Balogh Péter

Balogh Péter

szociológus, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszék

A 9M modell motivációs vizsgálata egy vidéki egyetem gazdasági szakos hallgatóinak körében

BALOGH PÉTER - NAGY RICHÁRD

A munkavállalók motiváltságának fenntartása kulcsfontosságú tényező. A vállalatoknak folyamatosan szem előtt kell tartaniuk az olyan rendszerek kidolgozását, melyek által ez a motiváció megmarad és minőségi munkát eredményez. Azonban a fiatal pályakezdők munkaerőpiacra történő belépése kihívást jelent az emberi erőforrás menedzsmentnek. A 9M modell összefoglalja a motiváció kiváltó okainak minden aspektusát, egy olyan kombinált motivációs rendszert nyújtva a vállalatok számára, ami elősegíti a kreatív és inspiráló munkahely kereteinek kiépítését. A kutatás célja, hogy értékelje a gazdasági szakokon tanuló hallgatók elvárásait az ideális első, illetve későbbi munkahelyükre vonatkozóan. A kérdőívet 121 hallgató töltötte ki. A szociodemográfiai jellemzők között a nem, lakhely és a végzettség szerepelt. Az adatbázis kiértékelése nem parametrikus eljárásokkal és főkomponens elemzéssel történt. Az eredmények alapján a női válaszadók előnyben részesítik a tiszta célmeghatározást és a visszajelzést, valamint a személyes kapcsolatokat. A magasabb végzettséggel rendelkező kitöltők nagyobb arányban gondolják fontosnak a szervezeti célokkal való azonosulást, mint az alapképzést teljesítők. Ugyanez a megállapítás igaz a megosztott értékekre és kultúrára. A főkomponens elemzés eredménye nem mutatott egyezést az eredeti modellel. A munka 9 szintje három eltérő csoportba lett sorolva az eredetihez képest.

Projekten innen, (vidék)fejlesztéspolitikán túl

Balogh Péter

Projekten innen, (vidék)fejlesztéspolitikán túl
Czibere Ibolya – Kovách Imre (szerk.):
Fejlesztéspolitika – Vidékfejlesztés.
Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 317 o.

A Czibere Ibolya és Kovách Imre szerkesztésében 2013-ban megjelent könyv az első pillanatokban kissé talán elbizonytalaníthatja az Olvasót: a tartalomjegyzék áttekintését követően sokkal inkább tűnhet úgy, hogy – a címmel ellentétben – nem a fejlesztéspolitikáról, vidékfejlesztésről lesz szó, hanem pl. ideiglenes szervezetek keretében zajló célmegvalósításról; ún. projektekről. Közelebbről megvizsgálva hamar – a szerkesztők, Czibere és Kovách indító tanulmányának (Projekt dilemmák) elolvasása után azonnal – kiderül azonban, hogy a kötet nagyon is a címben megjelölt témáról szól, mégpedig rendkívül – vagy a kötet elolvasása után meggyőződéssel fogalmazhatunk úgy is, a leginkább – adekvát és aktuális megközelítésben. Ha ugyanis ma társadalomtudósként, szociológusként az Európai Unió – vagy akár Magyarország – szempontjából fejlesztéspolitikáról, vidékfejlesztésről kell értekezni, mindezt annak ,,projektesítettsége” kapcsán érdemes megtenni. A könyv mindezek fényében a projektesítés folyamatának, jelenségének elméleti, koncepcionális hátterébe és egyes gyakorlati tapasztalatokba enged bepillantást.