Az 1956. november 1-jén, tehát még az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, demokratikus politikai körülmények között megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az egész országra elementáris erővel kiterjedő megmozdulások leverése után a pártállami rendszer restaurálása érdekében szovjet presszióra igyekezett visszaállítani azokat a hatalmi viszonyokat, amelyek 1956 előtt voltak jellemzőek a vasfüggönytől keletre elhelyezkedő országokban. A hirtelen újra egypártrendszerré való visszarendeződésben azonban – mindamellett, hogy a szovjet Vörös Hadsereg és a KGB nyomást gyakorolt rá – a párt első titkárának, Kádár Jánosnak figyelembe kellett vennie a belpolitikai realitásokat.
2012 júniusában a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézete és a Nagyváradi Egyetem Szociológiai Tanszéke azonos kutatási metodológia alapján, a Rural Youthjobs, HURO/1001/081/2.3.2/01. c. projekt megvalósítása során kérdőíves kutatást végzett Hajdú-Bihar megye és a romániai Bihor megye 5-5 településén a határ menti övezetben élő fiatalok foglakoztatási helyzetének feltárása céljából.
Az olvasásszociológia a művelődés- és művészetszociológiai kutatásokat, illetve az életmód és szabadidő vizsgálatokat egyaránt érinti. Az olvasásszociológiai kutatások segítségével feltárhatjuk, hogy a különböző társadalmi csoportok milyen olvasási szokásokkal rendelkeznek, milyen olvasási és művelődési attitűd jellemzi őket. Mit, mennyit olvasnak, milyen típusú olvasmányokat preferálnak. Az egyének olvasási szokásai mellett olyan kérdésekre is választ kaphatunk, amelyek az olvasás társadalomra gyakorolt hatását vizsgálják (Dulin 1974). A Campus-lét kutatásban lehetőségünk volt megvizsgálni, hogy a Debreceni Egyetem hallgatóira milyen szabadidős és művelődési attitűd jellemző, tanulási és információszerző szokásaikban mely terület dominál. Tanulmányunkban a kutatás kvantitatív mutatói mellett egy kvalitatív vizsgálatról is beszámolunk, mely a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán tanuló kommunikáció szakos hallgatóinak könyvhöz és olvasáshoz való viszonyát tárta fel.
A telekszervezet hatását a városi tér szerkezetének értelmezésére és gyakorlati használatára merevségében a 19. század elejétől folyamatosan oldotta az áruforgalom, hitelviszonyok fejlődése, a kiváltságrendszer keretei között is érvényesülő verseny a többszintű piacközponti szerepet is betöltő város gazdálkodásában. A piacosodás a város gazdasági életében, a térhasználat gyakorlatában változó alakzatokban jelent meg: a távolsági közvetítő kereskedelem differenciálódása, a nagyvásárok és heti-napi piacok funkcionális átalakulása, házaló kereskedelem felfutása és hanyatlása, a kézműves termelés-árusítás, illetve a kiskereskedelem és nagykereskedés szétválása, az urbánus kereskedelmi formák - bolt, üzlet, vendéglátás (kávémérés, vendéglő) - gyarapodása.
A XX. század második felében - a hétköznapi élet egyik legfontosabb feltételrendszerét jelentő lakáskörülményekben - elsősorban a lakásminőség tekintetében jelentős változások történtek. Az időszak egészére jellemző általános tendencia: a lakások és házak száma emelkedett, alapterülete növekedett, komfortfokozata általában javult. A rendszerváltozás után a komfortszint emelkedése általában folytatódott, de az egyes társadalmi csoportok lakásviszonyai jelentős mértékben újradifferenciálódtak, a felső és az alsó társadalmi rétegek közötti különbségek ezen a téren is igen jelentősen növekedtek.
