2016/4

„Sarjainak sorsát-hírét vállára felöltvén”

TAKÁCS IZOLDA

Vincenzo A. Piccione, az olaszországi Roma III Egyetem (Universita degli Studi Roma Tre) Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense. Számos művet jegyez a pedagógiai módszertan, valamint a formális és informális oktatás területén. Könyvei elsősorban általános pedagógia témákban íródtak, valamint a pedagógia neurológiai szempontú megközelítéseit, illetve az oktatás és a pedagógia módszereit taglalják.

Munka és gettókultúra

JAKAB JUDIT

A tanulmány a gettókultúrát a munkához való viszony, a munkával kapcsolatos magatartás szempontjából vizsgálja. Állításait olyan empirikus kutatási eredményekkel támasztja alá, amelyek a különböző munkaközvetítő irodák által szervezett toborzó programokon résztvevő gettólakók körében készültek.

A hadifogolytábor gazdasága

BALUJA PETRA

A hadifogolytáborok világa sokban eltér a külső világtól, ám ez a társadalom nagyon is élő. Például: noha a hadifogolynak saját szükségletéről nem kell gondoskodnia (mint ahogy erre módja sincs), mégis a táboron belül nagy a gazdasági aktivitás, és az egyén ügyessége (ügyeskedései?) lehetővé teszi, hogy az áruk, szolgáltatások cserefolyamatiban való részvétellel magasabb életszínvonalat teremtsen magának. Továbbá, bár a hadifogolytábor gazdasága (a szó szoros értelmében) zárt, ám ezen erős korlátok dacára a táborban élők kis tételekben árucserét folytatnak azokkal a cikkekkel, melyeket eredendően nagyjából egyenlően osztanak fel közöttük: cigaretta, lekvár, borotvakés, papír és íróeszköz.

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő két mű is ilyen. Közös a két munkában, hogy nehéz helyzetben élő emberek túlélési stratégiáit elemzik. Ugyanakkor a vizsgált helyzetek nagyon eltérőek: az egyik egy hadifogolytáborba vezeti el az olvasót, ahol a bezártság és a kiszolgáltatottság ellenére a foglyok létrehoznak egy működő gazdaságot. Értelemszerűen ebben a gazdaságban a termelés lehetetlen, de mint a tanulmányból kiderül, a piac ettől még működhet – csak legyen cigaretta. A másik elemzés a gettó gazdasági életét mutatja be – alulról, vagyis oly módon, ahogy a túlélés diktálta megélhetési stratégiák működnek.

A két művet a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program két hallgatója ismerteti és kritizálja/gondolja tovább szellemesen. Az elemzések közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszenek a művek, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S.E.

Gyermekvédelem a változás-elmélet tükrében

RÁCZ ANDREA

Alapvető, hogy a gyermek egyéni szükségletei határozzák meg, hogy milyen szolgáltatásokra van igény és ezek hogyan tudnak adekvát szolgáltatói válaszokat adni a gyermek problémáira. Hazánkban a gyermekvédelmi szakellátás működését jellemzően kevésbé megalapozott szakmai elvek mozgatják, a szolgáltatás tervezése és nyújtása ad hoc jellegű, a gyermekvédelemben a tudatos tervezés nincs jelen. A tanulmány a „Jó szülő-e az állam?” témájú kutatás keretében kapott főbb kvalitatív eredményekre épül. Célunk, hogy feltárjuk, hogy a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében (intézményes és nevelőszülői ellátás) hogyan történik a gyermeki szükségletek kielégítése, a rendszer hogyan szolgálja a gyermek legjobb érdekét, a gyermekvédelmi szakemberek véleménye szerint milyen diszfunkciók azonosíthatók rendszerszinten.

KULCSSZAVAK: gyermekvédelem, gyermeki szükségletek, tudatos/ad hoc tervezés a gyermekvédelmi szakellátásban, korporált szülőség

Zárt intézeti neveltek családdal kapcsolatos nézetei

HEGEDŰS JUDIT – FEKETE MÁRTA – SIPOS SZANDRA

A bűnelkövetés okainak vizsgálata során szinte mindegyik szakirodalom kiemeli a család felelősségét, szerepét, ugyanakkor a zárt intézeti (javítóintézeti, speciális gyermekotthoni) neveltek családjainak működését elemző kutatások száma viszonylag szűk. Ezt a hiátust kívánta pótolni jelenlegi pilotszerű (nagyobb vizsgálódást előkészítő) kutatásunk. Kutatásunk során arra vállalkoztunk, hogy félig strukturált interjúk segítségével feltárjuk azt, hogy az intézeti neveltek családi hátterét mi jellemzi, milyen módszerekkel nevelték őket, mit gondolnak a családról, a család szerepéről és jelentőségéről az ember életében. A fiatalkorú bűnelkövetők családjában a zaklatás nem egyetlen formában jelent meg: fizikai és érzelmi formát öltött, az érintett személyiségre gyakorolt hatása minden értelemben összetett. Ezek a fiatalok nem rendelkeztek/ rendelkeznek biztos háttérrel, így sokkal jobban befolyásolhatók voltak rossz irányba; nem volt igazán gyermekkoruk, nem élték át a közös játék, a kirándulás élményét, nem szembesültek a bizalmat, szeretetet, biztonságot sugalló légkörrel. Jól látható volt, hogy a fiatalok családjában kevés figyelmet fordítottak az egyes családtagok egyéni érzékenységére, véleményére, az érzelmi kötelékek hiányoztak, vagy pedig erősen eltorzultak. Egy ilyen családi közegben a fiatalok a normális fejlődéssel járó serdülőkori krízisek megoldására sem voltak képesek, a feszültségek leküzdésében nem biztosított társas támaszt a család, magukra maradtak problémáik megoldásában. Ebből kiindulva nem meglepő, hogy igen nehezen tudták megfogalmazni, hogy számukra mit is jelent a család és milyen képük van jövőbeli családjukról.

KULCSSZAVAK: javítóintézet, speciális gyermekotthon, családkép

Oldalak