Olvass feleslegeset!

Eke, ásó, kapa és nagyharang, avagy tanulmány a nemi szerepek eredetéről

JUHÁSZNÉ FAZEKAS ZSUZSANNA

Számtalan tanulmány született már a férfi és a női szerepek különbözőségeiről, a nemek közötti egyenlőtlen viszonyokról, és egyáltalán mindarról, ami a férfi és nő közötti társadalmi, biológiai különbséget jelenti, jelentheti. Az általam bemutatni kívánt tanulmány a nemi szerepek eredetét állítja a középpontba. Az elemzés unikális jellegét az adja, hogy annak ellenére, hogy közgazdászok írták, azok számára is fogyasztható, akik hadilábon állnak a gazdasági és matematikai mutatók és összefüggések értelmezésével.
A tanulmány fókuszában a nők társadalmi szerepvállalása, valamint a vizsgált közösségekre jellemző kulturális hiedelmek, normák és szokások munkamegosztást befolyásoló tényezőinek vizsgálata áll. A kutatók azt feltételezték, hogy a nemi szerepek alakulását jelentősen befolyásolta a tradicionális mezőgazdaság technológiája, és az ebből fakadó férfi-női munkamegosztás jellemző tényezői.

A halál nyomai

LIBICKI ÉVA

A disszertáció megírását a szerző kíváncsisága vezérelte: mi történik azokkal a holttestekkel, amelyeket a víz sodor partra a dél-európai strandokon? Ez nem ritka jelenség, hiszen a migrációs nyomás Marokkó felől folyamatos (Bachelet 2016), az európai határmenti politika pedig lezáráspárti, továbbá a Spanyolország és Marokkó közötti bonyolult, de közben szinte kapcsolat nélküli helyzet sem csökkenti ezeket a feszültségeket.

„Úristen! Úton vannak a lengyelek”: Egy morális pánik narratívája

SARÁNY ORSOLYA

Az Európai Unió és a csatlakozó országok 2003. április 16-án írták alá az athéni szerződést, amely 10 ország európai uniós csatlakozásának alapjait fektette le. A bővítés várható negatív hatásai között az új tagországokból érkező vendégmunkások szabad munkaerő-áramlása előkelő helyet foglalt el. Ilyen vita folyt Hollandia parlamentjében is, amely végül úgy döntött, hogy 2006-ig lezárja határait az új munkaerő előtt, és a megnyitást követően is csak azokat a munkavállalókat fogadja be, akik azokban a gazdasági szektorokban vállalnának munkát, amelyben hiánnyal küzd a holland gazdaság.

Testmagasság és kogníció a munkában

LIBICKI ÉVA

Több kutatás bizonyította már (lásd később), hogy a felnőttkori testmagasság a munkabírás jelképe, amit a fizikai munka piacán előszeretettel díjaznak és részesítenek előnyben. Helyettesítheti az értelmi képességeket, vagy egyéb emberi tulajdonságokat, mint pl. az iskolai végzettséget. Mi több, a magasság és a jó egészségi állapot a munkaadók számára azt jelképezheti, hogy a munkavállaló megfelelő családi háttérrel bír, vagyis számára minden adott, hogy kiváló munkaképességekkel rendelkezzen. A magasság tehát a munkáltató számára meghatározó tulajdonsága a dolgozónak és a munkavégzés várható minőségének.

Ki nyeri el az aranyszőrű bárányt? avagy nyugat-afrikai migrációs életutak egy folyamatosan változó Európában

JÁNOSY ORSOLYA

Apostolos Andrikopoulos disszertációjának már a címe is irodalmi igényességet sugall: „Nyugat-Afrika argonautái” (Andrikopoulos 2017). A görög mitológiában Argó hajósai, a legjobb ötven görög harcos, Iaszón vezetésével elindul Iolkhiszból a kis-ázsiai Kolkhiszba, hogy ott megszerezze a Poszeidon és Theophané nászából született aranyszőrű kos lenyúzott bőrét, a várost védő aranygyapjút, amely hazájában trónra segítheti Iaszónt. A kalandos út során a harcosoknak számos próbát kell kiállniuk, veszélyes akadályt leküzdeniük, hogy életüket is kockáztatva végül eljussanak Kolkhiszba, ahol egy leküzdhetetlennek tűnő hatalmas sárkány őrzi az aranygyapjút. Végül, ahogyan az a mesékben lenni szokott, a kolkhiszi király szépséges és okos leánya Médeia beleszeret Iaszónba, varázstudományával elaltatja a sárkányt, így segítve győzelemre, és hazájában később trónra szerelmét (Szabó 1998).

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő mű egy kétrészes tanulmány1 gondolatait ismerteti, helyezi kontextusba és kritizálja. Készítője a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program egy hallgatója. Az elemzés közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszik a mű, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S. E.

Oldalak