Recenzió

Qualitative methods in HRM research: they can offer more than an escape route from statistics

KUN ANDRÁS ISTVÁN

Qualitative research methods became more and more popular in business and management disciplines. Even in economics there is an intense dispute about the wasted opportunities due to the general refusal of qualitative approaches (Lenger 2019). We should also mention, however, that successful qualitative research projects always existed in various areas of economics, they were just not frequent and not part of the mainstream routine.

Egy új korszak határán. Mit tartogat a jövő a szakmák világában?

BOROS JÓZSEF

A mesterséges intelligencia és a „gépi tanulás” lehetséges hatásai nagy visszhangot váltottak ki a közvéleményből az elmúlt években. Olyan neves tudósok is, mint például Stephen Hawking is felszólaltak a témában. Hawking a The Guardianban megjelent interjújában arra figyelmeztetett, hogy hatalmas veszély kockázatával nézünk szembe a mesterséges intelligencia nehezen belátható következményei miatt (Hawking 2016).

Változások a családban

BÉRES ZSUZSA - LADANCSIK TIBOR - MASZLAG FANNI - NEMES-ZÁMBÓ GABRIELLA

Hogyan változnak a párkapcsolatok és a családok az Amerikai Egyesült Államokban és szerte a világban? Recenziónkban egy jól felépített tankönyvről olvashatnak átfogó bemutatást, amely alapvetően a változásokra helyezi a hangsúlyt családon és párkapcsolaton belül. Ennek ellenére természetesen bizonyos frázisok állandóak maradtak a családszociológiában is.

Egy gimnáziumi osztály: Sárospatak, 1956–1960

A találkozók etnográfiája

SZEKERES MELINDA

Az iskolai évkönyvek, emlékkönyvek hagyománya a reformkorig vezethető vissza, bár a háború utáni évtizedekben ez megszakadt, vagy formálissá vált – néhány kivételtől eltekintve (pl. Ősi Diákvárosok Találkozói). Ezek a könyvek az érintettek számára talán puszta emlékei voltak iskolai éveiknek, az utókor azonban a társadalmi emlékezet részeként, társadalomtörténeti adalékként lapozza. A két pataki „öregdiák” könyve emellett – talán a szerzők tudományos munkássága miatt is – kapcsolódik a hazai szociográfia hagyományokhoz, mely véleményem szerint méltatlanul kis helyet kap a társadalomtudományos képzési programokban. A távolodó történelem mindennapjai segíthetnének megértetni az újabb generációkkal is – átélhetővé tett életutak bemutatásával – a huszadik század második felének világát. Hogyan kapcsolódnak az egyéni történetek a „főáramba”, az életutak kényszerek hatására alakultak, hol lelhető fel az egyének felelőssége? Így segíthetik a mai olvasókat a Széchenyi István emlegette „önismerethez és körülményismerethez”.

Együttműködő befogadás, kizáró hatalom

A. GERGELY ANDRÁS

Valahol talán megvan kies szabványa, értékálló modellje vagy kiadói-szerkesztőségi alapmintája olyan írásoknak, melyek tanulmányként vagy kiadványok ismertetőjeként szerepelnek. Ezek persze nem sémák, mint amiképpen a szóbanforgó kötetek sem sematikusak soha. Olykor azonban kétségtelen alapélmény lesz: mintha ezt már ismerném, erről már olvastam volna, itt vagy ott már „lefutott” témakör, vagy a szerző-szerkesztő ugyanaz, s akkor mintegy kész a „tapasztalat” a megismerésről. Valamiképpen így érzem magam, mikor az utóbbi évtizedek társadalomtudományi főműveit tekinteném át, s vissza-visszaköszönnek címek, szerzői körök, tematikai univerzumok – holott épp így, éppen ezt még biztosan nem ismerhetem.

MaHolnap

MASZLAG FANNI

A szemle a társadalmi felzárkózással összefüggő jelenségek, beavatkozások, folyamatok bemutatására létrehozott folyóirat, amelynek a jelentőségét az adja, hogy cikkeiben a felzárkózással összefüggő korábbi hasonló írásokban kevésbé részletezett összefüggéseket, a kistelepülési szegregált élethelyzetekre irányuló információkat és tudást közvetít. A MaHolnap Társadalmi felzárkózási szemle célja egyrészt a települési programok szakmai módszertani támogatása, másrészt a társadalmi felzárkózást elősegíteni kívánó szakemberek tevékenységeinek ismertetése. A szemle kisebb tudományos közleményeken keresztül mutatja be az olvasónak a felzárkózási folyamat összetettségét, a felzárkózás és a települési közösségek viszonyát, illetve a témával foglalkozó szakemberek gyakorlati munkáját.

Oldalak