Közelkép

Az orvosi pályaválasztás átalakulása

GYŐRFFY ZSUZSA – SUSÁNSZKY ANNA – SZÁNTÓ ZSUZSA – SUSÁNSZKY ÉVA

Bevezetés: Az orvosi hivatás átalakulása a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. A deprofesszionalizáció folyamata mellett megváltozik a gyógyítók demográfiai és társadalmi összetétele, jelentősen emelkedik a nők aránya. A fentiekkel párhuzamosan átalakulnak az orvosképzésbe jelentkező hallgatók pályaválasztási motivációi. Minta és módszer: Felmérésünkben 175 budapesti orvostanhallgató vett részt, akik egy megadott szempontrendszer alapján írták le pályaválasztásuk történetét. A szövegek feldolgozása kvalitatív (tartalomelemzés) és kvantitatív módszerek együttes alkalmazásával történt. Eredmények: A női hallgatók esetében szignifikánsan gyakoribb, hogy korábbi életkorban választják az orvosi hivatást. Mindkét nem esetében a hivatásválasztás legfontosabb faktora a természettudományos érdeklődés és az altruisztikus motivációk. A férfiak és nők pályaválasztási motivációiban a tapasztalatok, a tudás és az előnyök/ lehetőségek szerepének jelentősége egyértelműen férfi dominanciát mutat. Következtetések: A hivatás pályamotivációs faktorának megváltozása minden bizonnyal jelentős hatású mind a gyógyítók, mind pedig a betegek számára. E kérdés számos további kutatási terület felé nyitja meg az utat.

A késő modernitás globalizációelmélete és a kockázattársadalmi identitás

BÖCSKEI BALÁZS

A modernitás egymásra kölcsönösen ható fragmentált kulturális jelentésrendszerek, folyamatosan változó és átalakuló gazdasági és politikai viszonyok összessége, amely komplexitás a (világ) kockázati társadalom szerkezetében egészen az egyén szintjéig megnyilvánul. A késő modern fordulatát követően hatványozódik az a jelenség, hogy sem a globális szereplők, sem az identitás megválasztásának, a kockázatok észlelhetőségének, és azokkal való szembesülésének esetében nem egyenlően vannak megosztva azok az eszközök és lehetőségek, amelyek a választás képességét meghatározzák. A tanulmány az új egyenlőtlenségi faktorokat és a késő modernitás aszimmetrikus hatalmi viszonyait a globalizációelmélet két közelmúltban elhunyt szociológusa (Ulrich Beck és Zygmunt Bauman) vonatkozó munkái mentén mutatja be. A világkockázati társadalomban a kockázatokat nem egyformán viselik az egyes közösségek és egyének. Ennek megfelelően a tanulmány megállításai szerint a manőverezés szabadságával sem ugyanolyan mértékben rendelkeznek a globalizált gazdaság és a lokalizált szegénység alanyai. Ennek bemutatására, illetve az egyes posztmodern életstratégiák beazonosításához a tanulmány a tárgyalt szociológusok identitásra vonatkozó munkáira támaszkodik. Utóbbiaknak megfelelően a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a kockázat reflexivitásából leginkább azok profitálhatnak, akik az új egyenlőtlenség fenti pozíciójában vannak, akiknek van hatalmuk ahhoz, hogy az általuk létrehozott konfliktusokat meghatározzák, és áttolják azokat a kockázati definíciós küzdelemből kizártakra.

KULCSSZAVAK: késő modernitás, globalizáció, Zygmunt Bauman, kockázattársadalom, bizonytalanság politikai gazdaságtana, Ulrich Beck

Fiatal közmunkások egyik lehetséges jövőképe(?) – avagy a magyar JWT

SÁNTA TAMÁS

Ma Magyarországon, a közlések szerint, egyre több 25 év alatti fiatal jelenik meg közmunkaprogramokban. Sőt mind gyakrabban fordul elő, hogy szülők, elsősorban anyagi indokokra hivatkozva, kiveszik gyerekeiket az iskolákból, hogy közmunkásoknak adják őket. A tanulmány erre a jelenségre irányítja a figyelmet. Továbbá bemutatja azt a párhuzamot, amit a szerző lát azok között a fiatalok között, akik dolgoznak, de képzettség nélküli munkákat végeznek (Job Without Training [JWT]), valamint a közmunka és az abban dolgozó fiatalok sajátosan magyar helyzete között.

