Kutatási beszámoló

A birtokrekonstrukciós módszer lehetőségei a magyar mezőgazdaság birtok- és földhasználat szerkezetének a kutatásában

KOVÁCH IMRE

A földkárpótlás és privatizáció 1990 után, majd a földbirtok és földhasználat koncentráció nagymértékű felerősödése jelentős változásokat eredményezett a magyarországi mezőgazdasági termelésben (Kovách 2012, Kovács 2007). A piacra és önellátásra termelés kettőssége változó formákban és arányokban ugyan, de túlélte a radikális agrárszerkezeti változásokat. Még egy évvel az európai uniós tagság elnyerése után is a teljes- és részidős piacon értékesítő, és a kizárólag önellátásra termelő mezőgazdasági egységek száma megközelítően hasonló volt (KSH). 2000 és 2010 között az egyéni gazdaságok száma negyven százalékkal csökkent (AMÖ 2010).  400 000 kisebb családi gazdaság került ki a mezőgazdasági cenzusból vagy fejezte be az agrártermelést, de a nagyrészt vagy egészében önellátásra termelő gazdaságok aránya 60 százalék volt még 2010-ben is (AMÖ 2010).

A háztartások önellátásra termelésének a magas aránya Albert és Kohler szerint az Európai Unió új tagállamaiban mindenhol magas (Albert és Kohler 2008). Jehlicka és Smith (2010) mutatták ki, hogy az új tagállamok lakosságának 38-51 százaléka termel élelmiszert saját fogyasztásra. A szerzőpáros szerint a saját fogyasztású élelmiszer termeléséhez kapcsolódó tevékenységformák nem csak a szegény néprétegek túlélési stratégiáinak, a gazdasági kényszereknek, a szocializmus élelemhiányának és a hagyományoknak a következményei, hanem a magasabb státuszú, városi családok is egyre inkább motiváltak a biztos forrásból származó és egészségesebbnek tekintett élelmiszer előállításában és a hobbicélú gazdálkodásban.

Experiences of service and care planning in the child protection system

Andrea Gyarmati – Andrea Rácz

Basically, the personal needs of the children determine what kinds of services are needed and how these services can provide adequate answers to the child’s problems. As for the local operation, it is based on less established professional principles; the service planning and provision has an ad hoc nature and there is no conscious planning in the child protection. It is also unknown exactly how the needs of the service recipient determine the type of the services that they are accessed to. However it is well known that indentifying different children target groups, and then determining adequate answers in these cases are the only effective way to reduce the extremely high rate of primary and secondary errors in social policy which is currently presenting in the domestic system.

In the case of child protection system it includes how professionally established the proposal for the placement is; whether the utilization of the child protection service is the adequate answer to the children’s need or the children get removed from the family only because there is not available service locally which can meet their specific needs.