Kárpátalja társadalma

A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására

TÁTRAI PATRIK – MOLNÁR JÓZSEF – MOLNÁR D. ISTVÁN – KOVÁLY KATALIN – ERŐSS ÁGNES – FERENC VIKTÓRIA – RÁKÓCZI KRISZTIÁN

A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.

Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma 2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül lehetett.

Adalékok a kárpátaljai magyarok társadalmi problémáinak megértéséhez

Szerkesztői előszó

HIRES-LÁSZLÓ KORNÉLIA

Ukrajna és azon belül Kárpátalja a 2013/2014-es események (a Janukovics elnök megbuktatásához vezető „méltóság forradalma”, a Krím félsziget Oroszország általi megszállása, az egész Európa biztonságát veszélyeztető és gazdasági fejlődését visszavető kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kitörése) következtében egyre több változást él át. Az országban uralkodó politikai, gazdasági, katonai krízis következtében Kárpátalja és az itt élő magyar közösség egyre inkább az érdeklődés fókuszába került Magyarországon és Ukrajnában egyaránt. Ezt az érdeklődést jelzi, hogy 2015 és 2017 között a térségben több kutatás is zajlott.

Oldalak