KÖZELKÉP

Politikai döntések a gyorsuló időben

BALOGH LÁSZLÓ LEVENTE - TIM ROJEK - MANON WESTPHAL

Tanulmányunk célja a döntéselmélet egy olyan problémájának felvázolása, amely a politikaelmélet, a szociológia és a filozófia elméleteinek metszéspontján jelölhető ki. A tanulmányban annak a kérdésfeltevésnek a jelentőségét szeretnénk kiemelni, amely a politikai döntés és a rendelkezésre álló idő viszonyára reflektál. Ennek keretében igyekszünk megtenni azokat a fogalmi megkülönböztetéseket, amelyek a probléma szempontjából leíró és normatív szempontból is nagy jelentőséggel bírnak, ugyanakkor nem lehet célunk megoldások kidolgozása, sokkal inkább a probléma iránti érzékenység kialakítása. Az első részben néhány terminológiai alapvetésünket mutatjuk be, amelyek segítenek a probléma fogalmi körvonalazásában és a döntésről szóló elemzés háttérben meghúzódó feltételezéseink kifejtésében. Ezek után a jelenkori időszociológia néhány téziséből kiindulva vizsgáljuk meg a problémát, majd rávilágítunk a demokráciaelmélet ezzel kapcsolatos néhány sajátos deficitjére. Végül egy alaposabb történeti-elméleti kidolgozás mutatja be, hogy a Német Szövetségi Köztársaság korai időszakában a filozófia, a politika- és jogelmélet területén kiemelkedő jelentőségű Ritter-iskola megfontolásai hogyan teszik lehetővé a felvázolt probléma újragondolását a korábbi fejezetek vonatkozásában.

Időszemlélet és politikatudomány II.

CSIZMADIA ERVIN

Két részes cikksorozata második részében a szerző a rendszerváltás utáni hazai politikatudomány időszemléletét vizsgálja. Első cikkében megállapította, hogy a nyugati politikatudomány jellemzője volt az elmúlt 60 évben egyfajta „időszemléleti váltógazdálkodás”, azaz a diszciplína képviselői hol a történelmet részesítették előnyben a jelennel szemben, hol a jelent a történelemmel szemben. Az e tanulmányban vizsgált magyar példában nem beszélhetünk váltógazdálkodásról: az elmúlt 30 évben folyamatosan egy jelen-centrikus szemléletmód van jelen, amely a tranzitológiai paradigmát és annak leágazásait fogalja magában. A tanulmány a Fidesz példáján keresztül mutatja be, hogy a mainstream politikatudomány a Fidesz változásait szinte kizárólag csak ebből a perspektívából értékeli, és e miatt keveset tud mondani a Fidesz (és tágabban a magyar demokrácia) elmúlt korszaka változásainak mélyebb, történeti körülményekkel is összefüggő okairól. A szerző önmagát egyértelműen a történeti szemléletmód képviselőjének tekinti és ebből a nézőpontból az elmúlt negyedszázad időszemléleti horizontjának felülvizsgálatát szorgalmazza.

Hagyomány-kitettség vagy tabutörés

RAJKÓ ANDREA - A. GERGELY ANDRÁS

Az előadás a zsidó családi nevelés tradicionális és előírásokkal pontosított nevelési rendjében keresi a tradicionális női és anyai szerep szakrális gyökereit, szemben a modernitás női karrier- lehetőségeivel és üvegplafonjával. A női és nevelési kérdések, férfi-szerepek terén értékrendi értelemben házon belüli és házon/családon/háztartáson kívüli világokra bomlik minden, kialakul a férfivilág prioritásainak kapun kívüli, hitéleti érvényesülése, ám otthon lényegében „nőuralom” van a szó konvencionális értelmében. A lányok nevelésére vonatkozó törvényi és háláchikus előírásokban minden a mentális-morális tisztaság megőrizhetőségét szolgálja: legyen a család nukleáris biztonsága zavartalan, a rokonsági rendszerrel fenntartott kapcsolatok kiegyensúlyozottak, a társadalmi integráció folyamata pedig akadálymentes. E szabályrendszer ugyanakkor az alternatív, reform és posztmodern judaizmus hatókörében kibővül a modernitás korának társadalmi marginalizációs, holokauszt-emlékezeti, életmódváltó, mobilitási aktivitásban erőteljesen divergáló törekvések (korosztályi, kapcsolathálózati, felekezeti életbeli, értékrendszeri) eltéréseinek legitimmé válásával, valamint sokszor egyazon társadalmi térben is végbemegy a szekularizálódás, a merev Tóra-követés ellenében a modernitás új ismérveit is figyelembe vevő nézőpontok legitimálódása.