2017/3

Hármas határokról antropológiai megközelítésben

ZÁMBÓ GABRIELLA

A kötet közvetlenül a rendszerváltás hatását, az országhatárok külső-belső, összekötő- szétválasztó ismérveit főként minőségi szempontból vizsgálja. A társadalmi és történeti szempontú megközelítés betekintést enged a határmenti közösségek határértelmezésének sajátos világába. Ezt a minőségi átalakulást – mely szükségszerűen eltérő határmenti szabályozásokat, gyakorlatokat alakított ki a határ mentén élő közösségekben – lokális szinten vizsgálják a szerzők. A különböző dimenziókat vizsgáló kutatások során a kutatók területileg a hármas határok mentén vizsgálódtak, érdeklődésük középpontjában a határ társadalmi, kulturális és politikai hatása áll.

Három ország egy határtérsége

LONCSÁK NOÉMI

A Sik Endre és Surányi Ráchel által szerkesztett kötet három ország, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország egymással érintkező, határ menti térségeit veszi górcső alá, kiemelve a két határvonal azonosságait, ellentéteit és alapvetően a különbözőségeit. A tanulmányok két nagyobb kutatás eredményeire3 támaszkodnak, melyek széleskörűen vizsgálják az eltérő módon változó határszakaszokat és az Európai Unióhoz fűződő viszonyukat.
A kötet részletes elméleti felvezetője és a vizsgált térségek leírása, bemutatása részben értelmezési keretet biztosít az olvasó számára, részben az elemzés történelmi, földrajzi, gazdasági „beágyazását” szolgálja. A legterjedelmesebb második rész a határmentiség különböző dimenzióit4 t árja fel, melyeket a határon átnyúló kapcsolatok mentén jellemeznek az egyes tanulmányok szerzői. Ezt követi az identitás tárgykörében a határmentiség és a kvázidiaszpóra, az ebben megjelenő tanulmányok már sokkal inkább a személyes, egyéni terekben zajló „határhelyzetekre” fektetik a hangsúlyt. Egyéni vélemények is megjelennek határmenti kulcsszereplőktől és vázlatot kapunk a határvidékről, mint az Európai Unió külső határáról. A kötet terjedelmes módszertani melléklete a hasonló kutatásokat tervezők számára lehet igen hasznos.

Kint és bent háromszor

BALÁZS ANDRÁS

A négy határmenti településen zajló kutatás eredményeit közreadó tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a peremhelyzetű gazdasági térségekben milyen együttélési formációk, munkamegosztási gyakorlatok jöttek létre a rendszerváltás után. Vagyis, hogy a gazdasági szerkezetváltozás következtében jelentőségüket vesztő mezőgazdasági és ipari központok vonzáskörzetében található települések hogyan rendeződtek át demográfiai, etnika és életszervezési szempontból, illetve hogy az egyes társadalmi csoportok boldogulásában milyen mértékben meghatározó az informális gazdaságban való részvétel.

Tegnapi és mai „civil társadalom”

Fogalom-história, megújuló köntösben, röviden

A. GERGELY ANDRÁS

Már a korai ókorban, 1800 évvel ezelőtt kelt egyiptomi álomfejtő-könyvben áll a következő szöveg: „Államügyekről, közügyekről csak uralkodók, magas rangúak és hatalmas személyek (basileis, archontes, megistānes) jogosultak értelmezhető módon álmodni… – egyszerű magánemberek közügyekre vonatkozó álmai érvénytelenek, érdektelenek; legfeljebb akkor vehetők figyelembe, ha tömegesen jelennek meg, mert az egyes kisemberek (idiótai, mikroi) önmagukban semmit sem számítanak, csak a démos egésze mérvadó társa az egyes ’hatalmasoknak’” (idézi Hahn 1985: 13–14).

Nők a tudományban

A női tudósok odisszeája, a háttérből „Prokrusztész ágyába”, avagy a férfi korrelátum opálos tükre

TAKÁCS IZOLDA

A tanulmány kiemelkedő nőtudósok történelmi példáján keresztül vizsgálja azt a társadalmi örökséget és ideológiát, melyek még mindig fogva tartják a szabad gondolkodást a tudományban, a politikában és minden más területen. Többek között Maria Michell, Marie Curie, Lise Meitner, Vera Rubin tudományos pályafutásának fontosabb állomásaival alátámasztva mutatom be, hogy a teljesítményen kívül mennyire meghatározó a nem kérdése a tudományos pozíciókba kerülést illetően. A témát a nőkérdés elméleti keretein belül ragadom meg, melyet megannyi kérdés és meddő vita jellemez, pl. a biológiai és a kulturális determináltság apóriája, azaz, hogy a természetnek vagy a nevelésnek, vallásnak, kultúrának, szocializációnak van-e nagyobb befolyása a nemi szerepeket illetően.

A fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási sajátosságai

BALÁZS ANDRÁS

Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség.
A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére.

Oldalak