2019/2

Megjelent

Bene Viktória, Bihari Ildikó, Czibere Ibolya, Kovách Imre, Megyesi Boldizsár, Paczári Viktória, Pataki Beáta: FACTORS INFLUENCING HOUSEHOLDS’ ENERGY CONSUMPTION IN HUNGARY CASE-STUDY CONDUCTED IN THE CITY OF DEBRECEN
című könyve (2019) a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában (136 p.)

A kötet egy, a mai Magyarországon fontos kérdést, az energaihasználat különbözőségeinek társadalmi hátterét vizsgálja egy összehasonlító európai uniós finanszírozású kutatás magyarországi eredményei alapján. Az Európai Unió 2030-ra a következő klíma- és energiapolitikai célokat fogalmazta meg: legalább 27 százalék energia-megtakarítást kell elérni a változatlan (business-asusual) scenarióhoz képest.

A „kiegészítő” állampolgárság

LADANCSIK TIBOR

A disszertáció témája a kettős állampolgárság intézményének egy különleges változatát vizsgálta. A tanulmány egyik fő felvetése, hogy a középszintű országok (vagyis se nem a világ vezető hatalmai, se nem a periférián találhatók) állampolgárai helyzetük javítása érdekében különböző eszközök bevetésével a legerősebb országok állampolgárságát törekszenek megszerezni. Ezzel azt remélik, hogy a globális munkaerőpiacon jobb pozícióhoz jutnak vagy/és vészhelyzet esetén menedéket nyerhetnek az adott országban, valamint az állampolgársággal, jó útlevéllel könnyebben utazhatnak külföldre, mint az eredetivel, ami legtöbbször vízumköteles.

MaHolnap

MASZLAG FANNI

A szemle a társadalmi felzárkózással összefüggő jelenségek, beavatkozások, folyamatok bemutatására létrehozott folyóirat, amelynek a jelentőségét az adja, hogy cikkeiben a felzárkózással összefüggő korábbi hasonló írásokban kevésbé részletezett összefüggéseket, a kistelepülési szegregált élethelyzetekre irányuló információkat és tudást közvetít. A MaHolnap Társadalmi felzárkózási szemle célja egyrészt a települési programok szakmai módszertani támogatása, másrészt a társadalmi felzárkózást elősegíteni kívánó szakemberek tevékenységeinek ismertetése. A szemle kisebb tudományos közleményeken keresztül mutatja be az olvasónak a felzárkózási folyamat összetettségét, a felzárkózás és a települési közösségek viszonyát, illetve a témával foglalkozó szakemberek gyakorlati munkáját.

A vajdasági/délvidéki magyarok nemzeti identitása 1990-től napjainkig – II.

KOVÁCS TERÉZ – KISS IGOR

Tanulmányunk második részében bemutatjuk a vajdasági/délvidéki magyarok harmadik generációjának, az 1990 után színre lépettek nemzeti identitásának politikai-állampolgári és kulturális-történeti összetevőinek átalakulási folyamatait. A jugoszláv állam megszűnésével a vajdasági magyarok szerb állampolgárok lettek. Az új államhatalom ellenségesen viszonyult a vajdasági magyar kisebbséghez egészen 2014-ig, amikor az uralkodó szerb politikai elit politikai identitást váltott: oroszpártiból nyugat-európai párti lett. A magyar kormánynak a vajdasági magyaroknak nyújtott kulturális és gazdaságfejlesztési támogatásának a célja a szülőföldön való boldogulás és a nemzeti identitás erősítése volt. Akik támogatásban részesültek, azok előtt megnyílt egy pozitív jövőkép. A könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság nemcsak a magyarság összetartozásának tudatát, de az amúgy is nagymértékű népességfogyásban szenvedő délvidéki magyar közösség elvándorlását is felerősítette. Míg a továbbtanulási célú kivándorlás Magyarországra, addig a munkavállalás döntően Nyugat-Európába tart.

Felnőttképzési helyzetkép a székelyföldi térségben

KISS ADÉL

A tanulmány a felnőttképzés helyzetét tekinti át a romániai rendszerváltást követő évtizedek társadalmi folyamatai, valamint a kapcsolódó szakmai elemzések alapján. Röviden szól az országos kontextusról, a térségi folyamatokról, részletesebben pedig a Hargita megyei felnőttképzés feltételrendszeréről és működésmódjáról. A feldolgozott szakmai elemzések alapján egyik következtetés, hogy az első két évtizedben kialakult „alap” mindmáig meghatározza a térségi felnőttképzés helyzetét, működését. A térségi fejlesztéspolitikai tervezésben és gyakorlatban egyelőre nincsenek kellő mértékben kihasználva azok a lehetőségek, amelyek a felnőttképzéshez kapcsolhatóak. Ugyanakkor további kutatási feladatok és lehetőségek is vannak a felnőttképzésben.

Roma oktatási helyzetkép Hargita megyében – pedagógusi viszonyulások

JAKAB JUDIT

A tanulmány roma gyerekeket oktató pedagógusokkal készített interjúk alapján mutatja be azokat a pedagógusi attitűdöket és magatartásokat, amelyek a mindennapi oktatási gyakorlatot alakítják. Intézményes programok, infrastrukturális és személyi feltételek hiányában a pedagógusoknak személyesen kell megoldásokat találniuk az adódó nehézségekre. Így válnak az integrációs folyamat kulcsszereplőivé, és ezért viszonyulásaik, attitűdjeik meghatározóak a roma gyermekek iskolai eredményességének szempontjából. A kutatás célcsoportját olyan pedagógusok képezik, akik a Csíki-medence (Hargita megye, Románia) olyan általános iskoláiban tanítanak, ahol a roma tanulók aránya meghaladja a 25 százalékot. Az országos szakpolitika fontosabb irányainak jelzése és a székelyföldi magyar-roma viszonyt vizsgáló szakirodalom bemutatása szélesebb értelmezési keretet kínál a vizsgált témakörnek.

Oldalak