KÖZELKÉP - Tanulmányok

Thomas Hobbes és a természeti állapot dilemmái I.

NAGY LEVENTER

A tanulmány a kora modern kor egyik legmeghatározóbb politikai filozófus – Thomas Hobbes – fő művére, a Leviatánra való reflexió. Ebből nem következik automatikusan, hogy jelen írás a mű egészének elemzésére, a szerző morálfilozófiájának vagy államelméletének átfogó bemutatására, netán Hobbes, a politikai gondolkodásra gyakorolt hatásának kifejtésére vállalkozik. A cél ennél szerényebb, a vizsgált terület szűkebb: a Hobbes-i hatalomelmélet dilemmákkal telített premisszájának, a természeti állapot néhány szempontjának elsősorban analitikus módszerrel történő elemzése. A kezdeti helyzetre vonatkozó, ambivalens kérdések annak reményében fogalmazódnak meg, hogy e kérdések több oldalról történő megvilágításával rámutassunk a téma komplexitására, illetve hogy a tanulmányban rögzítettek továbbgondolásra serkentsék az olvasót.

Jelen írás Hobbes általános filozófiájának bemutatásával és a Leviatán logikai rekonstrukciójával indul. Ezt követően a természeti állapottal kapcsolatos két aspektus rövid elemzésére kerül sor: először az eredeti helyzet és a Teremtés története közötti analógia felvetése a cél, a feltételezett szerzői szándék szemmel tartásával. Másodszor, a kezdeti helyzet esetleges fejleményei alapján a totális háborúba torkollás axiomatikusságának vizsgálata kerül a középpontba. Az elemzésből kiderül, hogy a válaszadás egyik kérdésre sem annyira egyértelmű.

Hat-e a korrupció a választókra? – egy bayes-i ökonometriai elemzés

TÓTH ANDRÁS - BARCZIKAY TAMÁS - ATANASZOV DÁVID

A tanulmány korrupciókutatási szempontból vizsgálja a 2010 és 2016 közötti magyar politikai élet napirendállítási törekvéseit. A rendelkezésre álló adatok segítségével egy hatéves időszak havi adatsorai alapján, eltérő statisztikai módszerekkel becsüljük, hogy volt-e hatása a korrupció proxyként használt európai uniós források kihelyezésének a kormánypárt támogatottságára. Az alkalmazott bayes-i vektor autoregresszió eredményei nem szolgáltatnak bizonyítékot a hipotézisre, mely szerint az EU-támogatások növekedésével járó korrupciónövekedés csökkenti a kormányzópárt népszerűségét a teljes szavazókorú népességen belül.

Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában

SZABÓ JÚLIA

Jelen tanulmány két nagymintás (MOZAIK 2001, illetve Magyar Ifjúság Kutatás 2016) ifjúságkutatás alapján mutatja be az erdélyi magyar fiatalok társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci és iskolázottsági helyzetében bekövetkezett változásokat. Kulcskérdésünk, hogy a társadalmi rétegződés eszköztárából melyik paradigma segítségével tudjuk leírni a fiatalok körében megmutatkozó egyenlőtlenségeket, illetve milyen struktúraképző elemek differenciálják ezt a korosztályt. Következtéseink szerint – az iskolai végzettség státusra gyakorolt hatása nőtt, az apa foglalkozásának szerepe viszont csökkent, tehát hagyományos rétegváltozók kevesebbet magyaráznak, mint korábban – a fiatalok társadalmi rétegződésének a feltárásában a társadalmi státus (foglalkozás) mellett figyelembe kell venni a horizontális különbségeket is.

A szociális munka és a természeti környezet találkozási pontjai

KOSZTKA JÚLIA

Tanulmányom célja az ökológiai szemlélet és a természeti környezet szociális munka elméletében és gyakorlatában való megjelenésének vizsgálata. A nemzetközi – főként angolszász – szakirodalom áttekintésével célom az alapvető elméletek és szakmai irányok áttekintése és rendszerezése, emellett fontosnak tartom a hazai vonatkozásokra való rátekintést is. A globális környezeti változások és a társadalmi változások kölcsönösen hatnak egymásra, a szociális munka szakma pedig a folyamatosan változó kihívásokra reflektálva maga is alakul, újabb irányzatokkal és megközelítésekkel gazdagodik. Az ember és környezetének kapcsolata mindig is a szociális munka egyik központi témája volt, a fenntarthatóságra való törekvés és a természeti környezetre való fókuszálás azonban új dimenziót hozhat az „ember a környezetében” szemlélet értelmezésébe. Tanulmányomban a „zöld szociális munka”, a „környezetfókuszú szociális munka” és az „öko-szociális munka” főbb értékeinek és motivációinak vizsgálatával kísérlem meg a szociális munka és a természeti környezet viszonyának értelmezését és a szociális munka globális környezeti-természeti változásokkal kapcsolatos feladatainak felvázolását.

Egy gyermekcsoport szerepe a családsegítésben részesülő családokban nevelkedő hátrányos helyzetű gyermekek körében 1995–2005 között

SIK DOROTTYA

A tanulmányban egy 1995–2005 között működő gyermekcsoport működésének, gyermekekre gyakorolt hatásának az elemzése a korszakban megjelenő komplex és preventív családsegítés lehetőségeit és hatását mutatja be. A rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi hatások, a frissen kialakuló szociális ellátórendszer keretein belül ez a csoport a résztvevő gyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatásokat és különböző ellátásokat. A program jelentőségét az adja, hogy egy olyan időszakban nyújtott prevenciós csoportos foglalkozást hátrányos helyzetű gyermekek számára, amikor az 1997. évi XXXI. számú A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény még nem lépett hatályba, a gyermekvédelmi rendszer még nem alakult ki, nem határolták be a program működését a jogszabályi keretek, a Családsegítő Szolgálat keretében működő szolgáltatást szabadon lehetett alakítani a gyermekek és családok igényeihez.