Fényes Hajnalka

A felsőoktatási hallgatók civil aktivitása és a lemorzsolódási esélyük összefüggései

FÉNYES HAJNALKA - MARKOS VALÉRIA - PUSZTAI GABRIELLA

Kutatási kérdésünk, hogy az önkéntesség és a civil szervezeti beágyazottság jelent-e védelmet a lemorzsolódás ellen vagy inkább elvon a hatékony tanulástól és hátráltatja a tanulás melletti elkötelezettséget a felsőoktatási hallgatók körében. A civil aktivitás lemorzsolódást akadályozó vagy elősegítő voltát kvantitatív, többváltozós módszerrel vizsgáljuk, és kutatási kérdésünk, hogy van-e tiszta hatása a civil aktivitásnak egyéb társadalmi és demográfiai változók hatásának kiszűrése után is a lemorzsolódási esélyekre. Eredményeink szerint a civil aktivitás sem nem véd, sem nem segíti a lemorzsolódást a vizsgált hallgatók körében. Bár a civil aktivitást számos tényező befolyásolja, a lemorzsolódás ellen pedig elsősorban a szülőkkel való jó kapcsolat véd, azonban az, hogy a civil aktivitás nem von el a tanulástól és a bennmaradás esélyét nem akadályozza, azt is jelenti, hogy elő kell segíteni a hallgatók nagyobb civil aktivitását annak számos más pozitív hatása miatt.

Nemi különbségek a felsőoktatási hallgatók önkéntes munkájában

FÉNYES HAJNALKA

Kutatásunkban a felsőoktatási hallgatók önkéntességének nemi különbségeit vizsgáljuk két adatbázis eredményei alapján. Napjainkban a felsőoktatási hallgatók körében egyre népszerűbb az önkéntes munka, és a tradicionális önkéntesség mellett megjelent az életrajzba beírható, munkatapasztalat-szerző önkéntesség is (Handy et al. 2010). Az önkéntesség segíti a diákok szakmai fejlődését, tanulmányi előrehaladását, fejleszti az életben szükséges készségeket (pl. munkára szocializál, és főleg az új típusú önkénteseknek később könnyebb az elhelyezkedés), valamint fejleszti az állampolgári tudatosságot és felelősségvállalást is, és ennyiben felsőoktatási eredményességi mutatónak is tekinthető (Astin, Sax 1998, Hesser 1995, Eyler – Giles – Braxton 1997, Mabry 1998).

Gender Differences in Work Attitudes and Work Experience in a Student Sample

Hajnalka Fényes

Status inconsistency can be found between women's education level and labor market position. Concerning participation rates in formal education the advantage of women can be observed as early as the 1980s (Forray 1986), whereas even recently women in the labor market seem to be in a disadvantages position compared to men. However women's advantage cannot be said to be complete even in the education system. Boys' and girls' schools go in different directions; horizontal segregation is taking place according to gender. A “neosegregation” of boys' and girls' schools is gaining ground as coeducation is driven back, which may put the girls in a disadvantaged position. “In the vertical structure of the education system girls have gained advantage over the boys, but in the horizontal structure the traditional choices have proved to be overwhelming.” (Forray, Hegedűs 1987: 234). In the grammar schools of minor settlements and in the outskirts of cities girls are in majority, whereas in schools of higher prestige in cities the gender rates seem to be balanced. Also in vocational secondary schools segregation by traditional male and female professions is prevalent (Forray 1986). Besides, segregation by gender can also be found in higher education (see Fényes 2009b).

Alacsonyan iskolázott fiatalok a munkaerőpiacon a Derecskei járásban

Fényes Hajnalka

Elemzésem célja feltárni az alacsonyan iskolázott fiatalok társadalmi hátterét, tőkefajtákkal való ellátottságát, munkaerő-piaci helyzetét, és összevetni a magasabban iskolázottak helyzetével. A kutatás a „Rural Youthjobs” Facilitating the Integration of Rural Youth ont he Labour Market of Bihor – Hajdú-Bihar Euro-Region HURO/1001/081/2.3.2 projekt keretében a derecskei kistérségben folyt 2012-ben. A kérdőíves vizsgálatban 10%-os rétegzett mintát vettünk. A vizsgálatban 14-37 éves fiatalok vettek részt, és öt településen folyt a lekérdezés, Derecskén 228, Sárándon 80, Tépén 38, Hosszúpályin 91, Konyáron 64 fős mintát vettünk, összesen N=501főt kérdeztünk meg. 

Fényes Hajnalka

közgazdász, szociológus, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

A felsőoktatásban tanuló férfiak hátránya a társadalmi (iskolai) mobilitásban, a kétciklusú képzés bevezetése után

Fényes Hajnalka

A tanulmány a társadalmi mobilitást vizsgálja nemenként a felsőoktatásban egy empirikus kutatás eredményei alapján. Célunk a képzés két szintjén (alap- és mesterképzés) összevetni a férfiak és nők anyagi és kulturális erőforrásait. Munkánkban nem vizsgáljuk a teljes státuselérés folyamatát, csak egy kiemelt csoport: a felsőoktatási hallgatók társadalmi hátterét hasonlítjuk össze nemenként. Elemzésünkben nincsenek hipotéziseink, célunk feltárni és leírni a felsőoktatásban lévő nemi különbségeket a társadalmi mobilitás vonatkozásában.