Bemutatásra kerül a JWT fogalma, az ebben kimutatható kategóriák, illetve hogy ezek közül melyek rendelhetők a magyarországi fiatal közmunkások létállapota mellé. Statisztikai adatok mutatják be a 25 év alatti fiatal közmunkások számarányát, nemek szerinti bontását, valamint jelentések utalnak a növekvő tendenciára és helyzetük jövőbeli kilátástalanságaira. A szerző úgy véli, hogy a fiatal közmunkások számának növekedése, helyzetük változatlansága ebben a foglalkoztatási formában a „NEET-gyártás előszobájának” tekinthető a jövőben.

KULCSSZAVAK: közfoglalkoztatás; fiatalok; JWT

„Útvesztő” - Az iskolából lemorzsolódó 15–19 évesek mindennapjai

BARTA NÓRA – CSOBA JUDIT – HARMATI KATALIN – HEGYI LILLA

Az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű fiatalok sikeres társadalmi és munkaerőpiaci integrációja napjaink egyik legnagyobb társadalmi kihívása. Kiemelt kutatási programok keresik a jelenség okait, következményeit és a lehetséges kezelési módokat. Az eddig rendelkezésre álló elemzések, statisztikai adatok azonban nagyon keveset árulnak el a fiatalok élethelyzetéről, családjáról, barátairól, anyagi helyzetéről, gondolkodásáról, céljairól, mindennapjaikról. Kutatásunk során erről szerettünk volna többet megtudni az iskolából lemorzsolódott, vagy lemorzsolódással veszélyeztetett 15–19 éves kor közötti fiatalok körében egy második esélyt biztosító középiskolában készített interjúk során.

KULCSSZAVAK: iskolai lemorzsolódás, NEET generáció, jövedelem nélküli fiatalok, szocializációs deficitek, második esély iskola

Mechanisms of power, victimization and autonomy in the health care system

ERZSÉBET TAKÁCS

This paper is based on interviews with 17 people who work in various fields of health care1. The focus of the research wasthe old and new power mechanisms that are interwoven into health care institutions, doctor-patient relationships, victimization and autonomy.2 The most important theoretical background is Dominique Memmi’s research on delegated biopolitics (Memmi 2003, 2010, 2011, 2012a, 2012b) and François Dubet’s notion of institutional programme (Dubet 2002; Takács 2012). I intend to tackle the current context of health care along the lines of the literature on ‘contemporary patient’ (patients contemporains) (Bureau – Hermann - Mesfen 2014; Pierron 2007; Ménoret 2015) and in terms of Hungarian literature, Éva Orosz’s, Zsuzsanna Szántó’s, Éva Susánszky’s works (Orosz 2000, 2009; Szántó – Susánszky 2003, 2006) as well as TÁRKI and KSH surveys are my primary resources (p. ex. Janky 2010; KSH 2010).

Central European Innovative Practices Supporting Active Ageing

ILDIKÓ BIHARI – IBOLYA CZIBERE – JUDIT CSOBA – NOÉMI KEREKES – ANDREA RÁCZ

ABSTRACT

The study presents through international examples of how the security and quality of life of elderly and disabled people can be enhanced. 12 partners in eight Central European countries carried out pilot activities within the framework of the HELPS project. The aim of this international project is to contribute to the decrease of the social exclusion of elderly, and to elaborate practises through which seniors would not be constraint to institutional care, and can live in their homes on a longer term. The study presents the outcomes of these pilots and the ensuing primary experiences. The presented innovative solutions offer possibilities in various fields (housing, services, career, practises, information of relatives) for the home care of elderly and people living with disabilities. Prior to the elaboration and put into practice of the development ideas and plans, the partners evaluated the health care system and related services offered to elderly and disabled people in their homeland. The analyses revealed those shortage areas, where further developments would increase the possibility to keep and care for the target group in their homes.

KEYWORDS: elderly people in the society, active ageing, innovations in care for elderly, home care, social services for elderly

Oldalak