A bűnözés, bűnelkövetés mindig is foglalkoztatta az embereket, de napjainkban különösen megnőtt iránta az érdeklődés, hiszen egyik, fontos társadalmi problémává vált. A téma iránti érdeklődést tovább fokozza az a tény, hogy a média, a sajtó, a rendőrség, az ügyészség, és a különböző szakterületek egyre több információt osztanak meg a társadalom tagjaival a bűnelkövetés okairól, a bűnüldözésről és igazságszolgáltatásról. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy napjainkban egyre több személyt és családot érint hátrányosan a gazdasági válság kialakulása miatti munkahely-elvesztés és az ebből adódó jövedelem kiesés.
Kutatásom célja egy beregi, református falu, Gelénes község paraszti társadalmá-ban bekövetkezett változások bemutatása, mindehhez most, első megközelítésben alapvetően a demográfiát, a keresztelési, házasságkötési és halálozási anyakönyveket használtam fel segítségül. A levéltári gyűjtőmunka mellett az interjúkészítés volt a másik alkalmazott módszerem. Nyolc személlyel készítettem félig strukturált interjút, a kérdések az élet három nagy fordulópontjához, a születéshez, házasságkötéshez és az elmúláshoz kötődtek. Az alábbiakban a fertilitással kapcsolatos változásokat szeretném felvázolni. Többek között vizsgáltam azon kérdéseket, hogy hogyan változott a termékenység az általam vizsgált időszakban, milyen tényezők alapján választottak keresztszülőket, volt-e születésszabályozás a faluban? Hogyan változtak mindezen folyamatok a XX. század során?
Körösényi András-Soós Gábor (szerk.): „Azt tették, amit mondtak? Választási ígéretek és teljesítésük, 2002-2006” Budapest, MTA TK PTI, 2013. 215 o.
2010-ben nagyszabású kutatás indult az MTA Politikatudományi Intézetében, mely a választási ígéretek és azok teljesítésének vizsgálatát tűzte ki célul. Politikatudományi szempontból valóban releváns kérdésnek tűnik, hogy mi is a szerepe az ígéreteknek a demokratikus politikai rendszerekben. A politikai közbeszédben kiemelt szerepet töltenek be a választási ígéretek, politikai szereplőket, pártokat, ciklusokat azonosítanak egyes teljesült, nem teljesült vagy csak kimondott ígéretekkel, és politikai küzdelmek sokasága kötődik az egyes vállalások és azok megvalósulásának értelmezéséhez.
Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o.
Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, akinek fő kutatási területe Magyarország, azon belül pedig különösen Budapest választástörténete 1920-tól napjainkig. Szerzője és szerkesztője az Önkormányzati választások Budapesten 1867-2010 (Napvilág Kiadó, Budapest, 2010) című tanulmánykötetnek. Jelen könyv a szerző ELTE Bölcsészettudományi Karán megvédett doktori értekezésén alapul. A kutatás a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Műhelye Budapest Választási Adattára projekt keretében zajlott.
Európa, és benne Magyarország is, nagy társadalmi átalakulásokon ment át az elmúlt két évtizedben. A politikai döntéseken alapuló rendszerváltás megváltoztatta a tulajdonviszonyokat, amely hatással volt a gazdasági életre és a társadalomra egyaránt. A hatások mikro-szintű bemutatásával foglalkozik Szendrei Eszter új könyvében.
A szerző egy olyan magyarországi kisvárost választott vizsgálata helyszínéül, amely a Nagyalföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik Debrecentől és Szolnoktól körülbelül egyenlő távolságra. Túrkeve az alföldi mezőváros övezet tagja, amely közelében alig van falu, így vonzáskörzete sincs. Közlekedési viszonyai hátrányosak. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a település fejlődését. Az alig 10 ezer lélekszámú város lakosságszáma a 20. század második felében, de különösen napjainkban erősen csökken. Túrkeve kiválasztása azért is fontos, mert az újkorban (18-19. század) a partikuláris kiváltsággal és önálló közigazgatással rendelkező Jász-Kun Kerülethez tartozott. A 20. század közepén viszont politikai döntés következtében a nagyüzemi gazdálkodás minta-települése (első termelőszövetkezeti város) lett.
