Olvass feleslegeset!

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő két mű is ilyen. Közös a két munkában, hogy nehéz helyzetben élő emberek túlélési stratégiáit elemzik. Ugyanakkor a vizsgált helyzetek nagyon eltérőek: az egyik egy hadifogolytáborba vezeti el az olvasót, ahol a bezártság és a kiszolgáltatottság ellenére a foglyok létrehoznak egy működő gazdaságot. Értelemszerűen ebben a gazdaságban a termelés lehetetlen, de mint a tanulmányból kiderül, a piac ettől még működhet – csak legyen cigaretta. A másik elemzés a gettó gazdasági életét mutatja be – alulról, vagyis oly módon, ahogy a túlélés diktálta megélhetési stratégiák működnek.

A két művet a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program két hallgatója ismerteti és kritizálja/gondolja tovább szellemesen. Az elemzések közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszenek a művek, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S.E.

Feketegazdaság a Szovjetunióban

PÉNZES MARIANNA

A tanulmány alapját G. Mars, Y. Altman „The cultural bases of soviet Georgia’s second economy” (Soviet Studies 1983. Vol. XXXV [4]: 546–560), valamint G. Mars és Y. Altman, „The cultural bases of Soviet Central Asia’s second economy (Uzbekistan and Tajikistan)” 1986-ban írt műve (Central Asian Survey 5 [3–4]: 195–204) képezi.

Második gazdaságnak – mint az informális gazdaság Grossman által javasolt szocialista változatának – azon gazdasági tevékenységek összessége tekinthető, melyek személyes nyereség megszerzésére irányulnak, és szemben állnak az aktuális jogi szabályozással. Altman is ilyen értelemben tekint minden olyan gazdasági tranzakciót informálisnak, amely az aktuális törvénykezéssel szemben áll. A Szovjetunióban – legalábbis a Gorbacsov reformjáig terjedő időszakban – a második gazdaság jelentős területe volt a gazdaságnak, méghozzá egy kontinuumot alkotva, ahol például nem voltak mezőgazdasági területek magántulajdonban, de ahol az otthon (a háztájiban) termesztett árukat piacokon lehetett értékesíteni, illetve ahol a kolhoz és a szovhoz (magyarországi megfelelői a tsz és az állami gazdaság) nagyon eltérő gazdálkodási feltételeket jelentett.

Olvass feleslegeset!

– Sik Endre állandó rovata –

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő mű egy ezek közül, amit az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori program egy hallgatója ismertet és kritizált/gondolt tovább szellemesen. Az elemzés közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszik a mű, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a „felesleges” olvasáshoz.

S. E.

Oldalak