TEMATIKUS TANULMÁNYOK – A munkaerőpiac gazdasági-társadalmi kérdései

Szerkesztői előszó (Mohácsi Márta)

A gazdasági fejlődés fontos tényezője a munkaerőpiaci környezet változása, amely befolyásolja az ország versenyképességét is. Ezt mutatja az is, hogy a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) 2017–2018-as jelentésében átalakította versenyképességi indexének módszertanát azért, hogy az országok jobban tudjanak kapcsolódni az ipar 4.0 technológiák alkalmazásához. Az új rangsorban hazánk a vizsgált 140 ország közül a 48. helyen áll, versenyképessége jobb lett, hiszen a 98 indikátor felében javult a teljesítménye. Az új kategóriák szerint már nem a munka hatékonyságán, hanem az innováción és a kifinomultságon (innovation and sophistication) van a hangsúly.

A munkaerőhiány néhány kérdése a közép-magyarországi régióban – empirikus vizsgálat alapján

POÓR JÓZSEF - JUHÁSZ TÍMEA - HÁMORI TAMÁS - KARÁCSONY PÉTER - MACHOVA RENATA - CSAPÓ ILDIKÓ

A humánerőforrás iránti kereslet igen erősen megváltozott az elmúlt évtizedben és átrendeződött a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala egyaránt. A 2000-es évek első évtizedére a munkaerő túlkínálat volt jellemző globálisan, ezzel szemben napjainkat a munkaerőhiány jellemzi. A közép-kelet-európai országokban a 90-es években végbement kedvezőtlen gazdasági és társadalmi változások hatást gyakorolnak a jelenlegi munkaerőpiac változásaira és meghatározó szerepet játszanak a munkaerőhiány kialakulásában. A rendszerváltozás után ezen országokban kialakult magas munkanélküliség arra késztette a tehetségesebb munkavállalókat, hogy a könnyebb boldogulás reményében a nyugat-európai országok irányába mozduljanak el (Bilsen – Konings 1998, Jeong et al. 2008). Napjaink egyik kulcskérdése ezen országokban a drasztikusan megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági válság és az Európai Unión belüli bérkülönbségek (Brixiova et al. 2009). Az OECD adatai alapján elmondható, hogy közel 7 millió munkavállaló hagyta el a Visegrádi országok munkaerőpiacát. A megfelelő humán tőke felkutatása, megszerzése és megtartása számos kihívás elé állítja a vállalatokat, amely hatást gyakorol a vállalatok versenyképességére és termelékenységére egyaránt. Jelen tanulmány a munkaerőhiány kialakulásának okaival és a munkaerő-megtartás lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozik mind vállalati, mind kormányzati szinten. A kutatás folyamán közép-magyarországi régióban működő vállalatok és közszféra szervezetei kerültek megkérdezésre. A vizsgálatok eredményei rámutatnak, hogy egyeztetés és központi szervezeti intézkedések is szükségesek a szakemberhiány megoldása érdekében mind a vállalkozások, mind a kormányzat részéről egyaránt.

A 9M modell motivációs vizsgálata egy vidéki egyetem gazdasági szakos hallgatóinak körében

BALOGH PÉTER - NAGY RICHÁRD

A munkavállalók motiváltságának fenntartása kulcsfontosságú tényező. A vállalatoknak folyamatosan szem előtt kell tartaniuk az olyan rendszerek kidolgozását, melyek által ez a motiváció megmarad és minőségi munkát eredményez. Azonban a fiatal pályakezdők munkaerőpiacra történő belépése kihívást jelent az emberi erőforrás menedzsmentnek. A 9M modell összefoglalja a motiváció kiváltó okainak minden aspektusát, egy olyan kombinált motivációs rendszert nyújtva a vállalatok számára, ami elősegíti a kreatív és inspiráló munkahely kereteinek kiépítését. A kutatás célja, hogy értékelje a gazdasági szakokon tanuló hallgatók elvárásait az ideális első, illetve későbbi munkahelyükre vonatkozóan. A kérdőívet 121 hallgató töltötte ki. A szociodemográfiai jellemzők között a nem, lakhely és a végzettség szerepelt. Az adatbázis kiértékelése nem parametrikus eljárásokkal és főkomponens elemzéssel történt. Az eredmények alapján a női válaszadók előnyben részesítik a tiszta célmeghatározást és a visszajelzést, valamint a személyes kapcsolatokat. A magasabb végzettséggel rendelkező kitöltők nagyobb arányban gondolják fontosnak a szervezeti célokkal való azonosulást, mint az alapképzést teljesítők. Ugyanez a megállapítás igaz a megosztott értékekre és kultúrára. A főkomponens elemzés eredménye nem mutatott egyezést az eredeti modellel. A munka 9 szintje három eltérő csoportba lett sorolva az eredetihez képest.

