Mohácsi Márta

A felsőoktatási továbbtanulás mint humántőke-befektetés

FÉNYES HAJNALKA - MOHÁCSI MÁRTA

Dolgozatunkban a felsőoktatási továbbtanulás motivációit vizsgáljuk a felsőoktatási hallgatók körében, illetve azt, hogy ezek milyen társadalmi és demográfiai háttérváltozókkal függenek össze. Kutatási módszerünk kvantitatív, egy, a partiumi térségben lekérdezett 2014-es hallgatói minta adatait használtuk fel (N = 1792). Kutatásunk elméleti hátterét az emberi tőke modell és a bourdieu-i tőkekonvertálási elmélet adja. Az empirikus részben a kérdőívben szereplő tíz továbbtanulási motiváció mentén klaszterelemzést végeztünk, és vizsgáltuk a klaszterek és a háttérváltozók kapcsolatát is. Eredményeink szerint a legfontosabb továbbtanulási motiváció a tudásgyarapítás volt, azaz az emberi tőke elméletben központi szerepet betöltő későbbi magasabb jövedelem szempontja háttérbe szorult. A hallgatók a tőkekonvertálási modellel összhangban inkább kulturális és kapcsolati tőkét akartak szerezni, amikor a továbbtanulásról döntöttek, ami később anyagi, vagy más formában megtérülhet nekik. Azonban a továbbtanulási motivációkat befolyásolta a diákok társadalmi háttere, de hipotézisünkkel szemben az anyagi szempontok nem voltak egyértelműen fontosabbak a rosszabb hátterű diákoknak, mint a jobb hátterűeknek.

Szerkesztői előszó (Mohácsi Márta)

A gazdasági fejlődés fontos tényezője a munkaerőpiaci környezet változása, amely befolyásolja az ország versenyképességét is. Ezt mutatja az is, hogy a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) 2017–2018-as jelentésében átalakította versenyképességi indexének módszertanát azért, hogy az országok jobban tudjanak kapcsolódni az ipar 4.0 technológiák alkalmazásához. Az új rangsorban hazánk a vizsgált 140 ország közül a 48. helyen áll, versenyképessége jobb lett, hiszen a 98 indikátor felében javult a teljesítménye. Az új kategóriák szerint már nem a munka hatékonyságán, hanem az innováción és a kifinomultságon (innovation and sophistication) van a hangsúly.