Kovách Imre: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai

Alabán Péter

A jelenkori magyar társadalom vizsgálata elválaszthatatlan az 1989-1990-es rendszerváltozás következményeitől, a makro- és mikro szinteken lezáródó és újonnan elinduló folyamatoktól, illetve azok gazdaság- és társadalomszerkezet-módosító hatásaitól. 

A gazdasági és demográfiai folyamatokon túl kialakult helyzetképet nagyban befolyásolták az 1990. évet követő munkaerő-piaci viszonyok – többnyire kedvezőtlen irányú – változásai. Különösen gyökeres fordulatnak számított ez a szocialista kor azon legfőbb politikai érvének tükrében, miszerint az állam feladatának tekinti a „teljes foglalkoztatás” elérését. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus végrehajtása terén középpontba került és alkalmazott szocialista ideológia szerint a munkatevékenység alól csak azok mentesülhettek, akik koruknál fogva vagy valamilyen testi, illetve mentális jellegű egészségügyi probléma miatt nem voltak képesek munkavégzésre. A „kapun belüli munkanélküliség” hátterében ráadásul olyan átlagbér-szabályozás állt, amely nem az egyes dolgozók bérének emelésében, hanem a teljes bértömeg növekedésében érdekelt, sokszor ez által alacsony hatékonyságú és jövedelmező vállalatokat hozott létre. Az 1990 utáni gazdasági nehézségek a statisztikai adatsorokban is érződnek: több kategória eltűnt vagy összevonásra került (pl.: ipar-építőipar), s bár az előző évtizedkehez képest a tercier (szolgáltató) szektor felértékelődött, a termelő beruházások leálltak, az iparban történt negatív irányú változások az adatokban is megmutatkoztak. Különösen lesújtó az aktív kereső népesség óriási visszaesése.