TEMATIKUS TANULMÁNYOK - Természet, környezet és társadalom

Közösségi reziliencia és segítségnyújtás – a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak hosszú távú vizsgálata példáján

BARTAL ANNA MÁRIA – KMETTY ZOLTÁN

A katasztrófák egyik legsúlyosabb következménye a társadalmi támogató kapcsolatok zavara, vagy még inkább, azok elvesztése. Tanulmányunkban a segítő kapcsolatokat mint a közösségi reziliencia erőforrás attribútumait vizsgáltuk a vörösiszap-katasztrófa közvetlen (180 fő) és közvetett (180 fő) károsultjainak személyes megkérdezésen alapuló, 2013-ra és 2020-ra vonatkozó adatfelvételei alapján.
A segítségnyújtási aktivitásokat négy típus szerint tipizáltuk és modelláltuk: a reciprok, a donor, a recipiens és a hiányos/kiilleszkedő. A 2010-ben, a katasztrófa idején – a rekonstruált adatok alapján – egy magas segítségnyújtási aktivitást és egy erős reciprok-donor típusú segítségnyújtási modellt azonosítottunk. Ezzel szemben, a 2013-as adatfelvétel idején már alacsony segítségnyújtási aktivitás mellett egy hiányos/kiilleszkedő-reciprok modellt, míg 2020-ban pedig közepes aktivitás mellett, egy reciprok-hiányos/kiilleszkedő modellt találtunk. Azt, hogy az egyes vizsgált időszakokban milyen segítségnyújtási modell jött létre, változó erősséggel, de leginkább a katasztrófa károsultság (közvetlen és közvetett) jellege befolyásolta. Ugyanakkor 2020-ban a lakóhely, az életkor és a gazdasági aktivitás már hasonló erősséggel befolyásolta a segítségnyújtási kapcsolatok típusait, mint a katasztrófa-károsultság jellege. Mindezek alapján úgy láttuk, hogy a közösségek 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, 2020-ban pedig a Covid-19 járvány első hullámára reziliensen, a segítőkapcsolatok aktivizálásával reagáltak.

The effect of Covid-19 epidemic on the industry of a Sub-Saharan Country: a perspective on sports industry in Nigeria

UMAR GAMBO ADAMU – ILDIKÓ BALATONI

We investigated the impact of Covid-19 epidemic on the Nigerian economy and it’s Sports Industry. Thorough review of literature on empirical, conceptual, and theoretical studies on Covid-19 and Sports Economics was conducted. We examined the situation of Covid-19 and Sports Economics in Europe and America, and highlight the situation in Nigeria. Although scarce literature was found on the field of Sports Economics in the Nigerian context, over 60 articles were downloaded from recognized sources and analyzed in the field of Sports Economics and Covid-19 and careful selection of articles was made on recent and relevance basis and it is concluded that Covid-19 epidemic has negatively impacted global economies including that of Nigeria. The global Sports Economies including Nigeria was hard hit by the pandemic especially in terms of employment directly or indirectly considering the mono-economic nature of the Nigerian economy and incapacity of Sports Industry and Sports Economics in the country. It is however suggested, considering the huge potentials of the Sports Industry in Nigeria in job creation for youth and earnings that adequate funding/investment and aggressive transformation of the sector should be carried out.

„Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat

FARKAS CÉLIA KRISZTINA – PAJKOSSY PÉTER – DÚLL ANDREA

A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti, illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő- feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti.

Egyetemi hallgatók környezettudatossága a materializmus, az élettel való elégedettség, a politikai, illetve a pandémiával kapcsolatos nézeteik függvényében

MÓNUS FERENC – BÉRES TAMÁS – SIPOS FLÓRIÁN

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kap a környezeti problémák és az ezzel összefüggő társadalmi jelenségek vizsgálata. Az egyetemi hallgatók környezettudatosságának és környezettudatosságukat befolyásoló tényezőknek a megismerése nagymértékben segítheti a fenntarthatósági irányelvek és oktatási-nevelési gyakorlatok előkészítését, meghatározását a felsőoktatásban. Tanulmányunkban 17 hazai egyetem hallgatóinak környezettudatosságát (környezeti attitűdjeit és környezetbarát viselkedését) vizsgáltuk számos feltételezett befolyásoló tényező függvényében. Így figyelembe vettük a hallgatók anyagias szemléletét (materializmus), élettel való elégedettségét, politikai nézeteiket, illetve a Covid-19 pandémiával kapcsolatos véleményüket. Ezek eredményeink szerint mind összefüggésben álltak a környezettudatosságot jellemző mutatókkal. A környezettudatosabb hallgatók kevésbé voltak materialista szemléletűek, kevésbé vallottak jobboldali nézeteket, életükkel elégedettebbek voltak, és a pandémiával kapcsolatos kérdésekben is eltért véleményük kevésbé környezettudatos társaiktól. Az élettel való elégedettséget a környezettudatosság és a politikai nézetek gyengébb hatása mellett legnagyobb mértékben a válaszadók által érzékelt relatív anyagi helyzet határozta meg.

