A tanulmány áttekintő jelleggel mutatja be a székelyföldi társadalomtudományi kutatások 1989 utáni helyzetét, ismerteti a kutatások szerveződésének intézményi kereteit. Bemutatja a székelyföldi térségi társadalom fontosabb jellemzőit azzal a céllal, hogy értelmezési kontextust kínáljon a Metszetek számára készített összeállítás egészéhez. Jelzi azokat az elemzési területeket is, amelyek kapcsán térségi kutatások zajlottak, de ebbe az összeállításba terjedelmei okok miatt nem kerülhettek bele.
A munkavállalás céljából történő migráció napjaink egyik fontos társadalmi jelensége. Az alábbi tanulmány a székelyföldi munkamigráció rendszerváltás utáni helyzetébe nyújt betekintést. Vázolja azokat a legfontosabb trendeket, amelyek 1990-től napjainkig meghatározzák ezt a társadalmi folyamatot, és jelzi azokat a változásokat, amelyek mentén a munkamigráció egyes korszakai elkülöníthetők egymástól. A tanulmány kitér a migráció és a fejlődés kapcsolatának változó megítéléseire. Az utolsó alfejezet egy elemzésrészletet tartalmaz, amely a migráció következtében megmutatkozó új életvezetési tendenciák közegében vizsgálja a migrációs döntések meghozatalának jelenségét
A vidéki térségek új kihívásai olyan szakmai elemzések tárházának bővítését támogatják, amelyek a fejlesztés egyik minőségi tényezőjeként a helyi vagy regionális identitásszerkezetek működésére irányulnak. A vidéki térhasználat változásait jelző megközelítések figyelembe vétele különösen fontosnak mutatkozik a posztszocialista országok vidéki térségeiben, amelyekre ez idáig többnyire csak centralizált fejlesztési programok irányultak, és amelyek az endogén fejlesztési paradigmában rejlő lehetőségek felismerésének kezdeti szakaszában vannak. Románia vidéki térségei közül jellegzetesen ilyen a kisebb-nagyobb tájegységekből álló székelyföldi térség, amely esetében az új vidékfejlesztési paradigma alapján fejlesztési potenciált jelenthet az adott tájegységekhez kapcsolódó téralapú identitás. Tanulmányom célja egy kisebb székelyföldi tájegység, a Felcsík kistérség kapcsán bemutatni a téralapú identitásszerkezet fontosabb dimenzióit a térségi elit körében végzett kutatás alapján.
A gazdaságilag és társadalmilag is hátrányos helyzetben lévő rurális térségek, illetve azon periférikus települések számára, amelyek kimaradtak a fejlődés fő áramlatából, új esélyt, alternatívát jelenthetnek azok az irányzatok, amelyek az endogén erőforrások kiaknázását, a közösségfejlesztést, a társadalmi befogadást támogatják. Az új vidékfejlesztési szemlélet és az ehhez kapcsolódó térségfejlesztési megközelítések, mint a marketingorientált településfejlesztés, egy újfajta, piaci szemléletet feltételező, közösség-alapú irányzatra hívják fel a figyelmet, ahol sokkal jelentősebb szerepet kapnak a helyek, a helyi közösségek, megváltozik a helyi vezetőség funkciója és az endogén tényezők válnak a fő erőforrásokká. Középpontba kerül a kommunikációs tevékenység és a pozicionálási gyakorlat.
A tanulmány roma gyerekeket oktató pedagógusokkal készített interjúk alapján mutatja be azokat a pedagógusi attitűdöket és magatartásokat, amelyek a mindennapi oktatási gyakorlatot alakítják. Intézményes programok, infrastrukturális és személyi feltételek hiányában a pedagógusoknak személyesen kell megoldásokat találniuk az adódó nehézségekre. Így válnak az integrációs folyamat kulcsszereplőivé, és ezért viszonyulásaik, attitűdjeik meghatározóak a roma gyermekek iskolai eredményességének szempontjából. A kutatás célcsoportját olyan pedagógusok képezik, akik a Csíki-medence (Hargita megye, Románia) olyan általános iskoláiban tanítanak, ahol a roma tanulók aránya meghaladja a 25 százalékot. Az országos szakpolitika fontosabb irányainak jelzése és a székelyföldi magyar-roma viszonyt vizsgáló szakirodalom bemutatása szélesebb értelmezési keretet kínál a vizsgált témakörnek.
