2020/4

Eke, ásó, kapa és nagyharang, avagy tanulmány a nemi szerepek eredetéről

JUHÁSZNÉ FAZEKAS ZSUZSANNA

Számtalan tanulmány született már a férfi és a női szerepek különbözőségeiről, a nemek közötti egyenlőtlen viszonyokról, és egyáltalán mindarról, ami a férfi és nő közötti társadalmi, biológiai különbséget jelenti, jelentheti. Az általam bemutatni kívánt tanulmány a nemi szerepek eredetét állítja a középpontba. Az elemzés unikális jellegét az adja, hogy annak ellenére, hogy közgazdászok írták, azok számára is fogyasztható, akik hadilábon állnak a gazdasági és matematikai mutatók és összefüggések értelmezésével.
A tanulmány fókuszában a nők társadalmi szerepvállalása, valamint a vizsgált közösségekre jellemző kulturális hiedelmek, normák és szokások munkamegosztást befolyásoló tényezőinek vizsgálata áll. A kutatók azt feltételezték, hogy a nemi szerepek alakulását jelentősen befolyásolta a tradicionális mezőgazdaság technológiája, és az ebből fakadó férfi-női munkamegosztás jellemző tényezői.

Mobilitás és integráció

FÓNAI MIHÁLY

A kötet szerzői a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai, és a hozzájuk „erős” és „gyenge” kötésekkel kapcsolódó kutatók, akik részben a kutatásaik témái, részben az ebből is eredő személyes kapcsolatok révén tagjai egy „láthatatlan kutatócsoportnak” – ez a fajta hálózati kapcsolódás a kötet egyik erénye; a szerzők egy része az „integrációs” kötetben is publikált. A kötet felépítésén és tematikai, részben metodikai sokszínűségén érződik, hogy szerkesztési elvére az „integrációs” kötet sok szempontból második köteteként tekinthetünk. Mit értek ez alatt? Az „első kötet” fogalmazza meg vagy foglalja össze azokat a teoretikus kérdéseket (integráció, az integráció szintjei, az integrációs csoportok jellegzetességei), melyekre a mobilitással foglalkozó, jelen kötet is épül.

Integrációs mechanizmusok

FÓNAI MIHÁLY

Az integrációs mechanizmusokat elemző kutatócsoportnak (és a hozzájuk szorosan kapcsolódó kutatóknak) nem ez az első, nagylélegzetű munkája. A kutatócsoport tagjai az ezredforduló óta vizsgálják a magyar társadalom egyenlőtlenségi, hatalmi viszonyait, és az ezekkel a kérdésekkel szorosan összefüggő integrációs folyamatokat. A tágabban vett kutatócsoport (és az MTA TK „szűkebb” kutatócsoportja) e kérdések elméleti konceptualizálását is elvégezte az elmúlt két évtizedben, ezek az elméleti kérdésfelvetések jelentek meg a „Társadalmi metszetek” és a „Társadalmi integráció” című válogatott kötetekben.

A közigazgatás reformirányzatai Közép-Kelet-Európában

SZAKOS JUDIT

A tanulmány egyrészt a közép-kelet-európai közigazgatási reformirányzatok fejlődését kívánja összefoglalni a rendszerváltástól kezdve, másrészt a következő időszakot a térségben is meghatározó techno-gazdasági trendekre tesz kitekintést. Az új közmenedzsment (NPM) és a poszt-közmenedzsment doktrínák elterjedését és alakulását az egyes országcsoportokban Drechsler és Randma-Liiv (2014) korszakolása alapján tekinti át. Ezt követően arra vállalkozik, hogy bemutassa a technológiai fejlődés okozta főbb kihívások és lehetőségek tág értelemben vett közigazgatási és kormányzati aspektusait. A vállalkozó állam koncepció beemelésével megmutatja, hogy az egyes átfogó problémák (wicked issues) megoldása aktív állami szerepvállalást igényel, amely várhatóan a közigazgatás reformirányainak alakulására is hatással lesz.

Hol van az igazság? – Görögkatolikus egyházi fenntartású középiskolás fiatalok igazságossággal kapcsolatos értékei

BENCZE ÁDÁM

A tanulmányunk célja annak bemutatása, hogy a megkérdezett fiatalok mit gondolnak az igazságosságról, és mennyiben különböznek a hazai ifjúságtól és a magyar társadalom egészétől. Egy társadalom jó működéséhez szükséges, hogy benne a viszonyok igazságosak legyenek. Azonban többféle igazságosság létezik. Az, hogy a fiatalok, mint a jövő felnőttjei, mit gondolnak erről az értékről, alapvető fontosságú a társadalom működése szempontjából. A tanulmányban bemutatjuk az igazságossággal kapcsolatos filozófiai értelmezéseket és értékszociológiai kutatásokat, majd meghatározzuk a magyar fiatalok és a magyar társadalom igazságosságfelfogását. A kutatásunkban megkérdeztük egy kelet-magyarországi görögkatolikus középiskola minden tizenegyedikes és tizenkettedikes diákját 2014-ben és 2019-ben. Kvantitatív módszerrel vetettük össze a tanulók igazságosságról alkotott nézeteit az országban élő többi fiatal elképzeléseivel. Eredményeink szerint a kutatás öt éve alatt a fiataloknak fontosabb lett az egyenlőség, különösen a fiúknak. Az egyenlőség értékének fontossága egyértelműen összefüggött a megkérdezett fiatalok vallásosságával.

„Társadalmunkban a sikert a nyilvánosság iktatja törvénybe”, avagy a vidéki színésznő siker- és karriermodellje

BALUJA PETRA

Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy kimutathatóak-e különbségek abban, ahogy a színésznők és színészek definiálják karrierjüket, sikereiket? Mit jelent a vidéki színház színészeinek sikere? Ennek kifejtésére több kortárs, sikerre irányuló elemzést ismertetek, amelyek közül Deaton-Kahnemann és Barabási főbb elméleteire támaszkodom. Ezt követően a kutatásom módszertanát mutatom be, majd Bourdieu mezőelmélete alapján a kőszínház munkaszervezetének értelmezése kap nagyobb hangsúlyt. Végül a szervezetszociológiai kontextusba ágyazva írom le, hogy a színművészek hogyan értelmezik a sikert és a karriert, illetve mindezek alapján tipizálom habitusaikat.

Oldalak