A leglátogatottabb európai országok tengerpartjainak érintettsége a túlzott mértékű turizmussal

SZŐLLŐS-TÓTH ANDREA

A turizmus a környezetre és a társadalomra szüntelenül hatást gyakorol, melynek számbavétele során kiderül, hogy ezek a hatások nem mindig előnyösek. A negatív hatások között megjelenik a szennyezés mértékének növekedése, a tájba nem illő építkezés, a helyi társadalom és a turisták között kialakuló konfliktusok, a tömeg és a zsúfoltság is. Kutatásom célkitűzése a túlzott mértékű turizmus által érintett tengerparti helyszínek feltérképezése Európa déli országaiban. A 2019-ben legtöbb nemzetközi turistát fogadó európai országok turizmusának vizsgálata révén kerül bemutatásra a 3S turizmus (sea, sand, sun – tenger, homok, napfény) jelentősége, az általa vonzott turisták tömege, annak hatásai. A napsütötte homokos tengerpartokkal rendelkező Franciaország, Spanyolország és Olaszország turizmusa különféle nemzetközi adatbázisokból származó adatsorokat összegezve kerül bemutatásra. Ezt követi a vizsgálat középpontjában lévő három országból konkrét desztinációk eseteinek elemzése korábban publikált szakcikkek alapján. Bemutatásra kerülnek olyan partszakaszok, melyeket más nemzetközi szerzők az overtourism jelenséggel hoztak kapcsolatba.

A „Zöld finanszírozáson” túl – A tőkepiac fenntarthatósági vonatkozásai

DOMBI MIHÁLY – KARCAGI-KOVÁTS ANDREA – HARAZIN PIROSKA

A fenntarthatósági átmenet legnagyobb gátja a tőkefelhalmozás jelenlegi folyamata. A civilizáció fejlődésének szakaszait elemezve beláthatjuk, hogy a tőke szerepe elvitathatatlan az életszínvonal emelkedésében, hiszen ezen keresztül jelennek meg az innovációk életünk minden területén. Cikkünkben bemutatjuk ugyanakkor, hogy mind pénzügyi mind fizikai értelemben a felhalmozási folyamat domináns részének feltételezhetően napjainkban nincs ilyen hatása, vagy az aránytalanul alacsony a környezeti károkhoz viszonyítva. A fenntarthatóság érdekében a közeljövőben tehát olyan beruházási környezet kialakítására lenne szükségünk, mellyel megtarthatjuk a tőkefelhalmozás pozitív társadalmi hozadékát az anyagi szolgáltatások bővülésén keresztül, miközben az anyagállományok gyarapodását jelentősen fékezni tudjuk, hiszen a környezetterhelés legfőképpen az állomány-gyarapodáshoz köthető. Cikkünkben azt mutatjuk be és hasonlítjuk össze, hogyan értelmezhető a megtakarítások és a tőke hozadéka a társadalmi- gazdasági rendszer két dimenziójában, tehát pénzügyi és fizikai értelemben, lerántva ezzel a leplet a tőkepiaci folyamatok fenntarthatóságban betöltött valódi szerepéről – a hangzatos finanszírozási köntösön túl.

Fenntarthatóságra nevelés az oktatásban

BÉRES TAMÁS

A fenntarthatóság mint tudományterület ma már nem csak az ökológusok, természettudósok kutatási területe, hanem egyre inkább megjelenik a szociológia, társadalomtudományok, illetve a neveléstudomány vonatkozásában. Hiszen legalább annyira fontos, hogy a diákok, illetve később a felsőoktatási hallgatók is rendszerezett, pontos, tudatosan szerkesztett ismereteket kaphassanak a környezeti fenntarthatóságról, annak társadalmi, gazdasági és szociális-ökológiai jelentőségéről. A fenntarthatóság kérdésköre, az ökotudatosság erősítése az iskolarendszer kiemelt feladata. A fenti területek vizsgálatában, illetve a mai magyarországi oktatási rendszer ökoszemléletének, környezeti fenntarthatóságra való nevelési eszméinek és rendszerének vizsgálatában, bemutatásában nyújt átfogó képet, így hiánypótló kiadványként tekinthetünk Mónus Ferenc könyvére.