Balázs András

A rendetlenség terjedése

BALÁZS ANDRÁS

Az alábbiakban Kees Keizer, Siegwart Lindenberg és Linda Steg „The Spreading of Disorder” (A rendetlenség terjedése) című kutatásának legfontosabb eredményeit igyekszem összefoglalni, reflektálva a tanulmány „zéró tolerancia” típusú büntetőpolitikákra vonatkozó tanulságaira. Recenzióm végén a vizsgálat alapjául szolgáló törött ablakok elméletével (broken windows theory) kapcsolatos néhány szakmai fenntartást szeretnék ismertetni.

Kint és bent háromszor

BALÁZS ANDRÁS

A négy határmenti településen zajló kutatás eredményeit közreadó tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a peremhelyzetű gazdasági térségekben milyen együttélési formációk, munkamegosztási gyakorlatok jöttek létre a rendszerváltás után. Vagyis, hogy a gazdasági szerkezetváltozás következtében jelentőségüket vesztő mezőgazdasági és ipari központok vonzáskörzetében található települések hogyan rendeződtek át demográfiai, etnika és életszervezési szempontból, illetve hogy az egyes társadalmi csoportok boldogulásában milyen mértékben meghatározó az informális gazdaságban való részvétel.

A fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási sajátosságai

BALÁZS ANDRÁS

Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség.
A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére.

Balázs András

doktorandusz, Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és társadalompolitika doktori program

Az új típusú droghasználat szerepe és megjelenése a társadalom perifériáján élő fővárosi roma közösségekben

BALÁZS ANDRÁS

A hazai tömegmédia egyre gyakrabban ad hírt az új típusú, szintetikus kábítószerek1 térhódításáról, illetve arról a folyamatról, amely során az olcsó drogok a legszegényebb rétegek esetében alternatívájává válnak a hagyományos pszichoaktív szereknek, illetve az alkoholfogyasztásnak.

A tudatmódosító szerek használata valamennyi társadalmi réteg életmódjának szerves része. A személyes szerhasználati szokások kialakulását és rögzülését döntő módon befolyásolja a családi szocializáció, az egyént körülvevő szűkebb és tágabb környezet szenvedélyekhez, illetve szenvedélybetegségekhez való viszonya. Bár az adott életformacsoport addikciókkal kapcsolatos normarendszere lényeges hatást gyakorol a fiatalokra, a felelősség a társadalom egyéb szocializációs intézményeit is terheli. A szerhasználati trendek változását a közegészségügy, az oktatási rendszer és az állami büntetőpolitika jelentős mértékben alakítja.

A magán és közösségi lét terei és helyszínei, a tulajdon szerepe a társadalom perifériáján élő fővárosi roma közösségekben

BALÁZS ANDRÁS

Írásom a főváros szegregátumszerű kerületrészeiben és utcacsoportjaiban élő szegénycsaládok magán és közösségi lét tereihez, valamint a magán- és közösségi tulajdon szerepéhez való viszonyát alakító tényezőket kutatja. A család- és kapcsolatszerkezet sajátosságait, az önkormányzati bérlakástömbök térszerkezetének közösségi együttélésre gyakorolt hatásait a szövegtörzsben jelzett szakirodalom felhasználásával1, továbbá egy korábbi esettanulmányom részleteinek elemzésével szemléltetem. A dőlt betűkkel szedett esetleírást magyarázó, elemző megjegyzések követik.