Molnár Éva

„…nem a kortárs családi lét múló aberrációja”

CZIBERE IBOLYA – MOLNÁR ÉVA

A világban végbemenő változások közül az egyének számára azok a legfontosabbak, amelyek a magánéletükben történnek – a kapcsolatokban, családban, házasságban, szerelemben és szexualitásban (Jamieson 2011). Napjainkban az egyéni életút mérföldköveinek sorrendje már tetszőlegesen felcserélhető vagy kihagyható, nem létezik a korábbiakhoz hasonlóan minden emberre érvényes értékrend (Giddens 1999) és nem létezik minden ember számára ideális családforma sem.

MOLNÁR ÉVA

doktorandusz, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program

Szegénységben élő fiatalok családalapítását meghatározó tényezők

MOLNÁR ÉVA

Napjainkban a fejlett országokban a család változásainak vizsgálata kapcsán a demográfusok gyakran a család válságáról beszélnek. Az ezt bemutató érvek között első helyen említik a házasságok számának csökkenését és az élettársi kapcsolatok elterjedését. Olyan kedvezőtlen demográfiai tendenciákat látnak a házasodási kedv csökkenésének a következményeként, mint például a termékenység visszaesése, a gyermekvállalás időbeli eltolódása, tartós párkapcsolat nélkül élők számának növekedése.

A kapunyitási pánik jelenségének vizsgálata a debreceni egyetemisták körében

Molnár Éva

Az elmúlt évtizedekben végbemenő gazdasági-társadalmi változások hatására a családalapításban is rendszerváltás következett be Magyarországon. A házasságkötések és születések számának visszaesése, illetve későbbi életkorra tolódása egyszerre okai és következményei is a családalapítási szokások megváltozásának a nemzetközi tendenciákat követve. A kedvezőtlen demográfiai adatok hátterében álló tényezők bemutatásakor a különböző kutatások más-más területekre helyezik a hangsúlyt. Jelen tanulmány a posztadoleszcens életszakasz kialakulásának hatására fókuszál. A jelenség legtöbbször a gyermekvállalás elhalasztásával is jár, így össztársadalmi szinten a demográfiai mutatók visszaeséséhez vezet.