Oross Dániel

A magyar egyetemisták és főiskolások demokráciához fűződő viszonya

KOVÁCS TAMÁS – OROSS DÁNIEL – SZABÓ ANDREA

A demokratikus állampolgári nevelés demokrácia minőségére gyakorolt kedvező hatását illetően konszenzus érhető tetten a tudományterület kutatói között. Az állampolgári nevelés folyamatának egyik releváns színtereként a felsőoktatás intézménye hozható fel, sőt egyes szerzők szerint az egyetemek, főiskolák jellegüknél, szerepüknél fogva éppen önmaguk testesítik meg a demokrácia lényegi tartalmát. A tanulmány éppen ezért az egyetemista és főiskolás hallgatók körében végzett adatfelvételekre támaszkodik, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy beszélhetünk-e egy olyan demokratikus generáció megjelenéséről, amelynek politikai aktivitása először az egyetemi, illetve felsőoktatási hallgatók körében jelenik meg? Több mint negyedszázaddal a magyar demokratikus átalakulást követően a hallgatók körében megfigyelhető kampányszerű politikai aktivizálódás vajon az egyetemista társadalom demokratikusságáról szolgál- e bizonyítékkal?
A demokratikus állampolgárság empirikus keretein belül kidolgozott elemzésünk igyekszik számos tanulsággal szolgálni a magyar esetről, bizonyítva, hogy a demokratikus intézmények létezése a polgárok demokratikus attitűdjeinek szükséges, de nem elégséges feltételét képezik.

A magyar fiatalok politikai részvételének változása

OROSS DÁNIEL

A demokratikus politikai rendszer működésének egyik meghatározó elemét jelenti az állampolgárok részvételi kultúrája. Tanulmányom abból indul ki, hogy a magyar fiatalok politikai részvételének kérdéskörét a korábbiaknál tágabban szükséges értelmezni, mert az nem pusztán érdeklődésük függvénye, hanem nagyban befolyásolja az is, milyen mobilizációs csatornák elérhetők számukra. Tehát a fiatalok demokratikus politikai folyamatokban való részvételének megvizsgálatakor célszerű figyelembe venni, kik, milyen szemléletben és milyen hatékonysággal vonják be őket a döntéshozatalba. Alábbi tanulmányom egyfelől bemutatja, milyen szemléletváltás történt a magyar fiatalok körében a politikai részvétel felfogását illetően, másfelől áttekinti, hogy a magyar fiatalok részvétele milyen intézményi és társadalmi környezetben zajlik napjainkban.

KULCSSZAVAK: fiatalok, ifjúságpolitika, politikai részvétel, politika, közélet

A múlt jelene – a Kádár-korszak megítélése a fiatalok körében

Szabó Andrea – Oross Dániel

Tanulmányunk nem elsődlegesen a Kádár-korszak negatív vagy éppen pozitív politikai szocializációs, politikai magatartásbéli vagy politikai attitüdinális következményeiről szól, hanem a Kádár-éra megítéléséről. Az azonban kétségtelen, hogy látens módon, közvetetten mégiscsak a tanulmány fő témája, hogy mit és hogyan adott át a kollektív emlékezet a Kádár-korszakról a fiataloknak, azaz a tanulmánynak a politikai szocializáció valós működése a témája.

A tanulmány alapvető hipotézise, hogy a rendszertranszformációt követően felnőtt fiatalok körében a Kádár-korszak „teljesítményének” megítélése több ponton eltér attól a képtől, amit Kádár-éráról a rendszertranszformáció politikai elitje kialakított. 

Oross Dániel

politológus, tudományos munkatárs, MTA TK Politikatudományi Intézet