Radikalizmusok az új kutatások tükrében

A radikalizmus inkubációja Magyarországon – Sopron és Ózd esete

SIK DOMONKOS

A tanulmány azt elemzi, hogyan értelmezik a fiatalok a múltat és hogyan értékelik a jelent, és ezzel összefüggésben milyen politikai viselkedésminták jellemzik őket. Alapjául a modernizáció két, egymással ellentétes konstellációjában, Sopronban és Ózdon lefolytatott félig strukturált interjúk (n=60) szolgáltak. Először a társadalmi és politikai problémák észlelése, valamint az ezekre adott politikai válaszok kerülnek összehasonlításra. Erre építve a politikai kultúra „reményvesztett” és „közönyös” ideáltípusa kerül bemutatásra. Ezek együttesen teremtenek lehetőséget az antidemokratikus tendenciák megszületése és zavartalan fejlődése számára, ilyen értelemben előfeltételei a „radikalizmus inkubációjának”.

KULCSSZAVAK: politikai kultúra, modernizáció, radikalizmus, Magyarország

A radikalizmus szociális reprezentációja fiatalok körében

MURÁNYI ISTVÁN

A tanulmányban egy nemzetközi kutatás (Myplace) adatait felhasználva, politikai szocializációs szempontból lényegesen eltérő két városban (Ózd és Sopron) élő 15–26 éves fiatalok radikalizmus értelmezését a szociális reprezentáció elmélet alapján vizsgáltuk. Az elméletre épülő egyik empirikus módszernek megfelelően, a 2012-ben lebonyolított kérdőíves adatfelvétel során asszociációs válaszok kvantifikálásával a radikalizmus reprezentációjának strukturális és tartalmi jellemzését követően a fiatalokra jellemző nacionalizmus és a demokratikus alapelvekhez való viszony, valamint a radikalizmus reprezentációjának kapcsolatát elemeztük.

KULCSSZAVAK: radikalizmus, szociális reprezentáció, nacionalizmus, demokratikus alapelvek, asszociáció