A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására

TÁTRAI PATRIK – MOLNÁR JÓZSEF – MOLNÁR D. ISTVÁN – KOVÁLY KATALIN – ERŐSS ÁGNES – FERENC VIKTÓRIA – RÁKÓCZI KRISZTIÁN

A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.

Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma 2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül lehetett.