Rády Eszter

Rády Eszter

doktorandusz, Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program

„Seb- és munkahelyek” – Rövid tanulmány a női stigmák dinamikájáról a munka világában

Rády Eszter

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a stigma vallási értelemben szentek és aszkéták testén támadt sebhely, ami Krisztus sebeinek megfelelő helyeken jelennek meg. Második helyen történelmi jelentése szerepel, vagyis rabszolga vagy elítélt testére nyomott bélyeg. Harmadik jelentése a szociálpszichológiai értelemben vett magyarázat, a legáltalánosabb értelemben vett szégyenbélyeg.

A szociológiai terminusok közé Durkheim (1895) emelte be és a stigmatizálást úgy említi, mint a társadalom alapvető működési és védekezési funkcióját a devianciával szemben. A 20. században Goffman (1963) úgy gondolkodik a stigmatizálásról, mint társadalmi reakcióról, amely rontja a „normális” identitást. Ennek a hatásnak az érvényesülése jelenik meg a Goffman-féle fogalmi leírásban Goffman (1963) véleménye szerint a stigmák három típusba sorolhatóak témájuk alapján. A három típus (a testi, a jellembeli és a származási stigmák) azonban ritkán jelenik meg önmagában. Látszólag nagyon különböző tartalommal rendelkeznek a típusok, mégis könnyen összemosódhatnak, például a származási stigmák mellé könnyen jellembeliek kapcsolódhatnak.