Karriertervezés és kompetenciák vizsgálata egyetemisták körében

SZONDI RÉKA

A karriertervezést nem lehet elég korán kezdeni. A karrierút melletti elhatározást komoly döntések és célok előzik meg. Számos kutatás foglalkozik a fiatal felnőttek önismeretének és karrierterveinek kapcsolatával a munkakeresés tükrében. Az egyetemi hallgatók ritkán rendelkeznek megfelelő önismerettel. A munkaerő-piacon napjainkban a végzettség mellett egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a kompetenciák. A sikeres elhelyezkedéshez, minőségi munka megtalálásához elengedhetetlen bizonyos kommunikációs, beilleszkedési, stratégiai készségek megléte. A Debreceni Egyetem lehetőséget nyújt a hallgatói számára többféle egyéni álláskeresési támogatás vagy tanácsadás és pályaorientációs szolgáltatás igénybevételére. A kutatásban részt vevő hallgatók a szolgáltatások és kompetenciák fontosságát értékelték a későbbi elhelyezkedés megkönnyítését illetően. Az elérhető szolgáltatások ismerete és a munkaerőpiac által elvárt, illetve meglévő kompetenciák közötti összhang segíti a hallgatókat a diplomaszerzést követő álláskeresésben. A vizsgálathoz tartozó kérdőívet a Debreceni Egyetem hallgatói töltötték ki, az adatok feldolgozása IBM SPSS Statistics programmal történt.

Egyenlő esélyekkel a munka világában? Esélyegyenlőség és jogvédelem a munkaerőpiacon

SUHAJDA CSILLA JUDIT

A tanulmány az esélyegyenlőség megvalósulását, valamint az ezzel kapcsolatos jogvédelem lehetőségeit vizsgálja a munkaerőpiacon. A kutatás célja, hogy feltárja, hogy melyek az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos legjellemzőbb problémák az Egyenlő Bánásmód Hatóság joggyakorlata alapján. Meghatározható-e az, hogy mely típusú diszkrimináció jellemző illetve, hogy jelenleg Magyarországon melyek a leghátrányosabbnak ítélt tulajdonságok a munkaerőpiacon.

A feltárt összefüggések arra mutatnak rá, hogy jóllehet a törvényi háttér szabályozása jelentős mértékben elősegítette az egyének jogtudatosságát e területen, de még több fórumra van szükség, hogy mérhető eredményeket érjünk el.

Átmenet a kolozsvári felsőoktatásból az IT szektorba

SZÉKELY KINGA

Jelen tanulmányban arra a kutatási kérdésre keressük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az átmenetet a felsőoktatásból az IT piacra az informatikát, számítástechnikát és automatizálás szakot végzettek esetében Kolozsváron? A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Kolozsvári IT piac helyzete meghatározza a frissen végzettek átmenetét, melyet egyrészt a nyugati piactól való függőség, másrészt a munkaerőért folytatott verseny jellemez. Az előbbi tényezőt fenntartja a hiányszakmák jelensége Kolozsváron. A függési viszony csökkentésére a megoldást az IT-vel határos szakterületeken új képzések elindításában látják az egyetemi oktatók. Az utóbbi tényező (a munkaerőért folytatott verseny) következtében az átmenet gördülékeny a frissen végzettek számára. A fiatalok elhelyezkedése során azonban kiválasztási szempontot jelent, hogy a frissen végzett szakmában, megfelelő munkakörben, munkakörnyezetben dolgozzon és/vagy megfelelő juttatás mellett. A munkaerőhiány kezelésére – mely egyidejűleg van jelen az IT piacon és a felsőoktatásban –, a megoldást az oktatás minőségének és az átmenetet elősegítő programok biztosítása mellett (mint a szakmai gyakorlatok és a mentorprogram), az akadémiai karrier vonzóvá tételében látják az egyetemi oktatók hosszú távon. Ezt a megoldást a vállalatok, az állam és a felsőoktatás szoros együttműködésében látják megvalósíthatónak a megkérdezettek az oktatói létszám, a kutatástámogatás és az infrastruktúra biztosítása révén.

