Recenzió

Studia Cingarorum – romológia a gyakorlati tudásforgalmazásban

A. GERGELY ANDRÁS

Egy kevéssé közismert, mégis alaposabb figyelemre érdemes kötetről kell szólni az elismerés – és legalább annyira az elmélyült érdeklődés – hangján: Tóth Norbert szerkesztésében a Debreceni Egyetem adott ki tanulmánykötetet Peremhelyzetben III./In Marginal Position III. címen, romológiai írásokból. A kétnyelvű kötet (ez esetben nem ugyanazok az írások szerepelnek két nyelven is, hanem a magyar dolgozatok angolokkal egészülnek ki) az egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán (a Lippai Balázs Roma Szakkollégium keretei között) indult kutatások utóbbi anyagaival, melyek a tizenöt éve folyó „romológiai, a kisebbségi cigány közösségek kultúráját, társadalmi viszonyait és együttélési kapcsolatrendszerét elemző” tevékenység eredményei, s ezeket (mint az előző két kötetet is) a Studia Cingarorum sorozatban jelentetik meg. E kötetek a romológiai kutatások tapasztalatait kívánják „a gyakorlati társadalomtudományi alkalmazásának lehetőségére” figyelemmel „a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tenni”, ezzel egyszersmind esélyt kínálva a szakembereknek, „hogy munkájukat bemutassák és a tudományos kutató és elemző tevékenység konkrét társadalmi jelentőséget az integráció, illetve a társadalmi felzárkózás összefüggésében értelmezzék”.

Kiszolgáltatottság vagy kényszer, esendőség vagy bukás

A. GERGELY ANDRÁS

Valamikor a hetvenes években, már a francia diáklázadások és a De Gaulle rendszerében mutatkozó szervezetszociológiai anomáliák, bénulási és korszakos presztízsvesztési folyamatok idézték elő, hogy az akkori egyik legmenőbb francia szociológus, Michel Crozier mintegy „rákapott” a hatalmi és társadalmi kapcsolatkultúrát túlerővel megülő bürokrácia elemzésére. Első kötete még 1963-ban jelent meg a bürokrácia jelenségéről, majd a Szereplők és a Rendszer, meg a Megtorpant Társadalom témakörével teljesebb rendszerelemző körképet is adott, sőt a hatalmi felépítmény kritikai szemlélete is sokban kötődik nevéhez (Bourdieu, Foucault, Baudrillard, Barthes, Derrida, Touraine és Boltanski mellett).

A felzárkóztatás módszertana

FUCSKÓ MÓNIKA

A szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal című felhíváshoz készült módszertani kötet megvalósítói – elsősorban önkormányzatok, egyházi jogi személyek és nonprofit szervezetek – azon tevékenykednek, hogy támogassák a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű családokat, közösségeket a társadalmi felzárkózás és az integráció folyamatában.

Közelítések egy integrációs látleletről

A. GERGELY ANDRÁS

Ahogy a kutatót a fölhalmozódó forrásanyag, oszlopokba rendeződő adattömeg, feltárt új ismeret serkenti egységbe foglalni a tudástapasztalatot, úgy kellene talán összegzésre bírja a megjelenített anyag a recenzenst is. A prezentáció felelőssége, a közlés relevanciája így ugyan messze nem összevethető, ám a nyilvánosság kockázata talán közös annyiban, vagy legalábbis megosztható, ha a reflexió méltóképpen föl képes emelkedni a kutató(k) közlő szándékához. Két ekkora, s ily módon árnyalt tanulmánykötet esetében ez nem is kevés rizikóval kecsegtet, de mert a próbatétel nélkül kevesebbet is ér, inkább csak „megszolgálni” próbálhatom a bizalmat, mely reflexióra bírt e téren.

Mobilitás és integráció

FÓNAI MIHÁLY

A kötet szerzői a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai, és a hozzájuk „erős” és „gyenge” kötésekkel kapcsolódó kutatók, akik részben a kutatásaik témái, részben az ebből is eredő személyes kapcsolatok révén tagjai egy „láthatatlan kutatócsoportnak” – ez a fajta hálózati kapcsolódás a kötet egyik erénye; a szerzők egy része az „integrációs” kötetben is publikált. A kötet felépítésén és tematikai, részben metodikai sokszínűségén érződik, hogy szerkesztési elvére az „integrációs” kötet sok szempontból második köteteként tekinthetünk. Mit értek ez alatt? Az „első kötet” fogalmazza meg vagy foglalja össze azokat a teoretikus kérdéseket (integráció, az integráció szintjei, az integrációs csoportok jellegzetességei), melyekre a mobilitással foglalkozó, jelen kötet is épül.

Integrációs mechanizmusok

FÓNAI MIHÁLY

Az integrációs mechanizmusokat elemző kutatócsoportnak (és a hozzájuk szorosan kapcsolódó kutatóknak) nem ez az első, nagylélegzetű munkája. A kutatócsoport tagjai az ezredforduló óta vizsgálják a magyar társadalom egyenlőtlenségi, hatalmi viszonyait, és az ezekkel a kérdésekkel szorosan összefüggő integrációs folyamatokat. A tágabban vett kutatócsoport (és az MTA TK „szűkebb” kutatócsoportja) e kérdések elméleti konceptualizálását is elvégezte az elmúlt két évtizedben, ezek az elméleti kérdésfelvetések jelentek meg a „Társadalmi metszetek” és a „Társadalmi integráció” című válogatott kötetekben.

Oldalak