Újraértelmezések világai – avagy az irodalom-birodalom önmegértési konfigurációi

† A. GERGELY ANDRÁS

Talán mindannyian és sokszor elcsodálkozunk azon, hogy az irodalom világa (avagy inkább világai) mennyi minden tudásra és képzetre késztetnek, mily élmény- és élvezetvilágot hoznak folytonosan, mindegyre megújulva, egymásba hullámzó közök, egymásra toluló hullámok formájában is, megismerési burjánzások, észlelési küzdelmek változatos mezőiben és azokon túl is. A kortárs irodalmi érdeklődésnek ugyanakkor nem véletlen, s még kevésbé fölösleges játszmája, hogy ferdítésben és fordításban, átértelmezésben és valaminő „ön-nemzés” meghatározásában is rendre új-meg-új szempontokat, eltérő beszédmódokban és stílusokban megfogalmazódó önértelmezéseket is kínál, olykor egészen új világokat formálva, irodalmi kánonokat és megértésmódokat is érzékítve beszéli el önnön-magát – valójában az értelmezések értelmezését is sugallva.