Szabó Szilárd

Adalékok a népszavazás intézményének 2013 utáni hazai szabályozásához

SZABÓ SZILÁRD

Tanulmányomban a népszavazás intézményének 2013 utáni hazai szabályozásának egyes anyagi jogi elemeit vizsgálom. A rövid bevezetőt követően a népszavazás alkotmányos rendszerben betöltött helyével, a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás viszonyával, majd a népszavazás alanyaival, tárgyával, a népszavazáson feltenni szándékozott kérdéssel és a népszavazás következményeivel foglalkozom. Külön tárgyalom a 2016. október 2-ai érvénytelen népszavazással kapcsolatos – a témában felhasználható tudományos művek hiányában kizárólag kúriai eljárásban és alkotmánybírósági különvéleményekben megjelenő – érveket és ellenérveket.

KULCSSZAVAK: népszavazás, Alaptörvény, Alkotmánybíróság, Országgyűlés, Nemzeti Választási Bizottság, nemzetközi szerződések

Szabó Szilárd

egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Politikatudományi és Szociológiai Intézet, Politikatudományi Tanszék

Így választott Budapest

Szabó Szilárd

Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945
Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o.

Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, akinek fő kutatási területe Magyarország, azon belül pedig különösen Budapest választástörténete 1920-tól napjainkig. Szerzője és szerkesztője az Önkormányzati választások Budapesten 1867-2010 (Napvilág Kiadó, Budapest, 2010) című tanulmánykötetnek. Jelen könyv a szerző ELTE Bölcsészettudományi Karán megvédett doktori értekezésén alapul. A kutatás a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Műhelye Budapest Választási Adattára projekt keretében zajlott.

Társadalmi-gazdasági folyamatok a Derecskei járás területén

Rácz Katalin – Szabó Szilárd

Hazánk számos határ menti térségében tapasztalhatjuk a társadalmi-gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulását, melyek a jövőbeni fejlődés ütemére, a településeken várható folyamatokra is hatással vannak. A határok, különösen az ország keleti részén, akár több alkalommal is megváltoztak, újra és újra megakasztva egy-egy térség fejlődését (Pénzes et al. 2011). A határok elszigetelhetik egymástól a településeket, így inkább gátolják fejlődést, mint a kapcsolatokat ösztönzik (Reichman, 1993). Számos esetben magának a határnak az átjárhatatlansága, a határátkelők hiánya, vagy távoli elhelyezkedése miatt a kapcsolatok nehezen tehetők újra funkcionális egységgé (Pénzes, 2012).