Olvass feleslegeset!

Visszatérő migráció Albániába – ahogy a fiatalok és a gyerekek megélik

LONCSÁK NOÉMI

Az emberek térbeli mozgásának hátterében számos tényező állhat, Illés (2001) szerint a vándorlások általában a külső körülmények által befolyásolt szabad egyéni és néha csoportos akarat eredményei, melyekre a makroszintű folyamatok mellett az egyéni életút egyes fázisváltozásai is hatnak. A szakirodalom alapján Lados (2018) összegyűjtötte, hogy a migrációs döntések min alapulhatnak, ez alapján beszélhetünk egyéni tényezőkről (pl. tanulmányi célú mozgás), természeti tényezőkről (pl. árvizek), gazdasági okokról vagy politikai tényezőkről (pl. háborúk). A dolgozatban a migrációs döntések meghozatalának hátterében kiemelt szerepe van az egyéni szempontoknak, a családnak, a gyerekek jövőjének, valamint a gazdasági-társadalmi tényezőknek, mivel vándorlásukat a gazdasági válság idézte elő. Ugyanakkor a gyerekek valójában nem döntenek maradásukról vagy migrációjukról, még ha a háttérben szem előtt is tartja érdekeiket a család.

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő mű egy kétrészes tanulmány1 gondolatait ismerteti, helyezi kontextusba és kritizálja. Készítője a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program egy hallgatója. Az elemzés közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszik a mű, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S. E.

A „kiegészítő” állampolgárság

LADANCSIK TIBOR

A disszertáció témája a kettős állampolgárság intézményének egy különleges változatát vizsgálta. A tanulmány egyik fő felvetése, hogy a középszintű országok (vagyis se nem a világ vezető hatalmai, se nem a periférián találhatók) állampolgárai helyzetük javítása érdekében különböző eszközök bevetésével a legerősebb országok állampolgárságát törekszenek megszerezni. Ezzel azt remélik, hogy a globális munkaerőpiacon jobb pozícióhoz jutnak vagy/és vészhelyzet esetén menedéket nyerhetnek az adott országban, valamint az állampolgársággal, jó útlevéllel könnyebben utazhatnak külföldre, mint az eredetivel, ami legtöbbször vízumköteles.

A születési sorrend hatása a nem kognitív készségekre

JÁNOSY ORSOLYA

Gyakran tapasztaljuk, hogy az azonos családban felnővő testvérek személyisége teljesen eltér egymástól, pedig szüleik ugyanabban a családi környezetben, megegyező elvek és értékrend mentén nevelik őket. A közvélekedés szerint a legidősebb testvér általában vezető szerephez jut családon belül, ő szolgál viselkedési mintaként kisebb testvérei számára. A legkisebbek gyakran dacosak, akaratosak, hiszen meg kell küzdeniük a szülői figyelemért, az érvényesülésért, ugyanakkor sokszor túlkényeztetettek is. A középső gyerekek talán a legalkalmazkodóbbak, hiszen ők szinte egész gyermekkorukat testvéreik „szorításában”, kisebb és nagyobb testvéreikhez folyamatosan alkalmazkodva élik.

A kölcsönös segítség mint természettörvény

VIRGINÁS ZOLNA

„Ne harcoljatok! – A harc és versengés mindig kárt okoz a fajnak és nagyon sok módotok van az elkerülésre! Ez a természet tendenciája, ami nem teljesül mindig tökéletesen, de mindig hatékony. Ez a jelszó hangzik felénk a bokorból, az erdőből, a folyóból és a tengerből. Azért tehát egyesüljetek, gyakoroljátok a kölcsönös segítséget! Ez a legbiztonságosabb mód, amelynek segítségével mindegyik megszerezheti magának a legnagyobb biztonságot, a létezés és a testi, szellemi és erkölcsi haladás legerősebb biztosítékait. Ezt tanítja a természet és ezt tették mindazok az állatok, melyek a saját osztályukban a fejlődés legmagasabb fokára eljutottak. Ezt tette az ember, a legprimitívebb ember is és ezért érte el az ember azt a fokot, amelyen mi állunk.” (Kropotkin 1924: 59)

A rabszolga-kereskedelem és a bizalom

SCHRANZ EDIT

Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, normakövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bizalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a kisebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon belül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, valamint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva (Nunn, 2008).

Oldalak