2020/2

„Úristen! Úton vannak a lengyelek”: Egy morális pánik narratívája

SARÁNY ORSOLYA

Az Európai Unió és a csatlakozó országok 2003. április 16-án írták alá az athéni szerződést, amely 10 ország európai uniós csatlakozásának alapjait fektette le. A bővítés várható negatív hatásai között az új tagországokból érkező vendégmunkások szabad munkaerő-áramlása előkelő helyet foglalt el. Ilyen vita folyt Hollandia parlamentjében is, amely végül úgy döntött, hogy 2006-ig lezárja határait az új munkaerő előtt, és a megnyitást követően is csak azokat a munkavállalókat fogadja be, akik azokban a gazdasági szektorokban vállalnának munkát, amelyben hiánnyal küzd a holland gazdaság.

Az elmélet és a gyakorlat találkozása

KOCSIS ZSÓFIA

Munkaerőpiac és emberi tőke. Két olyan fogalom, amellyel számos tudomány foglalkozik, mégis e két értelmezés nem mindig fonódik össze világosan, és egyértelműen a tudományterületek eltérő aspektusa és módszertana miatt. Ezt a látszólagos ellentmondást oldja fel a szerzőpáros, Fényes Hajnalka és Mohácsi Márta könyve, amelyben a közgazdaságtudományi elméleteket és ismereteket oly módon sikerült átadniuk, hogy azok minden érdeklődő számára hasznosak és érthetőek. Osztozom a kötet lektorának a véleményével, miszerint a szerzőpáros munkája egy hiánypótló vállalkozás. Ez a hiánypótlás nem valósulhatott volna meg a szerzők széleskörű, tudományterületeken átívelő tudása nélkül, hiszen kutatási területük a közgazdaságtan, szociológia és a neveléstudomány határán helyezkedik el, s a kötetben az alábbi szemléletmódok jól érzékelhetőek.

Mindent az alapjövedelemről?

OLÁH ESZTER

Az egzisztenciális biztonság megteremtése évszázadok óta meghatározza társadalmunk mindennapjait. Az egyénekben jövőterveik kialakításakor aggodalom fogalmazódik meg életszínvonaluk fenntarthatóságával kapcsolatban, hiszen a XXI. századi információtöbbletből nehezen szűrhető ki, hogy milyen változások várhatóak a következő években, melyek hatással lehetnek megélhetésükre.

Foucault, még Foucault után

A. GERGELY ANDRÁS

Gyanús cím ez. Mintha elírták volna. Lehet valami/valaki önmaga, akár saját nemléte után? Ha a francia történész-filozófus-eszmetörténész-világértelmező 1984-ben elhunyt, lehet-e jelenléte hiányában is jelen lennie, avagy önmagához képesti ittlétével még (és nemcsak már) akár személyesen is úgy számolnia, mint a „távollévő nyoma” (Derrida fogalmi konstrukciója, a trace alapján) hitelesítette történéssel? Talány ez is, miként Foucault megannyi értelmezésmódjának túlélése a társadalmi gondolkodásban, s talány úgy is, miképpen lehetett erről fogalma magának a filozófusnak… De válaszai mégis vannak.

Interjú Béres Csabával

„Lakótelep kertes házak helyén…”

– Kedves Csaba, köszönöm, hogy vállaltad az interjút. A hetvenes években indult városszociológiai, közelebbről a lakótelepekre irányuló kutatásaidról kérdezlek, melyek akkor újdonságnak, napjainkban pedig tanulságosnak értékelhetőek. Milyen inspiráció alapján kezdődött a kutatásod, szinte párhuzamosan a lakótelepépítés kezdetével?
– Először is azzal kezdem, hogy Debrecenben a lakótelep vizsgálatot Szelényi Iván és Konrád György indította el, még valamikor a 60-as évek közepe táján. Engem a lakásomon kerestek meg, hogy a debreceni kérdezést szervezzem meg. Valójában azonban nem ez inspirált engem a lakótelepek vizsgálatára, hanem az, hogy együtt dolgoztam P. L.-sal (az érintett nevét töröltük), aki a (a szervezet nevét töröltük) Települési Irodájának a vezetője volt. Aztán igazgatóhelyettes lett, majd később ő vette át az egész cég igazgatását.

A „Harari-jelenség” – töprengések a tudományos sikerről és a teljesítményről

KRÉMER BALÁZS

Talán tőlem hallottak először debreceni egyetemi kollégáim – köztük a Metszetek szerkesztői is – Youval Noah Harariról, az izraeli történészről, illetve magyarul is megjelent könyveiről (Sapiens, Homo Deus, 21 lecke a XI. századról). Rám mély benyomást tett különösen első, és szerintem legjelentősebb könyve a Sapiens. Letagadhatatlanul tetszett szarkasztikus és önreflexív, könnyed és elegáns, provokatív, sőt szemtelen mesélő stílusa, élvezetes olvasmányossága – no meg, elgondolkodtató okfejtése.

Oldalak