METSZETEK Vol.7 (2018) No.3

Társadalomtudományi területen végzett hallgatók munkaerőpiaci életútjának hasonlóságai és eltérései

FÓNAI MIHÁLY - MÁRTON SÁNDOR

Tanulmányunkban négy, „szociális” szak friss diplomásainak végzés utáni (rövid) életútját, a felsőoktatásból a munka világába való átmenetüket vizsgáljuk. A kiválasztott szociális szakok esetében azt vártuk, hogy a hasonlóságok mellett különbségek is érvényesülnek a munkaerőpiaci életútban.

További várakozásunk az volt, hogy e négy szak/szakma közül a szociológusok a többi szakmától eltérő munkaerőpiaci magatartással jellemezhetők, amit részben a képzésük célrendszere, a képzés tartalma, és a potenciális foglalkoztató intézményrendszer flexibilitása magyaráz. A többi szociális szak esetében ehhez képest a szociodemográfiai háttér és a munkaerőpiaci tapasztalatok, elvárások, elégedettség alapján ettől eltérő képet tapasztaltunk. A szociális munkások és a szociálpolitikusok szociodemográfiai mutatói közel állnak egymáshoz, akárcsak a szociálpolitikusoké és a szociológusoké, amit részben az MA/egyetemi képzési szint hatásával magyaráztunk.

A felsőoktatási hallgatók civil aktivitása és a lemorzsolódási esélyük összefüggései

FÉNYES HAJNALKA - MARKOS VALÉRIA - PUSZTAI GABRIELLA

Kutatási kérdésünk, hogy az önkéntesség és a civil szervezeti beágyazottság jelent-e védelmet a lemorzsolódás ellen vagy inkább elvon a hatékony tanulástól és hátráltatja a tanulás melletti elkötelezettséget a felsőoktatási hallgatók körében. A civil aktivitás lemorzsolódást akadályozó vagy elősegítő voltát kvantitatív, többváltozós módszerrel vizsgáljuk, és kutatási kérdésünk, hogy van-e tiszta hatása a civil aktivitásnak egyéb társadalmi és demográfiai változók hatásának kiszűrése után is a lemorzsolódási esélyekre. Eredményeink szerint a civil aktivitás sem nem véd, sem nem segíti a lemorzsolódást a vizsgált hallgatók körében. Bár a civil aktivitást számos tényező befolyásolja, a lemorzsolódás ellen pedig elsősorban a szülőkkel való jó kapcsolat véd, azonban az, hogy a civil aktivitás nem von el a tanulástól és a bennmaradás esélyét nem akadályozza, azt is jelenti, hogy elő kell segíteni a hallgatók nagyobb civil aktivitását annak számos más pozitív hatása miatt.

A bizonytalanság szociológiája

Szabó Ildikó köszöntőbeszéde

Tisztelt Konferencia! Tisztelt Dékán Úr! Kedves Kollégák!

Mint tudják, a Magyar Szociológiai Társaság a társadalomtudományok alapelveivel összhangban részt vesz a magyar társadalom alapkérdéseinek feltárásában és megvitatásában. Nem titkolt célunk, hogy rendezvényeinkkel, 25 szakosztályunk tevékenységével is felhívjuk a figyelmet az aktuális, megoldásra váró társadalmi jelenségekre és ezek kutatásának fontosságára. Ennek jegyében szervezzük az 1979-ben létrehozott, majd 1989-ben hivatalosan is bejegyzett MSZT éves konferenciáit. Társaságunk a szakmai értékeket képviselve törekszik arra, hogy hatást gyakoroljon a diszciplínát érintő tudománypolitikai döntésekre. Más kérdés, hogy a tudománypolitika ezt igénybe veszi-e vagy nem.

Közösségkép – másképp

TIBORI TÍMEA

A közösségek kialakulásának, belső dinamikájának, átalakulásának főbb jellemzőit foglalja össze az írás Hankiss Elemér érték- és közösség kutatásainak és elemzéseinek felhasználásával. Központi kérdése az egyén elidegenedésének társadalmi meghatározottsága, a cselekvés korlátozottsága.

Részletek Szabó Ildikó nagydoktori dolgozatának téziseiből, opponensi véleményeiből és a válaszából

Nagy Péter Tibor szerkesztésében

A tudományos élet talán legizgalmasabb produktumai a tudományos viták. Mégis viszonylag kevés van belőlük. A könyvkritikák – ha és amikor egyáltalán érdemiek – az esetek nagy részében válasz nélkül maradnak, s egy tudományos fórum egy könyvről legfeljebb egy kritikai véleményt jelenít meg – ez pedig a kritikai tájékozódáshoz mindenképpen kevés. A könyvbemutatók, és ritka könyvviták igen érdekesek tudnak lenni – de általában csak annak a néhány tucat embernek, akik közönségként azokon éppen részt vettek. Ez különösen azok szempontjából méltánytalan, akik az adott vitára azért nem mentek el, mert még meg sem születtek, vagy egyszerűen csak évekkel később alakul ki a tudományos érdeklődésük …Írásos és szerzők által a nyilvánosság előtt is vállalható, egyidejűleg többek szempontját felvonultató tudományos vitafórumok viszont a tudományos minősítési eljárások.

