Szeder Dóra Valéria

Szeder Dóra Valéria

szociálpolitika szakos egyetemi hallgató, Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Horváth Kitti, Kósa Rita Diána, Makai Vivien, Nagy Péter, Oláh Kornélia, Oláh Tímea, Oláh - Pucsok Eszter, Szeder Dóra Valéria, Timkó Anikó

Míg a XIX. század modern ipari társadalmaiban a gyermekkort az iskoláztatás és az általános tankötelezettség határozta meg, addig a felnőttkort a kereső munka. Napjainkra ezek megváltoztak, a határ homályossá vált, egymásra tolódtak a hozzájuk tartozó tevékenységek. (Somlai 2007) Fedheti egymást a tanulás és a munka, különösen igaz ez a felsőfokú tanulmányokat folytatókra, de a főállású munkát végzők is újra iskolapadba ülhetnek. Az erre vonatkozó adatok azonban nem túl bíztatóak. A Magyar Ifjúság 2012 felmérés adatai szerint 2012-ben a főtevékenységként dolgozó 15-29 évesek mindössze 4 százaléka tanult munkája mellett (2008-ban ez az arány még 10 százalék volt). A munka mellett tanulók 57 százaléka felsőfokú tanulmányokat végzett. A főtevékenységként tanulóknak, pedig csupán a 2 százaléka végzett munkát ugyanebben az évben. Ennek a csoportnak kétharmada felsőfokú képzésben vett részt. (Gazsó 2013)
Az alacsony munkaerő-piaci részvételre magyarázatul szolgálhat Jürgen Zinnecker tipológiája az ifjúsági korszakváltásra. Szerinte két korszakról beszélhetünk az ifjúsággal kapcsolatban: az indusztriális társadalom átmeneti ifjúsági és a posztindusztriális társadalom iskolai ifjúsági korszakáról. Az átmeneti korszakban egy korlátozott ifjúkorról van szó. Az ifjúsági életszakasz a szakma megszerzésére korlátozódik, amelyet a korai munkába állás és családalapítás követ. A posztindusztriális társadalmakban ezzel szemben az ifjúkor egyre inkább kitolódik, ami összefügg az iskolai idő hosszabbodásával. (Gábor 2009) 

Az önkéntesség önkéntelen oldalai. Munkahelyi konfliktusok a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka során

Szeder Dóra Valéria

A munkaügyi kapcsolatok rendszere, többek között a munkaerőpiacon szemben álló két fél – a munkáltató és a munkavállaló – közötti konfliktusokat hivatott enyhíteni, megoldani. Ez a szerep a forprofit szektorban, a multinacionális cégek, vállalatok esetében releváns, azonban a mai munkaerő-piaci viszonyokat tekintve szükséges a nonprofit szféra, ezen belül is az önkéntes munkavégzés során adódó konfliktusok vizsgálata. Civil szervezeteknél (önkéntesként) szerzett tapasztalataim és egy korábbi fókuszcsoportos vizsgálat során készített interjúim arról tanúskodnak, hogy egy önkéntes munkás tevékenysége során is felmerülhetnek munkaügyi, elsősorban munkahelyi konfliktusok, azonban idáig nem jutott kellő figyelem sem ezek feltárására, sem megoldására.

A munkáslét és emlékezete Ózdon

Bihari Sára - Csernaburczky Zsófia – Dobos Mária – Farkas Attila – Kósa Rita Diána – Szeder Dóra Valéria

A ’80-as évek és a ’90-es évek eleje meghatározó időszak Magyarország társadalomtörténetében, mind gazdasági, politikai és társadalmi szempontból is. A rendszerváltás átmeneti időszaka olyan struktúraváltást hozott a gazdaságban, amely alapvetően átalakította a magyar ipart. A termelésszerkezet átalakulása egy hosszú folyamatként ment végbe, melynek jelei korábban is mutatkoztak, de csak a politikai rendszerváltás során kerültek nyíltan a felszínre. Ezt a folyamatot az Ózdi Kohászati Üzemek történetének erre az időszakra eső része kiválóan példázza.