Flexibility in the labour market A stepping stone or a dead end for worker social security?

JUDIT CSOBA

Notes for the Panel during the 28th Economic Forum, Krynica-Zdroj, Poland: 4-6. September 2018. Flexible Employment: A way to a global chaos or to a new model of labour market stability?

Czech Interwar Photography between Art, Society and Politics

PAVLÍNA VOGELOVÁ

Interwar Czech photography in the cultural spectre from the viewpoint of media and technology is related with penetration to various areas without intentionally directed nature of genres or styles. Viewed in a context with the phenomena of new mass media, industrialization, leisure time and general cultural and sociological relations in the spatio-temporal compression of modernity, photography plays a major role in forming modern culture in the 1920’s and 1930’s, in the “golden era of photography”. I have focused on the tendencies of photographic expression, influence and thinking after World War I. I considered it is important to point to reversed flow of ideas, i.e. from other fields of human activity towards photography, when this concerns tools where the development of new photographic was projected back to artistic and general social levels.

Drawn Commuters – Caricature as a visual historical resource

ZSÓFIA KISŐRSI

Despite of the fact that during the time of state socialism commuters meant a continuously growing social group both in proportion and in size, writing about their social history has been pushed into the background so far. The author’s aim is to fill this gap by trying to discover the most of the available sources of different genres. The present study shows part of this larger volume work, it shows what it can add to our knowledge about a social group through traditional sources if we include caricatures of a given social group as visual historical sources in the analysis.

In this paper, the author analyses sixteen caricatures of commuters, published in “Ludas Matyi,” comparing written and audio visual sources. In the study, she tries, among other things, to find out if there was a definite commuter picture of “Ludas Matyi”, and if so, to what extent did this commuter’s image differ from that of other products in the press? To what extent did the satirical portrayal of commuters refer to long-distance commuters and to what extent to daily commuters? Were the real anomalies of commuting in the era reflected in Ludas Matyi?

The analysis discusses the economic and social processes that characterize the time of publishing the caricatures, and denominates the external and internal characteristics and emotions commuters were endowed with.The aim of the author is to present the method of caricature analysis, which emphasizes the comparability of resources.

Revisiting enterprise politics in the interwar Hungary: The case of The Rimamurány–Salgótarján Iron Works Co.

RÉKA VÁRKONYI-NICKEL

The Rimamurány–Salgótarján Iron Works Co. in Salgótarján started to run up from 1871. The people who lived in the workers’ colony of the Steelworks in Salgótarján differentiated themselves from the rest of the local residents not only spatially but also in their appearance, as a result of their higher standard of living. At the begining of the 20th century the major streets of the colony (Acélgyári Street) had macadam or stoned surface and were lit with public street lightning. The duty of the socalled Dwelling Master was to guarantee neat, clean, tidy streets within the colony. Steelworkers had more opportunity to visit the shops and barbershop than those men who lived within the downtown. This difference was partly due to their higher income and partly due to the fact that the services of the comany’s shop and the barber at the colony were much cheaper than those of other local barbers since it was ordered so by factory management. Workers’ houses were up to the standards of the time, they did not pay rent or just a very low price and workers had a possibility to build their own garden houses on the land of the company. All this fundamentally changed in the second half of the 1940s owing to post-war lack of raw material and Socialist ’modernization’ and uniformization. The period of communist dictatorship after World War II, nationalization of the works and Socialist ’modernization’ created trauma at the colony.

Oldalak