Nemzeti tematika és politikai szocializáció. A kollektív önmeghatározások politikai befolyásolása Magyarországon 1867–2006

SZABÓ ILDIKÓ

A dolgozat tárgya a nemzeti tematika és a politikai szocializáció viszonya: az a folyamat, amely a diszkurzív térben folyamatosan konstruálódó nemzeti tematikától a kollektív identitásokig vezetett a kiegyezéstől napjainkig terjedő időszak különböző politikai korszakaiban. A dolgozat megpróbálja nyomon követni a nemzeti tematika változásának folyamatát a vizsgált időszak egészében. Arra is választ keres, hogy az egyes politikai korszakok szocializációs modelljeiben (a) milyen helye volt a nemzeti tematikának és (b) milyen mechanizmusok közvetítésében jutott el a társadalom tagjaihoz.

Opponensi vélemény Szabó Ildikó Nemzeti tematika és politikai szocializáció. A kollektív identitások befolyásolása Magyarországon 1867–2006 c. akadémiai doktori értekezéséről

ERŐS FERENC DSc

Szabó Ildikó – Angelusz Róberttel, Csepeli Györggyel, Csákó Mihállyal, Lázár Guyvel, Örkény Antallal, Tardos Róberttel és másokkal együtt – a magyar szociológusok azon nemzedékéhez tartozik, amelynek tagjai úttörő és igen kreatív módon kezdtek el foglalkozni, még a rendszerváltás előtt, politikai attitűdök, az előítéletek, oktatásban és a médiában folyó politikai szocializáció, valamint a társadalmi és etnikai-nemzeti identitások kérdéseivel. Szabó Ildikó munkássága a rendszerváltás után teljesedett ki, és ennek eredményeként sorra jelentek meg fontos munkái, így például 1991-ben Az ember államosítása című könyve. 2000-ben pedig a magyar politikai szocializációról szóló tanulmánykötete, A pártállam gyermekei. Az ő különös érdeme az is, hogy sikeresen honosította meg Magyarországon francia vagy Franciaországban élő szociológusok szemléletét. Elsősorban Annick Percheron és munkatársai politikai szocializációval foglalkozó elméleti és empirikus munkáinak eredményeit alkalmazta, s ezek a jelen disszertációban is szerepet kaptak. Ugyancsak termékeny módon közvetítette, már korábbi munkáiban is, Karády Viktor oktatásszociológiai és társadalomtörténeti műveinek szemléletét, valamint a Franciaországban élő Wald Pál nevéhez fűződő nyelvészeti kiindulópontú diskurzus-elemzést.

Opponensi vélemény Szabó Ildikó MTA doktori disszertációjáról

NAGY PÉTER TIBOR DSc

Nem szeretnék senkiben sem kételyt ébreszteni opponensi értékelésem alatt, így máris leszögezem: melegen javaslom Szabó Ildikó disszertációjának vitára bocsátását, és neki az akadémiai doktori fokozat odaítélését.

Nagyjából meg is lennénk azzal, amiért hivatalosan idejöttünk, de minden olyan esetben, amikor egy tudományág képviselői összegyűlnek, alkalom teremtődik arra, hogy szakmai kérdésekről beszélgessenek, tehát miért is hagynánk ezt az alkalmat éppen egy akadémiai doktori védésen kihasználatlanul?

Szabó Ildikó Erzsébet: Nemzeti tematika és politikai szocializáció. A kollektív identitások befolyásolása Magyarországon 1867-2006

SZABÓ MÁTÉ DSc

Szabó Ildikó munkássága a politikai szocializáció kutatásában évtizedek óta ismert és elismert Magyarországon és nemzetközileg egyaránt. Oktatóként is hatással van az új társadalomtudományi generációkra. Munkája alapos, szisztematikus, a kandidátusi fokozat óta eltelt időszak sok kutatási eredményét szintetizálja, főként saját kutatásai, és a más társadalomtudományok eredményeinek elsajátítása alapján. 1-29, oldalakon a munka elméleti –módszertani kiindulópontjait és a 287-340 oldalakon a történeti vizsgálat eredményeinek elméleti szintetizálását fejti ki, a 29-287 oldalak pedig a nemzeti tematika, a politikai szocializáció és a politikai befolyásolás történetét dolgozza fel szisztematikus társadalomtudományi kategóriarendszer alapján de a történettudomány eredményeire támaszkodva hosszabb történeti távlatban a Habsburg monarchiától egészen a 21. századig. Azaz több politikai rendszer tapasztalatait foglalja és hasonlítja össze, 1945 előtt (29-90.), a pártállami időszakban( 91-160.), és a rendszerváltás óta(160-287.), ami fontos és innovatív szempontok megfogalmazását teszi lehetővé a magyarországi politikai szocializációs mechanizmusokról .

Válasz a bírálatokra

SZABÓ ILDIKÓ

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Bírálók! Hölgyeim és Uraim!

Különleges esemény, ha egy munka, amelyet szerzője összegzésnek szánt mindarról, amit témájáról tud, tekintélyes grémium előtt, nyilvánosan mérettetik meg. Ilyenkor a munka alapproblémájára, ennek megközelítési módjára, az elemzés fogalmi hálójára és a szerző szakmai felfogására is fokozott figyelem irányul. Jó érzés egy fontosnak tartott téma megismerésének útját végigjárni, közben összefüggésekre rájönni és ezeket megfogalmazni, rendszerezni, dokumentálni. A munka végeztével azonban a szerző szorongva várja, hogy abban a tükörben, amit a szakma kiemelkedő képviselői, a felkért bírálók tartanak eléje, milyennek látszik munkája.

Oldalak