Bánfalvi Győző

A szegénység etnicizálódása a biharkeresztesi mikrotérségben?

BÁNFALVI GYŐZŐ

Jelen vizsgálat helyszíne a Biharkeresztesi mikrotérség, mely az Észak-Alföld régióban, Hajdú-Bihar megye déli részén, a Berettyóújfalui járásban található. A járást keletről a román–magyar határ, délről Békés megye szegélyezi, míg északon a Hajdúsággal és a Sárréttel határos. A járás központja Berettyóújfalu, ezen kívül még két alközpontja van: Komádi és Biharkeresztes. Jelen tanulmányban a Biharkeresztesi alközponthoz tartozó mikrotérséggel foglalkozunk. A mikrotérség egy közös önkormányzati társulást alkot, mely öt települést foglal magába: Biharkeresztes, Ártánd, Bojt, Told és Nagykereki. A mikrotérség legnagyobb települése a 4149 fős lakosságú Biharkeresztes. A mikrotérségről elmondható, hogy rurális, falusi jelleget mutat (KSH 2015). A tanulmányban bemutatott vizsgálat eredendő célja a szegénység e mikrotérségben történő feltérképezése, megismerése.

BÁNFALVI GYŐZŐ

közgazdász, emberi erőforrás tanácsadó, doktorandusz, Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program

A szegények adója

BÁNFALVI GYŐZŐ

Az általános forgalmi adó a forgalmi adók egyik típusa. A modern társadalmakban az állami jövedelmek egyik legjelentősebb forrása, a gazdasági társaságok eredményük után megfizetett társasági adó, és a magánszemélyek jövedelemadója mellett. Az áfa esetében az adó alanyai a kereskedelmi tevékenységet és szolgáltatást végző gazdasági társaságok, de az adót minden esetben a végfogyasztó fizeti meg. Az áfakulcsok a költségvetési bevételek képzésén túl alkalmas és hatékony eszközei a piaci, fogyasztási és társadalompolitikai folyamatok szabályozásának. A kedvezményezett áfakulcsba tartozó termékek és szolgáltatások listája tükrözi egy kormány gazdaságpolitikáját. Általában ebben a szegmensben találhatók azok az áruk, tevékenységek, szolgáltatások, melyek fogyasztását a kormányzat támogatja, mindenki számára elérhetővé kívánja tenni (pl. alapvető élelmiszerek, gyógyszerek, háztartási energiahordozók, könyvek stb.).

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

BÁNFALVI GYŐZŐ

A relatív szegénység jellemzője a deprivált állapot, melyben a háztartások nem képesek egy időpontban minden szükségletüket fedezni, vagyis kiadásaik kiegyenlítésének egy részét megpróbálják átcsoportosítani, és egy későbbi időpontban rendezni, így adósságuk, hátralékuk keletkezik. A relatív szegénység tehát jól szemléltethető a rendszeres közüzemi kiadásokban jelentkező adósságok vizsgálatával. A közüzemi hátralékossággal a hazai társadalomkutatás csupán a rendszerváltás után kezdett intenzívebben foglalkozni, ettől kezdve évről évre növekszik a szakadék a társadalom felső és alsó decilise között jövedelmi szempontból (Béres 2012).

Szegénységi mutatószámok – magyar és nemzetközi példák

Bánfalvi Győző

Az állam jólétének számszerű jellemzésére, a benne lévő szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek mérésére számtalan módszer létezik. Attól függően, hogy előállításuk milyen változók bevonásával történik, információtartalmuk is jelentősen változni fog. Az objektív „kézzelfogható” számszerűsíthető tartalom a fenti fogalmaknál azért is szükséges, mert a hétköznapokban számtalan értelemben használatosak, és a tudományban sincs egzakt, mindenki számára elfogadott definíciójuk.

A szegénység merésének alapvetően objektív és szubjektív megközelítése létezik. Az objektív megközelítések esetében nem vesszük figyelembe az egyének, a háztartások véleményét saját helyzetükre vonatkozóan. Míg a szubjektív megközelítés a vizsgált egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapul, azon, hogy önmagukat a szegények közé sorolják-e, vagy sem. Ilyen szubjektív szegénységi mutatószámokat rendszeresen közöl Magyarországról a KSH.  

Az adósság-paradoxon és az ekvivalens helyettesítésre épülő fogyasztói preferencia-sorrend és hierarchia

Bánfalvi Győző

„A világ szegénységének többsége rurális régiókban él” (Kovách 2010:119), Európa számos régiójában pedig regisztrált jelenség a vidéki szegénység növekedése, igaz eltérő okok következtében, más-más formákban és nagyságban. Így van ez Magyarországon is, ahol a rendszerváltást követő évtizedekben lezajlott politikai és társadalmi folyamatok következében a vidék folyamatosan vesztette el társadalmi integráló szerepét mind gazdasági, mind kulturális szempontból.  Mélyszegénység, gyermekszegénység, diszkrimináció, etnikai konfliktusok, szegregáció, bűnözés, a társadalmi mobilitás hiánya, tartós munkanélküliség, iskolázatlanság, analfabetizmus mind-mind napjaink vidéken zajló társadalmi folyamataihoz kapcsolódó azon fogalmak, melyek jól mutatják, hogy a vidéki szegénység a magyar társadalom legégetőbb, megoldásra váró problémája (Kovách 2010).