Tematikus tanulmányok

Életminőség, akadályozottság pszichiátriai diagnózissal

BÁNYAI BORBÁLA

A tanulmány célja a pszichiátriai diagnózissal, illetve akadályozottsággal élők életminőségének bemutatása. Az akadályozottsággal élők életminőségének bemutatása kvantitatív adatokra támaszkodik, a 2014-es European Social Survey standard és Egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenség modulján alapul. A pszichiátriai diagnózissal élők életminőségének sajátosságait kvalitatív eszközök (narratív életútinterjú) segítségével ismertetem. A kutatások eredményei szerint azok az emberek, akik saját magukról úgy gondolják, hogy egészségi állapotuk miatt akadályozottsággal élnek, elsősorban az érzelmi és testi szubjektív jól-lét indikátoraiban mutatnak jelentős eltérést a nem akadályozott populációtól. A narratív interjúk elemzésének eredménye, hogy a pszichiátriai diagnózissal élők életminőségét alapvetően befolyásolja az általuk kialakított alkalmazkodási és megküzdési stratégia, mely azt a cél szolgálja, hogy mentális állapotuk és életük kiegyensúlyozott maradhasson.

Az énhasadás alakzatai

HORVÁTH LAJOS

A tanulmány a kortárs fenomenológiai pszichiátriában nagy népszerűségnek örvendő ipszeitás- hiperreflexió modellt vizsgálja meg és veti össze R. D. Laing néhány korábbi megfigyelésével. A Sass-Parnas szerzőpáros munkáinak köszönhetően a szkizofrénia spektrum szerteágazó szimptómái egy a személyfogalomnál egyszerűbb minimális szelf zavarára redukálódnak. A tanulmány arra keres választ, hogy vajon mennyire tisztázott a minimális szelf és az életvilág közötti viszony a modellben? Sass és Parnas amellett érvel, hogy a szkizofrénia prodromális fázisában már egy endogén szelfzavar jelentkezik, melynek felismerése terápiás intervenciókat léptethet életbe a teljes pszichotikus összeomlás előtt. Más szerzők az életvilág elsőbbségét és az életkörülmények által meghatározott identitászavarokat hangsúlyozzák a minimális öntudat szerepe mellett vagy azzal szemben.

A lélek lopakodó rehabilitációja

BÁNFALVI ATTILA

A pszi-komplexum diszciplínái – pszichológia, pszichoterápia, pszichiátria – a modernitás egy mély ellentmondásának képződményei. Létük egyszerre alapul azon a belátáson, hogy a lélek ontológiailag különböző státuszú, mint az anyag. Ugyanakkor mind a három diszciplína fő sodra osztozik azon a tudományos-technikai attitűdön, amely a lélek jelenségeinek megismerését a természettudományos módszerből eredezteti, befolyásolásukat pedig technikai-technológiai módszerekkel véli megvalósítani. Az írás célja, hogy ezen ellentmondás néhány fontosabb következményére felhívja a figyelmet.

“to work only precisely, nicely…” The brigade logs, as sources of the research of the working class of the Hungarian large-scale industry in the second half of 20th century

ANDRÁS KISS

Brigade logs have got rather little attention in the economic- and social history researches of the decades since the regime change. However, by appropriate source critique and by joint use of other type of sources we can gain very useful information from them. And we could say, that neither they had been used as quasi-sources for the history of the socialist enterprises in the course of pre-1989 researches in the field of the history of factories and enterprises. The obvious reason for this was that during the active period of the socialist brigades the logs in better cases were being administered in a systematic way, and provided with different notes. In the present study I try to explore the possibilities for interpretation and analysis of this type of source, and then I attempt to discuss – through the analysis of the examples of two enterprises of the vehicle industry – the possible ways of their use. I think that the brigade logs, alike as the registers, which could provide aid for the elaboration of the social history of the Hungarian large scale industry, may contribute to the better understanding of the movement, to the research of working-class life, and to the reconstruction of roles within the different social groups.

Revisiting enterprise politics in the interwar Hungary: The case of The Rimamurány–Salgótarján Iron Works Co.

RÉKA VÁRKONYI-NICKEL

The Rimamurány–Salgótarján Iron Works Co. in Salgótarján started to run up from 1871. The people who lived in the workers’ colony of the Steelworks in Salgótarján differentiated themselves from the rest of the local residents not only spatially but also in their appearance, as a result of their higher standard of living. At the begining of the 20th century the major streets of the colony (Acélgyári Street) had macadam or stoned surface and were lit with public street lightning. The duty of the socalled Dwelling Master was to guarantee neat, clean, tidy streets within the colony. Steelworkers had more opportunity to visit the shops and barbershop than those men who lived within the downtown. This difference was partly due to their higher income and partly due to the fact that the services of the comany’s shop and the barber at the colony were much cheaper than those of other local barbers since it was ordered so by factory management. Workers’ houses were up to the standards of the time, they did not pay rent or just a very low price and workers had a possibility to build their own garden houses on the land of the company. All this fundamentally changed in the second half of the 1940s owing to post-war lack of raw material and Socialist ’modernization’ and uniformization. The period of communist dictatorship after World War II, nationalization of the works and Socialist ’modernization’ created trauma at the colony.

Drawn Commuters – Caricature as a visual historical resource

ZSÓFIA KISŐRSI

Despite of the fact that during the time of state socialism commuters meant a continuously growing social group both in proportion and in size, writing about their social history has been pushed into the background so far. The author’s aim is to fill this gap by trying to discover the most of the available sources of different genres. The present study shows part of this larger volume work, it shows what it can add to our knowledge about a social group through traditional sources if we include caricatures of a given social group as visual historical sources in the analysis.

In this paper, the author analyses sixteen caricatures of commuters, published in “Ludas Matyi,” comparing written and audio visual sources. In the study, she tries, among other things, to find out if there was a definite commuter picture of “Ludas Matyi”, and if so, to what extent did this commuter’s image differ from that of other products in the press? To what extent did the satirical portrayal of commuters refer to long-distance commuters and to what extent to daily commuters? Were the real anomalies of commuting in the era reflected in Ludas Matyi?

The analysis discusses the economic and social processes that characterize the time of publishing the caricatures, and denominates the external and internal characteristics and emotions commuters were endowed with.The aim of the author is to present the method of caricature analysis, which emphasizes the comparability of resources.

Oldalak