A tanulmány a felnőttképzés helyzetét tekinti át a romániai rendszerváltást követő évtizedek társadalmi folyamatai, valamint a kapcsolódó szakmai elemzések alapján. Röviden szól az országos kontextusról, a térségi folyamatokról, részletesebben pedig a Hargita megyei felnőttképzés feltételrendszeréről és működésmódjáról. A feldolgozott szakmai elemzések alapján egyik következtetés, hogy az első két évtizedben kialakult „alap” mindmáig meghatározza a térségi felnőttképzés helyzetét, működését. A térségi fejlesztéspolitikai tervezésben és gyakorlatban egyelőre nincsenek kellő mértékben kihasználva azok a lehetőségek, amelyek a felnőttképzéshez kapcsolhatóak. Ugyanakkor további kutatási feladatok és lehetőségek is vannak a felnőttképzésben.
Tanulmányunk második részében bemutatjuk a vajdasági/délvidéki magyarok harmadik generációjának, az 1990 után színre lépettek nemzeti identitásának politikai-állampolgári és kulturális-történeti összetevőinek átalakulási folyamatait. A jugoszláv állam megszűnésével a vajdasági magyarok szerb állampolgárok lettek. Az új államhatalom ellenségesen viszonyult a vajdasági magyar kisebbséghez egészen 2014-ig, amikor az uralkodó szerb politikai elit politikai identitást váltott: oroszpártiból nyugat-európai párti lett. A magyar kormánynak a vajdasági magyaroknak nyújtott kulturális és gazdaságfejlesztési támogatásának a célja a szülőföldön való boldogulás és a nemzeti identitás erősítése volt. Akik támogatásban részesültek, azok előtt megnyílt egy pozitív jövőkép. A könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság nemcsak a magyarság összetartozásának tudatát, de az amúgy is nagymértékű népességfogyásban szenvedő délvidéki magyar közösség elvándorlását is felerősítette. Míg a továbbtanulási célú kivándorlás Magyarországra, addig a munkavállalás döntően Nyugat-Európába tart.
A szemle a társadalmi felzárkózással összefüggő jelenségek, beavatkozások, folyamatok bemutatására létrehozott folyóirat, amelynek a jelentőségét az adja, hogy cikkeiben a felzárkózással összefüggő korábbi hasonló írásokban kevésbé részletezett összefüggéseket, a kistelepülési szegregált élethelyzetekre irányuló információkat és tudást közvetít. A MaHolnap Társadalmi felzárkózási szemle célja egyrészt a települési programok szakmai módszertani támogatása, másrészt a társadalmi felzárkózást elősegíteni kívánó szakemberek tevékenységeinek ismertetése. A szemle kisebb tudományos közleményeken keresztül mutatja be az olvasónak a felzárkózási folyamat összetettségét, a felzárkózás és a települési közösségek viszonyát, illetve a témával foglalkozó szakemberek gyakorlati munkáját.
A disszertáció témája a kettős állampolgárság intézményének egy különleges változatát vizsgálta. A tanulmány egyik fő felvetése, hogy a középszintű országok (vagyis se nem a világ vezető hatalmai, se nem a periférián találhatók) állampolgárai helyzetük javítása érdekében különböző eszközök bevetésével a legerősebb országok állampolgárságát törekszenek megszerezni. Ezzel azt remélik, hogy a globális munkaerőpiacon jobb pozícióhoz jutnak vagy/és vészhelyzet esetén menedéket nyerhetnek az adott országban, valamint az állampolgársággal, jó útlevéllel könnyebben utazhatnak külföldre, mint az eredetivel, ami legtöbbször vízumköteles.
Bene Viktória, Bihari Ildikó, Czibere Ibolya, Kovách Imre, Megyesi Boldizsár, Paczári Viktória, Pataki Beáta: FACTORS INFLUENCING HOUSEHOLDS’ ENERGY CONSUMPTION IN HUNGARY CASE-STUDY CONDUCTED IN THE CITY OF DEBRECEN
című könyve (2019) a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában (136 p.)
A kötet egy, a mai Magyarországon fontos kérdést, az energaihasználat különbözőségeinek társadalmi hátterét vizsgálja egy összehasonlító európai uniós finanszírozású kutatás magyarországi eredményei alapján. Az Európai Unió 2030-ra a következő klíma- és energiapolitikai célokat fogalmazta meg: legalább 27 százalék energia-megtakarítást kell elérni a változatlan (business-asusual) scenarióhoz képest.
