Valuch Tibor

Valuch Tibor

történész, egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, MTA TK Politikatudományi Intézet

A rendszerváltás hatásai a magyar társadalom térbeliségére

Valuch Tibor

A társadalom térbeli elhelyezkedését kifejező általános mutató, a népsűrűség már az 1980-as évek eleje óta a természetes fogyás következtében folyamatosan csökken Magyarországon, 1996-ban 109,8 fő, 2009-ben 107,2 fő, 2014-ben pedig már csak 106 fő volt négyzetkilométerenként, amivel az európai országok között a viszonylag ritkán lakottak közé tartozunk. A népesség megoszlása az országon belül az elmúlt évtizedekben nem vált egyenletesebbé, a főváros, Pest megye és a százezernél nagyobb városok vonzáskörzete a legsűrűbben lakott, a Vas, Zala, Tolna megye népsűrűsége a legalacsonyabb. 2014-ben a főváros egy négyzetkilométernyi területére 3317 fő jutott. Pest megye volt a legsűrűbben lakott megye a maga négyzetkilométerenkénti 191 fős mutatójával, míg a legritkábban lakott területnek Somogy megye tekinthető, ahol csak 52 fő él egy négyzetkilométeren.

A népsűrűség mérséklődése a demográfiai viszonyokkal összefüggő, tartós trend, amit a társadalmi gazdasági átmenet is érintett. Hiszen azok a térségek, települések – Budapest, Miskolc, Ózd - ahol 1989/90 előtt a nehéz- és alapanyaggyártó ipar koncentrálódott, jelentős népességvesztést szenvedtek el, így ezeknek a területeknek a népsűrűsége is mérséklődött.

Social transformation and changes in daily life in Hungary, during the period of the change of system

Tibor Valuch

The second half of the 20th century saw fundamental alterations in Hungary’s social, economic and political relations in 1945, in 1948–9 and again in 1989–90. After the end of World War II, it seemed for a while as if a democratic political system could emerge, while market forces remained and social inequalities were moderated. That process of partial embourgeoisement and reinforcement of democratic transformation was interrupted in 1948–9, when the communists took power. Private ownership gave way to state ownership and the market to a strongly centralized planned economy. Apart from a  brief, heroic, failed experiment in the 1956 Hungarian Revolution, only the 1989–90  collapse of communism and change of system brought an end to dictatorship, reinstatement of a democratic political system, and reorganization of a market economy, with decisive consequences in the structure of Hungarian society and in daily life. This involved highly complicated processes, although the scope of this lecture precludes me from examining or analysing all the important problems. Essentially, therefore, this contribution seeks to answer two basic questions. What social consequences did the change of system bring? What effect did these changes have on daily life? 

Lakni valahol, lakni valamiben…

Valuch Tibor

A XX. század második felében - a hétköznapi élet egyik legfontosabb feltételrendszerét jelentő lakáskörülményekben - elsősorban a lakásminőség tekintetében jelentős változások történtek. Az időszak egészére jellemző általános tendencia: a lakások és házak száma emelkedett, alapterülete növekedett, komfortfokozata általában javult. A rendszerváltozás után a komfortszint emelkedése általában folytatódott, de az egyes társadalmi csoportok lakásviszonyai jelentős mértékben újradifferenciálódtak, a felső és az alsó társadalmi rétegek közötti különbségek ezen a téren is igen jelentősen növekedtek.

„Ne szólj szám…” A politikai részvétel és a politikai aktivitás néhány sajátossága az ezredforduló Magyarországán

Valuch Tibor

A XX. század végének magyar társadalmát az előző évtizedek gyakorlatának a jegyében, lényegében általános érvénnyel, a politikától való távolságtartás, a semlegesség/közömbösség, a civil öntudat alacsony foka, hiánya, a kollektív érdekérvényesítési lehetőségek minimális szintje jellemezte, ami nyilvánvalóan befolyásolta a rendszerváltás folyamatait is. Ahhoz, hogy hatalom és társadalom viszonyát, annak alakulását, valamint a jelen politikai helyzetét megértsük, nélkülözhetetlen a társadalom politikai aktivitásának, magatartásának vizsgálata és annak végiggondolása, milyen történelmi adottságok, meghatározottságok befolyásolták az egyes emberek, társadalmi csoportok gondolkodását, cselekvését. 

A munkaadói (és munkavállalói) magatartás sajátosságai napjainkban egy határ menti rurális térségben

Erdős Judit – Valuch Tibor

Bármennyire is közhelyszerű, de kétségtelenül igaz, hogy a foglalkoztatási helyzet Magyarországon rossz. A gazdaság és társadalom 1989–1990-ben bekövetkezett mélyreható átalakulása a munkaerőpiacon alapvető változásokat eredményezett. Ennek legfőbb jellemzője a teljes foglalkoztatás megszűnése, valamint a munkanélküliség megjelenése és állandósulása volt. A magyar népesség gazdasági aktivitása jelentős mértékben csökkent, többek között a vállalatok és szövetkezetek megszűnése vagy átalakulása, a termelés és forgalom visszaesése, valamint a munkaerő – új feltételek közötti – intenzívebb kihasználása miatt, miközben a gazdaságilag inaktív rétegbe tartozók száma emelkedett. 

Oldalak