Olvass feleslegeset!

Testmagasság és kogníció a munkában

LIBICKI ÉVA

Több kutatás bizonyította már (lásd később), hogy a felnőttkori testmagasság a munkabírás jelképe, amit a fizikai munka piacán előszeretettel díjaznak és részesítenek előnyben. Helyettesítheti az értelmi képességeket, vagy egyéb emberi tulajdonságokat, mint pl. az iskolai végzettséget. Mi több, a magasság és a jó egészségi állapot a munkaadók számára azt jelképezheti, hogy a munkavállaló megfelelő családi háttérrel bír, vagyis számára minden adott, hogy kiváló munkaképességekkel rendelkezzen. A magasság tehát a munkáltató számára meghatározó tulajdonsága a dolgozónak és a munkavégzés várható minőségének.

Ki nyeri el az aranyszőrű bárányt? avagy nyugat-afrikai migrációs életutak egy folyamatosan változó Európában

JÁNOSY ORSOLYA

Apostolos Andrikopoulos disszertációjának már a címe is irodalmi igényességet sugall: „Nyugat-Afrika argonautái” (Andrikopoulos 2017). A görög mitológiában Argó hajósai, a legjobb ötven görög harcos, Iaszón vezetésével elindul Iolkhiszból a kis-ázsiai Kolkhiszba, hogy ott megszerezze a Poszeidon és Theophané nászából született aranyszőrű kos lenyúzott bőrét, a várost védő aranygyapjút, amely hazájában trónra segítheti Iaszónt. A kalandos út során a harcosoknak számos próbát kell kiállniuk, veszélyes akadályt leküzdeniük, hogy életüket is kockáztatva végül eljussanak Kolkhiszba, ahol egy leküzdhetetlennek tűnő hatalmas sárkány őrzi az aranygyapjút. Végül, ahogyan az a mesékben lenni szokott, a kolkhiszi király szépséges és okos leánya Médeia beleszeret Iaszónba, varázstudományával elaltatja a sárkányt, így segítve győzelemre, és hazájában később trónra szerelmét (Szabó 1998).

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő mű egy kétrészes tanulmány1 gondolatait ismerteti, helyezi kontextusba és kritizálja. Készítője a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program egy hallgatója. Az elemzés közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszik a mű, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S. E.

Visszatérő migráció Albániába – ahogy a fiatalok és a gyerekek megélik

LONCSÁK NOÉMI

Az emberek térbeli mozgásának hátterében számos tényező állhat, Illés (2001) szerint a vándorlások általában a külső körülmények által befolyásolt szabad egyéni és néha csoportos akarat eredményei, melyekre a makroszintű folyamatok mellett az egyéni életút egyes fázisváltozásai is hatnak. A szakirodalom alapján Lados (2018) összegyűjtötte, hogy a migrációs döntések min alapulhatnak, ez alapján beszélhetünk egyéni tényezőkről (pl. tanulmányi célú mozgás), természeti tényezőkről (pl. árvizek), gazdasági okokról vagy politikai tényezőkről (pl. háborúk). A dolgozatban a migrációs döntések meghozatalának hátterében kiemelt szerepe van az egyéni szempontoknak, a családnak, a gyerekek jövőjének, valamint a gazdasági-társadalmi tényezőknek, mivel vándorlásukat a gazdasági válság idézte elő. Ugyanakkor a gyerekek valójában nem döntenek maradásukról vagy migrációjukról, még ha a háttérben szem előtt is tartja érdekeiket a család.

A „kiegészítő” állampolgárság

LADANCSIK TIBOR

A disszertáció témája a kettős állampolgárság intézményének egy különleges változatát vizsgálta. A tanulmány egyik fő felvetése, hogy a középszintű országok (vagyis se nem a világ vezető hatalmai, se nem a periférián találhatók) állampolgárai helyzetük javítása érdekében különböző eszközök bevetésével a legerősebb országok állampolgárságát törekszenek megszerezni. Ezzel azt remélik, hogy a globális munkaerőpiacon jobb pozícióhoz jutnak vagy/és vészhelyzet esetén menedéket nyerhetnek az adott országban, valamint az állampolgársággal, jó útlevéllel könnyebben utazhatnak külföldre, mint az eredetivel, ami legtöbbször vízumköteles.

A születési sorrend hatása a nem kognitív készségekre

JÁNOSY ORSOLYA

Gyakran tapasztaljuk, hogy az azonos családban felnővő testvérek személyisége teljesen eltér egymástól, pedig szüleik ugyanabban a családi környezetben, megegyező elvek és értékrend mentén nevelik őket. A közvélekedés szerint a legidősebb testvér általában vezető szerephez jut családon belül, ő szolgál viselkedési mintaként kisebb testvérei számára. A legkisebbek gyakran dacosak, akaratosak, hiszen meg kell küzdeniük a szülői figyelemért, az érvényesülésért, ugyanakkor sokszor túlkényeztetettek is. A középső gyerekek talán a legalkalmazkodóbbak, hiszen ők szinte egész gyermekkorukat testvéreik „szorításában”, kisebb és nagyobb testvéreikhez folyamatosan alkalmazkodva élik.

Oldalak