Olvass feleslegeset!

A nők nem játsszák ki az ászaikat: a meghátrálás következményei

PACZÁRI VIKTÓRIA

Claussen et al (2015) feltevése szerint a nők munkaerőpiaci hátrányait alacsony kockázatvállalási hajlandóságuk is magyarázhatja. Feltevésüket egy online játék eredményeinek kísérleti átrendezése segítségével vizsgálták.

A kutatás tárgya a 19. század óta létező, Schafkopf nevű tradicionális bajor kártyajáték online közössége volt. A játékot Magyarországon nem nagyon ismerhetik, ezért csak annyit írok róla, ami a tanulmány számunkra fontos kérdéséhez szükséges. Kimutatható-e a kockázatvállalás mértékében eltérés a férfi és a női játékosok között?

A játék népszerűségére jellemző, hogy a 2007-ben alapított online játék 2015-ben 500 millió lejátszott meccset könyvelhetett el. A játék bárki számára hozzáférhető, csupán egy ingyenes regisztráció szükséges hozzá. A játékot virtuális zsetonokkal játsszák, amelyeket nem lehet pénzre átváltani. A játék tétje tehát nem a pénzszerzés, hanem a pontgyűjtés, ami azonban presztízst ad (hiszen a többi játékos is látja) és persze nyerni jó érzés.

Jó lány, rossz fiú: csalás a profi teniszben

LADANCSIK TIBOR

A tanulmány a profi teniszezők körében vizsgálja, hogy a csalás menyire elterjedt jelenség a férfi és a női profi tenisz világában. A csalás jelensége a sportban az érzékeny témakörök közé tartozik, a média is rendszeren beszámol a legkülönfélébb sportágakban történő csalásokról, vesztegetésekről, korrupcióról, doppingolásról, így a közvélemény tisztában van vele, hogy a profi sport világában erőteljesen jelen van a csalás. A tenisz azonban nem tartozik azok közé a sportágak közé, amiről az átlagember azt gondolná, hogy erőteljesen jelen van benne a csalás, hogy a profi teniszezők korrupt módon viselkednének. A szerzőpáros tanulmányában a tenisz élsportolóinak korrupt viselkedését kutatja, hasonlóan ahhoz a klasszikus kutatáshoz, amelyben a szumóban bizonyították a csalás létét.

Gyönyörű királynők és harcos lovagok

BÉRES ZSUZSA

Az általam elemzett tanulmány szerzőinek célja a férfiak és a nők kockázatvállalása, illetve az ellenfél neme és vonzereje közötti összefüggés vizsgálata volt. A kutatást megelőzően többen is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy milyen különbségek figyelhetők meg a női és férfi kockázatvállalási hajlandóságban. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazásakor a kutatók például támaszkodtak Croson és Gneezy (2009) valamint Eckel és Grossman (2008) kutatásaira, amelyek a gazdasági viselkedés terén igazolták, hogy a férfiak kockázatvállalóbbak, mint a nők, továbbá Bertrand (2010) eredményeire, mely szerint kölcsön esetén a férfiak egy vonzó nőnek hajlandóak lentebb vinni a kamatlábakat, míg a nők esetében ez nem figyelhető meg.

Az orosz–ukrán határdiskurzus változásai és jelentősége 1991 óta

LIPCSEI LÁSZLÓ PÉTER

Dolgozatomban kísérletet teszek Ukrajna geopolitikai helyzetének rövid bemutatására, mindenekelőtt Ukrajna Oroszországgal való kapcsolatára tekintettel. Mivel az elemzés, amire reflektálok 2004-ben készült, nagy kihívás volt a számomra, hogy az azóta eltelt bő évtized – beleértve az utóbbi évek kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusát, a majdani eseményeket vagy a Janukovics-adminisztráció távozását – nem lehet nem figyelembe venni, ám eközben törekednem kellett az eredeti forrás történeti kontextusának gondos őrzésére. Zhurzhenko kétrészes munkájában először a posztszovjet határok szerepéről és vitatott természetéről ír, majd bemutatja Oroszország és az autonóm Ukrajna közötti nemzetközi kapcsolatok alakulásának folyamatát úgy, hogy a 2004-ig elért eredményeket, vagy éppen eszkalálódott konfliktusokat a laikus olvasó számára is érthetővé teszi. Úgy gondolom, hogy a politikai elemzésen túl, különös érdeme Zhurzhenko említett munkájának, hogy a társadalmi konfliktusok bemutatásán túl, egy üdítő, progresszív és természetét tekintve kiváló példát hoz Harkov és Belgorod régiók találkozásánál létrejött regionális identitás bemutatásával.

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő mű egy kétrészes tanulmány1 gondolatait ismerteti, helyezi kontextusba és kritizálja. Készítője a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program egy hallgatója. Az elemzés közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszik a mű, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S. E.

Munka és gettókultúra

JAKAB JUDIT

A tanulmány a gettókultúrát a munkához való viszony, a munkával kapcsolatos magatartás szempontjából vizsgálja. Állításait olyan empirikus kutatási eredményekkel támasztja alá, amelyek a különböző munkaközvetítő irodák által szervezett toborzó programokon résztvevő gettólakók körében készültek.

Oldalak