Tematikus tanulmányok

Miért ésszerű maradni, ha egyszer nem az? – Szempontok az „immobilitás-kutatás” feldolgozásához és elemzéséhez

KRÉMER BALÁZS

A dolgozat teoretikus, spekulatív szempontokat vesz számba annak magyarázatához, hogy vajon a falun élők, különösen a magasan képzett fiatal falusiak vajon miért maradnak (költöznek vissza) a falujukba(n) a tanulmányaik befejezése után. Az elvi magyarázatokra amiatt van szükség, mert a szokásos előfeltevések szerint a falun rosszabbak a munkalehetőségek, alacsonyabbak a keresetek, szegényesebbek a fogyasztás, a szórakozás, a művelődés feltételei – hasznosnak és racionálisnak az tűnik, ha a fiatalok a gazdagabb lehetőséget kínáló városba, esetleg külföldre költöznek, ha földrajzi és társadalmi értelemben mobilak. Ezen gyakran általánosított feltételezéssel szemben lehetnek és vannak olyan körülmények, amelyek között mind az anyagi hasznosság érdekei, mint az elérhető társadalmi státusz megbecsültségének kilátásai alapján ésszerű választás a falun maradni, „immobilnak lenni”. Ezeket a körülményeket mint az immobilitás lehetséges magyarázatait veszi számba a tanulmány.

Az immobilitást növelő és csökkentő települési jellemzők

KERÜLŐ JUDIT

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, milyen okokkal magyarázható a kistelepüléseken, főként hátrányos helyzetű községekben való ott maradás akkor, amikor több előny származik a városban éléstől. 104 interjú alapján, 13 település esetében elemezzük az okokat, a vonzó és taszító tényezőket. Az interjúk meggyőzően igazolják, hogy az elköltözés vagy helyben maradás kérdéséről való döntés komplex, soktényezős folyamat. Ebben kétségtelenül fontos, de nem kizárólagos szerepe van a foglalkoztatási lehetőségeknek. Összefüggésben áll az egyén demográfiai jellemzőivel, nemével, életkorával, családi állapotával, munkaerőpiaci jellemzőivel, iskolai végzettségével, anyagi, vagyoni helyzetével, egyéni sajátosságaival, egészségi állapotával, a változásokkal kapcsolatos attitűdjével, etnikai hátterével és az adott településsel való elégedettségével is.

A falvakban élő immobil fiatalok jövőképe

BIHARI ILDIKÓ

Az ifjúságkutatás eredményei alapján a fiatalok gyakran céltalanok és nehézséget jelent számukra a jövő tervezése. A tanulmányban egy speciális célcsoport, a falvakban élő 19–25 év közötti befejezett iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok jövőbeli terveit mutatjuk be egy 2018- ban készült kvalitatív kutatás eredményei alapján. Azt vizsgáltuk, hogy a fiatalok hogyan gondolkodnak az iskolai és a munkaerőpiaci karrierpályájukról, valamint a jövőbeli lakóhelyükről. A jövőről alkotott elképzelések alapján a fiatalokat három típusba (tudatos jövőépítő, sodródó, kudarcokat halmozó) soroltuk és az elemzésben az egyes jövőkép-mutatókat a vizsgált típusok alapján mutatjuk be. Kitérünk arra is, hogy a fiatalok közötti iskolázottsági különbség és a jelenlegi élethelyzet hogyan befolyásolja a jövőbeli tervek alakulását.

A család hatása a falusi fiatalok immobilitására

MOLNÁR ÉVA

A tanulmány a család hatását vizsgálja a térbeli mobilitásra. A család számos területen befolyással bír az emberek életére, így az egyén társadalmi-térbeli mobilitásra is. Az emberek a családból öröklik az erőforrásaik nagy részét, terepet szolgáltat normák, értékek, készségek, viselkedési minták átadásának, mindezek hatással vannak a társadalmi és földrajzi mozgással összefüggő törekvésekre és esélyekre. A tanulmány falusi fiatalokkal készült interjúk segítségével vizsgálja a család és a mobilitás, immobilitás közötti kapcsolatot. A 19 és 25 év közötti interjúalanyok közös jellemzője, hogy már tanulmányaikat befejezték, ők és a szüleik is azonos településen élnek. Elemeztük, hogyan van jelen ezeknek a fiataloknak a családtörténetében a mobilitás, mi jellemezi családtagjaik, rokonaik térbeli mozgását, továbbá családi erőforrásaik, kapcsolataik, kötődéseik milyen módon befolyásolják a helyben maradásukat.

Az alacsony státuszú, szegénységben élő falusi fiatalok immobilitásának okai

CZIBERE IBOLYA

Tanulmányomban a kisfalvakban élő, alacsony iskolázottságú és szegény sorsú fiatalok mobilitásának és mobilitási hajlandóságának hiányát vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy a legrosszabb helyzetű fiatalok miért nem költöznek el a falujukból jobb munka- és életlehetőségeket, jobb perspektívákat kínáló térségekbe. A tanulmány kitér a családi életükre és a szülőkhöz fűződő viszony értelmezésére is, ezen keresztül a falvakban maradást befolyásoló kötődéseikre. Az elemzés legfőbb kérdése, hogy az ezekben az elszegényedett falvakban élő fiatalok immobilitása önkéntes vagy kényszerek által irányított, racionális döntés vagy sodródás eredménye? A feltárt összefüggések szerint az elszegényedett földrajzi környezetben élő falusi fiatalok mobilitásának hiánya nem szabad döntések következménye. Az eredmények szerint egy sodródó, saját életét nem irányító társadalmi csoport, amelynek tagjai nem ismerik a körülöttük lévő tágabb világot, tájékozatlan, függő helyzetű, másoknak kiszolgáltatott, egyszerű reciprocitásra épülő életvilágban élő, és ebben az értelemben kirekesztődött társadalmi csoport.

Területi immobilitás mint lehetőség a falusi fiatalok életében

LONCSÁK NOÉMI

A tanulmány célja feltárni és leírni azoknak az immobil fiataloknak a jellemzőit, mobilitási dimenzióit, akik 2500 fő alatti kistelepülésen élnek, és lehetőséget, perspektívát látnak saját falujukban. Külön vizsgáljuk a fiatalok szüleinek álláspontját gyermekeik mobilitása kapcsán, párhuzamokat és magyarázatokat keresve a fiatalok véleményeivel. Az eredmények további kutatások alapjául szolgálhatnak, a vizsgált célcsoportra fókuszáló elemzéseket készíthet elő. A kutatás az MTA Kiválósági Együttműködési Program, Mobilitás Kutatási Centrum alprogramja keretében valósult meg, összesen 104 interjú képezi a kutatás alapját.

Oldalak