KÖZELKÉP - Tanulmányok

Az önkéntesség karrierépítő szerepe a felsőoktatásban

FÉNYES HAJNALKA – MOHÁCSI MÁRTA

Napjainkban a felsőoktatási hallgatók önkéntességének motivációi változóban vannak, és a csak segítő célú altruista motivációk mellett megjelennek a karrierépítő motivációk is (például munkatapasztalat és új ismeretek szerzése, szakmai fejlődés, kapcsolatépítés, életrajzi megjelenítés). Dolgozatunkban a karrierépítő motivációk erősségére ható tényezőket vizsgáljuk lineáris regressziós módszerrel, illetve logisztikus regresszióval elemezzük, hogy mi hat arra, hogy az önkéntesség kapcsolódott-e a tanulmányok jellegéhez egy öt közép- és kelet-európai országot átfogó kérdőíves kutatás (N = 2199) adatai alapján. Hipotéziseinket a szakirodalomra építve fogalmazzuk meg. Eredményeink szerint a karrierépítő célokat erősíti, ha valaki nő, ha külső, nem egyetemi barátokkal szorosabb kapcsolatban van, ha Magyarországon kívüli országban tanul, illetve ha valaki nem műszaki, informatikai, természettudományos pályára készül. A tanulmányok jellegéhez való kapcsolódás pedig gyakoribb, ha valakinek a családja rosszabb anyagi helyzetű, ha az oktatókkal szorosabb a kapcsolata, akik Romániában tanulnak, illetve pedagógia szakosok.

Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?

ARNOLD PETRA – GELENCSÉR ANNA – ELEKES ZSUZSANNA

A Covid-19 kitörése, a karantén mindenkire jelentős hatással bír mentálisan és szociálisan egyaránt. Az életkörülmények, a napi rutin megváltozása, a munkahely elvesztése, a létbizonytalanság jelentős lelki megterhelést jelent az emberek számára, amely növelheti az egészségkárosító magatartások gyakoribbá válását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a rizikómagatartásban milyen változás figyelhető meg a koronavírus hatására a hazai egyetemisták körében, illetve, hogy ez a változás milyen pszicho-szociális tényezőkkel magyarázható. Az Antwerpeni Egyetem által koordinált Hallgatók Jóléte Nemzetközi Koronavírus Kutatás (Covid-19 International Student Well-Being Study) adatait dolgozzuk fel. A kutatásban közel 26 ország, 75 egyeteme vett részt. Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem hallgatói töltötték ki online a kérdőívet. A teljes egyetemista populációt céloztuk meg. Az adatfelvétel 2020 tavaszán zajlott le. Eredményeink azt mutatják, hogy az összes egészségkárosító magatartás csökkent a Covid-19 alatt, azonban a vírus előtt már fogyasztók körében nőtt a fogyasztás gyakoriságának az átlaga. Mindez arra utal, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs használat, és nőtt a problémásabb fogyasztás a pandémia alatt. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a karantén alatti átmeneti helyzetet nehezebben viselő egyetemisták esetében gyakoribbá válhatnak az egészségkárosító magatartások, így fontos prevenciós és segítő lehetőségeket biztosítani számukra.

Önmagába záródó gyermekvédelem – a nyitás lehetséges útjai

RÁCZ ANDREA

A kvalitatív módszertanra épülő kutatás célja, hogy képet kapjunk arról, hogy a gyermekvédelemben biztosítottak-e külső/kapcsolt szolgáltatások, melyek a gyermekvédelmi problémákkal küzdő szülőket, illetve gyermekeket, fiatalokat célozzák. Célja, hogy megvizsgáljuk, hogy a gyermekvédelem területén mennyire jelenik meg a szolgáltatási-fókusz és az innovatív megközelítésekben való gondolkodás, ebben a civil szervezeteknek hol a helye és mi a szerepe. A 15 szakértői interjúra épülő tanulmány amellett érvel, hogy jelenleg diszfunkcionális működés jellemzi a gyermekvédelmi rendszert, mely önmagába záródó, elszigetelt szociálpolitikai alrendszerként jellemezhető, így nem csak a gyermekvédelem alapvető céljai nem tudnak megvalósulni a gyakorlatban, de sok esetben rejtve maradnak a strukturális hiányosságok és rendszeranomáliák. A gyermekvédelemben szükséges lenne új utak keresésére, melyben az önkéntességnek, civil szervezetek szolgáltatásainak, széles körű partnerségnek is van helye.

A 2011-es választási reform kihatásai a magyar választási eredményekre I.

NAGY LEVENTE

A második világháborút követő második, majd a hetvenes és a nyolcvanas években megtapasztalható, aztán a Szovjet Birodalom összeomlása utáni harmadik demokrácia-hullám megjelenése egyben a demokratikus választási rendszerek térnyerését hozta magával. Ezzel együtt a választási reformok megközelítése, elemzése, illetve a reformelméletek kutatása is új alapokra helyeződött.
Jelen írás egyik célja a választási reform értelmezése, ezt követően, a reformelmélet néhány aspektusának rövid felfejtése annak érdekében, hogy világosabb képet kapjunk a reform fogalmának belső világáról, annak komplexitásáról, illetve a reformfolyamat többtényezős (előzmények, társadalmi-politikai kontextus, fennálló pártrendszer, választási rendszer inherens vonásai, szereplők kiléte, stb.) voltáról. A tanulmány másik célja annak érzékeltetése, hogy az alapvető elméleti szempontok tanulmányozása hozzájárul(hat) a konkrét reformok mélyebb megértéshez, az érték és/vagy érdekalapú kezdeményezések „miért?”-jeinek behatóbb feltárásához, illetve a reformfolyamatok megfelelőbb empirikus elemzéséhez.

Gondolatok az ellenőrzés társadalma kapcsán – Lábjegyzetek Deleuze és Guattari gépéhez

NYIRI SZABOLCS

Jelen tanulmány a Gilles Deleuze és Félix Guattari által megalkotott gép-fogalmat járja körül. Arra vállalkozik, hogy a gép fogalmát a deleuze-i ellenőrző-társadalom koncepcióból kiindulva mutassa be. Így nem a korábbi freudi és lacani vágy fogalmának kritikáján keresztül történik meg a gép mint késő-kapitalista absztrakt ágens bemutatása, hanem a gépies mechanizmus – mint működési logika – egy új szempont szerinti genealógiája kerül felvázolásra. Így tehát a tanulmány nem elsősorban a pszichoanalízis és a kapitalizmus, valamint azok kritikájaként fellépő szkizoanalízist interpretálja, hanem az ellenőrző-társadalom működési logikáját: a kontrolláló szabadság artikulációját. Ez utóbbihoz olyan fogalmak kerülnek megvilágításra, mint az absztrakt gép, de-, illetve reterritorializáció, valamint a kibernetikai rendszerek működési alapelvei. E fogalom vizsgálatával tehát új megvilágításba kerülhet jelen korunk társadalmi, gazdasági és politikai folyamatainak megértési módozatai.