2020/3

A halál nyomai

LIBICKI ÉVA

A disszertáció megírását a szerző kíváncsisága vezérelte: mi történik azokkal a holttestekkel, amelyeket a víz sodor partra a dél-európai strandokon? Ez nem ritka jelenség, hiszen a migrációs nyomás Marokkó felől folyamatos (Bachelet 2016), az európai határmenti politika pedig lezáráspárti, továbbá a Spanyolország és Marokkó közötti bonyolult, de közben szinte kapcsolat nélküli helyzet sem csökkenti ezeket a feszültségeket.

Demokrácia rózsaszín szemüveg nélkül

KOVÁCS BEÁTA

Életem első egyetemi előadásának egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a tanárnő a tudományos megismerés különféle megközelítéseit színes szemüvegekhez hasonlította. Mindnyájan bizonyos szűrőn keresztül tekintünk a felfedezni kívánt jelenségre, ez a szűrő pedig nagymértékben meghatározza, s egyben erősen korlátozza azt, hogy mit is gondolunk az adott (tudományos) problémáról.

Elavult a beszélgetés?

KOLOZSVÁRI ORSOLYA

Mit csinál éppen, miközben ezt a recenziót olvassa? Most őszintén, vajon hány ablak van egyszerre nyitva a számítógépén? Hány dologgal foglalatoskodik ebben a pillanatban? Lehet, hogy pont most kapott egy SMS- t, amire úgy érezte, rögtön válaszolnia kell? Vajon hányszor terelődik el a figyelme és szakítják félbe akár már csak jelen recenzió olvasása közben is?

Zenés előhang, avagy jelentések jelentősége

A. GERGELY ANDRÁS

Az előhang mindig valamiféle csali-csel, hangoló magyarázat, meg kedvcsináló is. Főképp, ha kottaképek nélküli „prelúdium”, már-már kétségessé is válik, hogy muzikológiai kisesszé vagy Adorno iskolájából fakadó zenefilozófiai szaktanulmány hangzik ki belőle. Az alábbi írás kevesebb is, másabb is. Bevezető, voltaképp „házi próba” előtti hangolás, még színpadra, tudományos vagy alkalmazott művészeti porondra állást előlegző hangpróba. A „műsoron” egy korábban nem, vagy csak itt-ott is alig létező műfaj, a zenei antropológia első szólampróbája látható.

Egy gyermekcsoport szerepe a családsegítésben részesülő családokban nevelkedő hátrányos helyzetű gyermekek körében 1995–2005 között

SIK DOROTTYA

A tanulmányban egy 1995–2005 között működő gyermekcsoport működésének, gyermekekre gyakorolt hatásának az elemzése a korszakban megjelenő komplex és preventív családsegítés lehetőségeit és hatását mutatja be. A rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi hatások, a frissen kialakuló szociális ellátórendszer keretein belül ez a csoport a résztvevő gyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatásokat és különböző ellátásokat. A program jelentőségét az adja, hogy egy olyan időszakban nyújtott prevenciós csoportos foglalkozást hátrányos helyzetű gyermekek számára, amikor az 1997. évi XXXI. számú A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény még nem lépett hatályba, a gyermekvédelmi rendszer még nem alakult ki, nem határolták be a program működését a jogszabályi keretek, a Családsegítő Szolgálat keretében működő szolgáltatást szabadon lehetett alakítani a gyermekek és családok igényeihez.

A szociális munka és a természeti környezet találkozási pontjai

KOSZTKA JÚLIA

Tanulmányom célja az ökológiai szemlélet és a természeti környezet szociális munka elméletében és gyakorlatában való megjelenésének vizsgálata. A nemzetközi – főként angolszász – szakirodalom áttekintésével célom az alapvető elméletek és szakmai irányok áttekintése és rendszerezése, emellett fontosnak tartom a hazai vonatkozásokra való rátekintést is. A globális környezeti változások és a társadalmi változások kölcsönösen hatnak egymásra, a szociális munka szakma pedig a folyamatosan változó kihívásokra reflektálva maga is alakul, újabb irányzatokkal és megközelítésekkel gazdagodik. Az ember és környezetének kapcsolata mindig is a szociális munka egyik központi témája volt, a fenntarthatóságra való törekvés és a természeti környezetre való fókuszálás azonban új dimenziót hozhat az „ember a környezetében” szemlélet értelmezésébe. Tanulmányomban a „zöld szociális munka”, a „környezetfókuszú szociális munka” és az „öko-szociális munka” főbb értékeinek és motivációinak vizsgálatával kísérlem meg a szociális munka és a természeti környezet viszonyának értelmezését és a szociális munka globális környezeti-természeti változásokkal kapcsolatos feladatainak felvázolását.

Oldalak