Olvass feleslegeset!

A rabszolga-kereskedelem és a bizalom

SCHRANZ EDIT

Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, normakövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bizalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a kisebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon belül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, valamint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva (Nunn, 2008).

Ki veszett oda a Titanic katasztrófájában?, avagy a társadalmi norma fontossága

BALUJA PETRA

A válságszociológia alapkérdése, hogy vajon mely egyéni és társadalmi faktorok kombinációja határozza meg a túlélést egy élet-halál helyzetben? Ilyen élet-halál helyzetre alkalmas példa a Titanic katasztrófája.

A Titanic 1914. április 14-én ütközött neki egy jéghegynek, majd 2 óra és 40 perc leforgása alatt elmerült az Atlanti-óceán habjaiban, okozva ezzel 1517 ember, azaz utasai közel 2/3-ának (teljes létszámuk, legénységgel együtt: 2223 fő volt) halálát. Ez volt a boldog békeidők történelmében a leghíresebbé vált tengeri katasztrófa. Annál is inkább, mert korában élen járó technikai felszereltsége, tapasztalt legénysége miatt általánosan elterjedt volt a gondolat, miszerint a Titanic „elsüllyeszthetetlen”. Napjainkban is valóságos mítosz lengi körül a katasztrófát.

Implicit munkateljesítmény sztereotípiák Svédországban az etnikummal és a túlsúllyal kapcsolatban

SÁNTA TAMÁS

A kutatás munkaadók és tanulók körében vizsgálta az implicit és explicit munkateljesítménnyel kapcsolatos sztereotípiák kialakulásának esélyét arab-muszlim férfiak és túlsúlyos emberekkel szemben.

A kísérletekben előbb az úgynevezett Implicit Asszociációs Tesztet (IAT), felhasználva vizsgálták, hogy vajon a kutatásban résztvevő svéd munkaadók és tanulók viseltetnek-e implicit attitűdökkel, valamint implicit munkateljesítmény-sztereotípiával arab-muszlim férfiakkal szemben svéd férfiakhoz képest, illetve túlsúlyos emberekkel szemben normál testsúlyúakhoz képest. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kutatás csak arab-muszlim férfiakra koncentrálódott, vagyis nőkre nem, de a túlsúlyos emberekkel kapcsolatban a kísérlet mindkét nemre koncentrált.

Kövér férfiak a munkaerőpiacon

FUCSKÓ MÓNIKA

A kutatás hátterében az a drámai növekedés áll, amely a túlsúly és az elhízás tekintetében mutatható ki az OECD országokban. Míg 2006-ban 1,6 milliárd túlsúlyos személyt és 400 millió elhízott/kövér embert jelentett, addig 2015-ben ezek a számok már 2,3 milliárdra, valamint 700 millióra emelkedhettek5. Márpedig ez a növekedés nagy terhet ró az egészségügyre, hiszen a túlsúly és az elhízás nyilvánvalóan egészségügyi problémákkal (szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, különböző daganatos betegségek, illetőleg termékenység és termelékenység csökkenése) jár együtt, melyek kezelése a költségvetésre nézve egyre nehezebb.

Hármas határokról antropológiai megközelítésben

ZÁMBÓ GABRIELLA

A kötet közvetlenül a rendszerváltás hatását, az országhatárok külső-belső, összekötő- szétválasztó ismérveit főként minőségi szempontból vizsgálja. A társadalmi és történeti szempontú megközelítés betekintést enged a határmenti közösségek határértelmezésének sajátos világába. Ezt a minőségi átalakulást – mely szükségszerűen eltérő határmenti szabályozásokat, gyakorlatokat alakított ki a határ mentén élő közösségekben – lokális szinten vizsgálják a szerzők. A különböző dimenziókat vizsgáló kutatások során a kutatók területileg a hármas határok mentén vizsgálódtak, érdeklődésük középpontjában a határ társadalmi, kulturális és politikai hatása áll.

Három ország egy határtérsége

LONCSÁK NOÉMI

A Sik Endre és Surányi Ráchel által szerkesztett kötet három ország, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország egymással érintkező, határ menti térségeit veszi górcső alá, kiemelve a két határvonal azonosságait, ellentéteit és alapvetően a különbözőségeit. A tanulmányok két nagyobb kutatás eredményeire3 támaszkodnak, melyek széleskörűen vizsgálják az eltérő módon változó határszakaszokat és az Európai Unióhoz fűződő viszonyukat.
A kötet részletes elméleti felvezetője és a vizsgált térségek leírása, bemutatása részben értelmezési keretet biztosít az olvasó számára, részben az elemzés történelmi, földrajzi, gazdasági „beágyazását” szolgálja. A legterjedelmesebb második rész a határmentiség különböző dimenzióit4 t árja fel, melyeket a határon átnyúló kapcsolatok mentén jellemeznek az egyes tanulmányok szerzői. Ezt követi az identitás tárgykörében a határmentiség és a kvázidiaszpóra, az ebben megjelenő tanulmányok már sokkal inkább a személyes, egyéni terekben zajló „határhelyzetekre” fektetik a hangsúlyt. Egyéni vélemények is megjelennek határmenti kulcsszereplőktől és vázlatot kapunk a határvidékről, mint az Európai Unió külső határáról. A kötet terjedelmes módszertani melléklete a hasonló kutatásokat tervezők számára lehet igen hasznos.

Oldalak