2019/1

A születési sorrend hatása a nem kognitív készségekre

JÁNOSY ORSOLYA

Gyakran tapasztaljuk, hogy az azonos családban felnővő testvérek személyisége teljesen eltér egymástól, pedig szüleik ugyanabban a családi környezetben, megegyező elvek és értékrend mentén nevelik őket. A közvélekedés szerint a legidősebb testvér általában vezető szerephez jut családon belül, ő szolgál viselkedési mintaként kisebb testvérei számára. A legkisebbek gyakran dacosak, akaratosak, hiszen meg kell küzdeniük a szülői figyelemért, az érvényesülésért, ugyanakkor sokszor túlkényeztetettek is. A középső gyerekek talán a legalkalmazkodóbbak, hiszen ők szinte egész gyermekkorukat testvéreik „szorításában”, kisebb és nagyobb testvéreikhez folyamatosan alkalmazkodva élik.

Szülői kompetenciafejlesztést célzó modellprogramok a gyermekjóléti szolgáltatások tárházában

NEMES-ZÁMBÓ GABRIELLA

„Minden gyerekben, mikor megszületik, ott van egy zenei kotta, egy partitúra. De sok feltétele van annak, hogy a kottából muzsika legyen. Másként fog szólni jó zenészekkel, jó akusztikával, várakozással teli közönséggel, megint másként, ha a karmester, a terem, a hangszerek rosszak. És lehet, hogy egyáltalán nem szólal meg. Mai tudásunk mellett a partitúrát nem is ismerjük. Csak a feltételeken tudunk változtatni, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek zenéje szebben szóljon. Ezzel a metaforával világítja meg Albert Jaqurd, korunk egyik legnagyobb genetikusa, a környezeti feltételek és a genetika, az öröklött gének kölcsönhatását. Minél egyenlőtlenebb egy társadalom, annál nagyobbak a gyerek fejlődésére, ’megszólaló zenéjére’ ható környezeti különbségek.” (Darvas – Ferge szerzőpárost idézi Darvas 2018: 55)

Éltünk, s ebbe más is belenyugodott már…

A. GERGELY ANDRÁS

Számlálni az időt, hallani a mendemondákat, szorulni az emlékektől, s félni a jövőtől – kinek ne lenne saját élménye, közvetett vagy szomszédos tapasztalata, kor-közérzete és felelőssége? Lesz-e nyugdíj, elegendő, akad-e, aki majd gondoz, fáj-e majd az elmúlás, küzdeni kell-e a túlélésért?

Hasonlóképpen kérdés mindannyiunk előtt, rejtetten vagy kibeszélten, okadatolva vagy végtelenített félelemben, rémfilmben vagy hősregényben is, hogy lehetséges a jövő, ha nem is biztos. E belátások egyik övezetében, magaslesen vagy szélárnyékban, tanácsokkal vagy kérdésekkel, de ott lesnek a kutatók. Az elemzők, a megértők, a megfigyelők, a skálázók, a filoszok, a temetkezési vállalkozók, a gerontológia szakértői, a vének egyetemének örökifjú oktatói is.

Alapjövedelem – Édes bevonatú keserű pirula?

OLÁH ESZTER

A XXI. században fokozatosan elmosódik a határvonal a tradicionális foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatási formák között. A munkaerőpiacon fokozódó létbizonytalanság nehezíti a jóléti állam működését, egyre többen szorulnak ki a bérmunka társadalmából, így szűkebb körre fókuszálnak a jóléti ellátások, melyek főként munkához kötődő juttatásokat jelentenek. Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben merül fel az alapjövedelem mint a társadalmi javak elosztásának új modellje. Ez a koncepció nem kötődik jövedelemteszthez, és nem vizsgálja a munkavállalási hajlandóságot. Ezen előnyök ellenére bevezetése nem jut tovább a kísérleti fázison, mivel alapvető félelmek fogalmazódnak meg vele szemben. Jelen kutatás kísérletet tesz az alapjövedelemmel kapcsolatos várakozások és félelmek vizsgálatára. Egyrészt a tartalomelemzés módszerével elemzésre került néhány hírportál online felülete, fókuszálva az alapjövedelemmel kapcsolatos értékítéletet tartalmazó írásokra. Másrészt egy online kérdőívvel igyekeztünk megismerni a Debreceni Egyetem hallgatóinak értékválasztását e témában, a tartalomelemzéssel kialakított szempontok mentén.

Párválasztást befolyásoló tényezők az egyetemista nők körében

KUKUCSKA ZSUZSA

A tanulmány középpontjában a felsőoktatásban tanuló női hallgatók párválasztását befolyásoló tényezői állnak. Kutatási kérdésként jelenik meg, hogy a házasság intézménye továbbra is kiemelkedő helyen szerepel-e a felsőoktatásban résztvevő női hallgatók körében, mint tervezett kapcsolati forma? Illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező egyén magasabb iskolai végzettségű személlyel alakít-e ki párkapcsolatot, ezzel kapcsolati homogámiát megvalósítva? A párválasztás alakulása ezáltal a házasság, az élettársi kapcsolat valamint a halasztási mechanizmus vizsgálata mellett kerül bemutatásra, a partnerszelekciót befolyásoló tényezőkön túl, melyek elemzésére egy tíz fős kvalitatív kutatás keretében kerül sor. A faktorok között pedig megjelenik az életkor, a lakóhely, a származás és a vallási hovatartozás, illetve a szülőről való leválás, valamint az iskolai végzettség, az anyagi tőke és munkaerőpiaci helyzet, a párkapcsolat tervezett időtartama és az információs kor hatásai.

Vajdasági/délvidéki magyarok nemzeti identitása 1920–1989-ig I.

KOVÁCS TERÉZ - KISS IGOR

Kétrészes tanulmányunk első része Pataki Ferencnek abból a megállapításából indul ki, hogy a nemzeti identitás egy olyan kollektív identitás, amely két – politikai-állampolgári és kulturális- történeti – összetevőből áll. A nemzeti államok állampolgárai esetében ezek az egyének tudatában egybeesnek. Viszont nemzeti kisebbségek esetén szétválnak. Tanulmányunk fő kérdése, hogy a Trianon óta elmúlt száz évben hogyan változott a vajdasági magyarok három nagy nemzedéke – a két világháború közöttieknek, a szocializmusban felnövekvőknek és az 1990 után színre lépőknek – nemzeti identitásának e két összetevője. Megállapítottuk, hogy az első nemzedéknek volt (illetve megmaradt az első világháború előtt kialakult stabil) kulturális-történeti identitása, de nem alakult ki sem a magyar, sem a délszláv állam iránti politikai-állampolgári azonosulása. Ez utóbbi „pótlására” formálódott ki a Vajdasághoz kötődő regionális identitás. A második, tehát az 1945 után született és felnőtt nemzedék már egy új világrendszerben szocializálódott és ebben a rendszerben alakult ki a jugoszláv politikai-állampolgári és a vajdasági magyar identitás, amely ekkor már a magyarországi magyaroktól való másságot, elhatárolódást jelentette. A kulturális-történeti identitásuk megrendült és széttöredezett, majd ennek a folyamatnak nemkívánatos „mellékterméke” volt az asszimiláció, melynek során a vajdasági magyarok közül sokan elveszítették magyar kulturális-történeti identitásukat és szerb vagy jugoszláv identitásúak lettek. A harmadik – az 1990 után színre lepő – nemzedékről tanulmányunk második része szól.

Oldalak