KÖZELKÉP

Az iskolán túl…

A tanodák szerepe a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációjában

BIHARI ILDIKÓ – CSOBA JUDIT

A hátrányos helyzetű, roma gyerekek iskolai teljesítményének növelésében, szocializációs hátrányainak csökkentésében jelentős szerepet töltenek be az iskolán kívüli, ún. extrakurrikuláris foglalkozások. Ezek egyik hazai formája az utóbbi években mind szélesebb körben ismertté vált tanoda. A tanulmány a rendelkezésre álló szakirodalmak, korábbi kutatások alapján a 20 éve működő tanoda kialakulását meghatározó szükségleteket, a tanodák fejlődésének főbb állomásait, célkitűzéseit, célcsoportjait valamint hátránykompenzáló szerepét és eredményességét vizsgálja.

Muravidék létrehozása és társadalmi jellemzői

KOVÁCS TERÉZ – STANKOVICSNÉ SZENDI ANNA

Az 1920-as trianoni határmegvonással a magyarság egy kisebb része a ma már önálló Szlovénia területére került. Az ő leszármazottjaik száma napjainkban hatezer fő körül van, és a Kárpát-medencei magyarság egyik szórvány közösségét képezik. Ennek a – történelmi Vas és Zala vármegyékből elcsatolt – résznek az elnevezésére idővel megfogalmazódott egy új fogalom, a Muravidék. A tanulmány kiinduló pontja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a térséggel foglalkozó szerzők a Muravidék elnevezést nem azonos területi egységgel azonosítják. Célunk, hogy ezeket bemutassuk, elemezzük, és javaslatot tegyünk a Muravidék eltérő értelmezésének a feloldására. Tanulmányunk a földrajzi megközelítés mellett szociológiai szempontokra, köztük a helyi lakosság megkérdezésére is támaszkodik, és azt vizsgálja, hogy milyen okok állnak Muravidék eltérő értelmezésének a hátterében. A térség területi, történelmi, politikai, gazdasági és kulturális sajátosságainak a bemutatásán keresztül elemezzük a kérdést.

A falvakban élő gyermekes háztartások helyzete Kárpátalján

CZIBERE IBOLYA – LONCSÁK NOÉMI

Tanulmányunkban az ukrajnai falvakban élő magyar kisebbségek gyermekes háztartásainak helyzetét mutatjuk be, az általunk készített kvalitatív és kvantitatív kutatások eredményei alapján. A feltáró kutatásban 23 interjú készült, a kérdőíves kutatás során pedig összesen 139 háztartásról és 253 gyermekről nyertünk adatokat. A háztartások életszínvonala és deprivációs jellemzői alapján mutatjuk be a gyermekes háztartások szegénységét. Elemzésünk központi elemei azok a sajátos munkaerőpiaci helyzetek, jövedelemszerzési lehetőségek, munkavégzési formák, melyek a gyermekes háztartások számára a megélhetést biztosítják. A kutatásban vizsgált térség problémáin túl bemutatásra kerülnek azok a stratégiák, élethelyzetek, amelyek a kárpátaljai magyarságot jellemzik, és amelyek túlmutatnak az ismert európai szegénységi formákon.

Interpersonal relationships in Hungary – an overview

ALBERT, FRUZSINA – DÁVID, BEÁTA

Our paper aims to demonstrate that social structure has significant impact on the formation of interpersonal relations. We review and analyse the characteristics of ego-centric interpersonal networks of Hungarians based on data from nationally representative adult population surveys between the mid-1980’s up to 2015. We focus especially on core discussion networks, friendship ties and weak ties and analyse how the transition to market economy influenced interpersonal relationships. As expected, the large-scale social changes brought about by the transition changed interpersonal networks as well. During the first decade of the transition (in the 1990’s) one could not witness a significant change of personal networks, nonetheless the adaptation process was easier for people supported by strong, traditional family ties. Non-kin ties, especially friendships seem to gain significance at the expense of kin relationships. Overall, resources available through weak ties seem to be decreasing.

Időszemlélet és politikatudomány

Váltógazdálkodási ciklusok a jelen-centrikus és a történelmi szemléletmód között

CSIZMADIA ERVIN

A kétrészes tanulmány első részében a szerző abból indul ki, hogy a politikatudomány számára izgalmas kihívás az elmúlt 50 év tudományos paradigmáinak áttekintése időszemléleti perspektívájuk alapján. A tanulmány kizárólag az időszemlélet alapján tekinti át az elmúlt 50 évet és emeli ki ebből a korszakból a legfontosabbnak tekintett négy paradigmát: a politikai fejlődést, a tranzitológiát, az új historicizmust és az amerikai politikai fejlődés iskoláját. A dolgozat áttekinti az egyes paradigmák reprezentatív szerzőit és érvelésük legfontosabb elemeit. Az 1960-as és a 80-as évek között a politikatudósok fogékonyak a történelmi szemléletre, hogy aztán a 90-es évektől a 2000-es évek közepéig az értelmezési nézőpont a jelen legyen. Az utóbbi évtizedben viszont mintha ismét növekedne az érdeklődés a történelmi látásmód iránt. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a politikatudományon belül egyfajta váltógazdálkodás mutatható ki a két szemléletmód között, és ennek logikáját célszerű tanulmányoznunk.

A cigány kártya

A cigányellenesség megnyilvánulási formái a szélsőjobboldali parlamenti felszólalásokban

FÉLIX ANIKÓ – VÁSÁRHELYI ORSOLYA

A tanulmány célja a magyarországi szélsőjobboldal cigánysággal kapcsolatos beszédmódjának vizsgálata az Országgyűlésbe bekerült szélsőjobboldali pártok, a MIÉP és a Jobbik parlamenti felszólalásainak elemzésén keresztül. Ennek során bemutatjuk azokat a tematikus kereteket, diskurzusokat, amelyek keretében a MIÉP és a Jobbik képviselői a cigányságról beszéltek az Országgyűlésben. Továbbá elemezzük a különböző reprezentációkat, „cigányképek” és kapcsolódó diszkurzív stratégiákat, amelyek a feltárt tematikák mentén megjelennek a három vizsgált parlamenti ciklusban. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen témák mentén és hogyan kommunikáltak ezen pártok a romákról és ezáltal feltárja, hogy a szélsőjobboldali retorika hogyan járult hozzá a cigányellenesség társadalomban való fennmaradásához, újratermelődéséhez, vagy éppen megerősödéséhez.

How do the Spanish families face to crisis?

The types and consequences of coping strategies

PhD. LUCÍA MARTÍNEZ VIRTO

The impact of the crisis in Spain helped to harden the difficulties of a large number of households in Spain. Even though these conditions had a widespread impact, it has been more acute in families that prior to the crisis were dealing with difficult situations. The main objective of this paper is to identify strategies the households developed in order to face these difficulties. The results have been selected from a qualitative analysis of 34 excluded household´s life stories. From this analysis two interesting results were obtained: On the one hand, households have developed prevention and survival strategies. On the other hand, the study identifies the consequences of the strategies and their impact in terms of household´s social integration. With all the results, the paper invites to reflect on the limits of survival strategies.