Olvass feleslegeset!

A házasság gazdasági szervezete: költségek és hasznok

KUKUCSKA ZSUZSA

Az elemzés tárgya az amerikai házaspárok pénzkezelése, pontosabban az, hogy a házastársak hogyan egyeztetik össze pénzügyi döntéseiket, hogy ezzel egyéni és/ vagy a háztartás egészének vagyonát és/vagy életminőségét növeljék. Ennek két fő sémája létezik: a házastársak vagy összevonják vagyonukat, illetve jövedelmeik is egy közös bankszámlára érkeznek, vagy visszatartják egymástól bevételeiket, s külön bankszámlákat használnak. A két opció közötti választás attól függ, hogy melyiket tartják hatékonyabbnak (Treas 1993, Pahl 2000), ami a párok közötti tranzakciós költségek, vagyis az információcsere megszervezésének és lebonyolításának, költségeinek függvénye.

Eke, ásó, kapa és nagyharang, avagy tanulmány a nemi szerepek eredetéről

JUHÁSZNÉ FAZEKAS ZSUZSANNA

Számtalan tanulmány született már a férfi és a női szerepek különbözőségeiről, a nemek közötti egyenlőtlen viszonyokról, és egyáltalán mindarról, ami a férfi és nő közötti társadalmi, biológiai különbséget jelenti, jelentheti. Az általam bemutatni kívánt tanulmány a nemi szerepek eredetét állítja a középpontba. Az elemzés unikális jellegét az adja, hogy annak ellenére, hogy közgazdászok írták, azok számára is fogyasztható, akik hadilábon állnak a gazdasági és matematikai mutatók és összefüggések értelmezésével.
A tanulmány fókuszában a nők társadalmi szerepvállalása, valamint a vizsgált közösségekre jellemző kulturális hiedelmek, normák és szokások munkamegosztást befolyásoló tényezőinek vizsgálata áll. A kutatók azt feltételezték, hogy a nemi szerepek alakulását jelentősen befolyásolta a tradicionális mezőgazdaság technológiája, és az ebből fakadó férfi-női munkamegosztás jellemző tényezői.

A halál nyomai

LIBICKI ÉVA

A disszertáció megírását a szerző kíváncsisága vezérelte: mi történik azokkal a holttestekkel, amelyeket a víz sodor partra a dél-európai strandokon? Ez nem ritka jelenség, hiszen a migrációs nyomás Marokkó felől folyamatos (Bachelet 2016), az európai határmenti politika pedig lezáráspárti, továbbá a Spanyolország és Marokkó közötti bonyolult, de közben szinte kapcsolat nélküli helyzet sem csökkenti ezeket a feszültségeket.

„Úristen! Úton vannak a lengyelek”: Egy morális pánik narratívája

SARÁNY ORSOLYA

Az Európai Unió és a csatlakozó országok 2003. április 16-án írták alá az athéni szerződést, amely 10 ország európai uniós csatlakozásának alapjait fektette le. A bővítés várható negatív hatásai között az új tagországokból érkező vendégmunkások szabad munkaerő-áramlása előkelő helyet foglalt el. Ilyen vita folyt Hollandia parlamentjében is, amely végül úgy döntött, hogy 2006-ig lezárja határait az új munkaerő előtt, és a megnyitást követően is csak azokat a munkavállalókat fogadja be, akik azokban a gazdasági szektorokban vállalnának munkát, amelyben hiánnyal küzd a holland gazdaság.

Testmagasság és kogníció a munkában

LIBICKI ÉVA

Több kutatás bizonyította már (lásd később), hogy a felnőttkori testmagasság a munkabírás jelképe, amit a fizikai munka piacán előszeretettel díjaznak és részesítenek előnyben. Helyettesítheti az értelmi képességeket, vagy egyéb emberi tulajdonságokat, mint pl. az iskolai végzettséget. Mi több, a magasság és a jó egészségi állapot a munkaadók számára azt jelképezheti, hogy a munkavállaló megfelelő családi háttérrel bír, vagyis számára minden adott, hogy kiváló munkaképességekkel rendelkezzen. A magasság tehát a munkáltató számára meghatározó tulajdonsága a dolgozónak és a munkavégzés várható minőségének.

Ki nyeri el az aranyszőrű bárányt? avagy nyugat-afrikai migrációs életutak egy folyamatosan változó Európában

JÁNOSY ORSOLYA

Apostolos Andrikopoulos disszertációjának már a címe is irodalmi igényességet sugall: „Nyugat-Afrika argonautái” (Andrikopoulos 2017). A görög mitológiában Argó hajósai, a legjobb ötven görög harcos, Iaszón vezetésével elindul Iolkhiszból a kis-ázsiai Kolkhiszba, hogy ott megszerezze a Poszeidon és Theophané nászából született aranyszőrű kos lenyúzott bőrét, a várost védő aranygyapjút, amely hazájában trónra segítheti Iaszónt. A kalandos út során a harcosoknak számos próbát kell kiállniuk, veszélyes akadályt leküzdeniük, hogy életüket is kockáztatva végül eljussanak Kolkhiszba, ahol egy leküzdhetetlennek tűnő hatalmas sárkány őrzi az aranygyapjút. Végül, ahogyan az a mesékben lenni szokott, a kolkhiszi király szépséges és okos leánya Médeia beleszeret Iaszónba, varázstudományával elaltatja a sárkányt, így segítve győzelemre, és hazájában később trónra szerelmét (Szabó 1998).

Oldalak