2021/1

A házasság gazdasági szervezete: költségek és hasznok

KUKUCSKA ZSUZSA

Az elemzés tárgya az amerikai házaspárok pénzkezelése, pontosabban az, hogy a házastársak hogyan egyeztetik össze pénzügyi döntéseiket, hogy ezzel egyéni és/ vagy a háztartás egészének vagyonát és/vagy életminőségét növeljék. Ennek két fő sémája létezik: a házastársak vagy összevonják vagyonukat, illetve jövedelmeik is egy közös bankszámlára érkeznek, vagy visszatartják egymástól bevételeiket, s külön bankszámlákat használnak. A két opció közötti választás attól függ, hogy melyiket tartják hatékonyabbnak (Treas 1993, Pahl 2000), ami a párok közötti tranzakciós költségek, vagyis az információcsere megszervezésének és lebonyolításának, költségeinek függvénye.

A felzárkóztatás módszertana

FUCSKÓ MÓNIKA

A szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal című felhíváshoz készült módszertani kötet megvalósítói – elsősorban önkormányzatok, egyházi jogi személyek és nonprofit szervezetek – azon tevékenykednek, hogy támogassák a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű családokat, közösségeket a társadalmi felzárkózás és az integráció folyamatában.

Közelítések egy integrációs látleletről

A. GERGELY ANDRÁS

Ahogy a kutatót a fölhalmozódó forrásanyag, oszlopokba rendeződő adattömeg, feltárt új ismeret serkenti egységbe foglalni a tudástapasztalatot, úgy kellene talán összegzésre bírja a megjelenített anyag a recenzenst is. A prezentáció felelőssége, a közlés relevanciája így ugyan messze nem összevethető, ám a nyilvánosság kockázata talán közös annyiban, vagy legalábbis megosztható, ha a reflexió méltóképpen föl képes emelkedni a kutató(k) közlő szándékához. Két ekkora, s ily módon árnyalt tanulmánykötet esetében ez nem is kevés rizikóval kecsegtet, de mert a próbatétel nélkül kevesebbet is ér, inkább csak „megszolgálni” próbálhatom a bizalmat, mely reflexióra bírt e téren.

Bérrel való elégedettségi tényező egy elégedettségi vizsgálat tükrében

RÁCZ ANITA

Jelen tanulmányban egy empirikus kutatás keretében született vizsgálati eredmények közlésére kerül sor, melynek során láthatóvá válik a dolgozók bérrel kapcsolatos elégedettségi szintje. A 2019-ben 4 államigazgatási szerv körében lefolytatott empirikus kutatás keretében végzett online kérdőíves vizsgálat azon része kerül bemutatásra, amely a munkahelyi bérrendszer versenyképessége, a bér és a teljesítmény viszonya, valamint a bérrel és az egyéb juttatásokkal való elégedettség tekintetében adott válaszok eredményeit összesíti.

Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő-eltöltése

R. FEDOR ANITA – UNGVÁRI SÁNDOR – MARKOS VALÉRIA

A társadalmak idősödésének jelensége mára már közismertté vált, a világ számos országában érzékelteti demográfiai, gazdasági, társadalmi hatását. A születéskor várható átlagos élettartam növekedése, az alacsony gyermekszám magától értetődő módon hívta életre a csökkenő, elöregedő társadalmak megjelenésének folyamatát. Mindez számos feladat elé állította a szakpolitikák, a hazai és nemzetközi szervezetek képviselőit, elsősorban az aktív, egészséges időskor elősegítése érdekében. Tanulmányunkban egy 167 fős empirikus vizsgálat eredményeinek egy részét mutatjuk be, melyet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálattal közösen bonyolítottunk le 2019 telén azzal a céllal, hogy felmérjük az idősek helyzetét, szükségleteit. Jelen írásunkban azon eredményeit ismertetjük, melyek a közösségi tevékenységekre, a szabadidő eltöltésére, valamint a szociális kapcsolatok jellemzőire koncentrálnak. Elemző munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az érintettek, a bentlakásos idősek otthonában élők, fokozottan nyitottak a fizikai és mentális aktivitás megőrzését szolgáló közösségi tevékenységekre, melyek hosszútávon esélyt biztosítanak jóllétük fenntartásához, javításához.

Változásfolyamatok a magyarok és ukránok által lakott kárpátaljai Izsnyéte közösségében

DOSZPOLY ROLAND

Kutatásaimat a kárpátaljai Izsnyétén 2012-ben kezdtem antropológiai kutatócsoporttal. Kezdetben a lokális település együttélési mechanizmusaira, az ott élő etnikumok kulturális sajátosságaira voltunk kíváncsiak, de a háborús helyzet miatt hamarabb abba kellett hagynunk empirikus kutatásainkat 2015 előtt. 2017-ben, doktoranduszként folytattam empirikus kutatásaimat Izsnyétén, ahol a magyarok abszolút többséget képviselnek az államalkotó ukrán etnikummal szemben. Az alapvető kutatási koncepció az volt, hogy olyan határhoz közel eső lokális települést válasszak, ahol kettő, vagy három eltérő etnikum él együtt évtizedek óta. Tanulmányomban az etnicitás termelődésének folyamatát vizsgálom, valamint a településen élő etnikumok egymásról alkotott képét és változásait, valamint egymáshoz való alkalmazkodási folyamatait korábbi kutatások adataival összehasonlítva, reflektálva a változásokra, főként az asszimiláció tükrében. Már a 2012-es kutatások eredményei is térbeli izolációt mutattak, sok esetben a disszimiláció volt tapasztalható az együtt élő etnikumok között, azonban számos más tényező és aspektus az elmúlt években eltérő, változatos folyamatokat idézett elő.

Oldalak