NYITOTT SZEMMEL

Virtuális világok, valódi kérdések

BAKOS ÁRON

Farkas Judit és Lajos Veronika vendégszerkesztésében jelent meg a Replika 2015. évi dupla száma, mely az internetkutatás különböző diszciplináris hátterű tanulmányainak ad helyet. A közölt írások elméleti, metodológiai szempontból, illetve különböző, empirikus adatgyűjtésen alapuló esettanulmányokon keresztül járják körül az internet térnyerésével járó társadalmi, kulturális változásokat (és változatlanságokat), érintik a kutatás- módszertani kihívásokat és a technológiai feltételek átalakulása nyomán felvethető új kérdéseket.

Történeti emlékezet nálunk és más nemzeteknél

BÁRÁNY BALÁZS

John Lewis Gaddis The Cold War című könyvének bevezetőjében arról vall, hogy számára nagy kihívást jelentett a 2005-ös évfolyammal való szembesülés, hiszen e generáció számára a hidegháború szereplői ugyanolyan relevanciával bírnak, mint Napóleon vagy Nagy Sándor. A családi történetek kommunikatív történelme révén ugyan értesültek a közelmúlt jelentős eseményeiről, de lefolyásuk egészével nincsenek tisztában (Gaddis 2005: I). E tapasztalatot tizenkét évvel később magam is átéltem. A nyolcadik osztályos történelemórán ma már nem a két világháborúról beszélünk, hanem az 1945 utáni időszakról. Az ún. „Z generáció” számára azonban a hidegháború, rendszerváltás, vagy akár a 2006-os őszi események mind a „törihez” tartoznak.

Az új Gyűrűfű

FARKAS JUDIT

A recenziót egy személyes megjegyzéssel szeretném kezdeni: nagyon jó érzés kézbe fogni könyv formában egy olyan munkát, aminek alapját, a szerző földrajztudományi doktori disszertációját már évek óta kötelező olvasmányként tanítom a Pécsi Tudományegyetemen, az ökofalvakkal foglalkozó kurzusaimon. A megjelenést különösen aktuálissá teszi az a tény, hogy Gyűrűfű ökofalu idén, 2016-ban lett 25 éves, amit nem is lehetne szebben megünnepelni (különösen egy alapító részéről), mint egy, az ökofalut bemutató könyvvel.

Lehet-e Nyugat Kelet-Európa?

FŐCZE JÁNOS

Stefano Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa 2010-ben, olasz közönség számára írta, majd 2014-ben adta ki először magyar fordításban A várva várt Nyugat című kötetet. A szerző könyvében Kelet-Európa 1944-től napjainkig terjedő történetének összehasonlító, politika- és társadalomtörténeti szempontú bemutatására vállalkozott

Joghallgatók

MIKLÓSI MÁRTA

A könyv a joghallgatók rekrutációjának, professzióképének és elhelyezkedési mintázatának legfontosabb vonásait vázolja fel, mégpedig a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a 2001 és 2008 között folytatott vizsgálatok tükrében. Nem csak egy, joghallgatók pályaképét, elhelyezkedését vizsgáló kutatás bemutatása, hanem annál több. Ugyanis segít értelmezni és rendszerbe helyezni azt a kérdést, milyen különbségek jelennek meg az egyes szakmák társadalmi összetétele között, így jelenkori társadalmi folyamatokat is feldolgoz, elemez, magyaráz.

„Vigyázó szemetek ezentúl Moszkvára vessétek”

P. FARKAS ILONA

„Nincs még egy korszaka a magyar történelemnek, amikor a politikai berendezkedés, intézményrendszer és diskurzus változása ilyen mértékben és ütemben meghatározta volna az irodalomról való beszéd feltételeit.” (9) – olvashatjuk a könyv bevezetőjében. Ez a korszak a második világháború után kezdődött, amikor a szovjet befolyási övezetbe került országokban, így Magyarországon is, a kommunista rendszer kiépítése átalakította a politika, a gazdaság, a társadalom és a kultúra valamennyi területét. Scheibner Tamás 2014-ben megjelent könyve a magyar irodalomtudomány szovjetizálásának elemzése révén ennek a transzformációnak a természetrajzát tárja fel. Az irodalom-, kultúr- és eszmetörténettel foglalkozó szerző doktori értekezését dolgozta át és formálta könyvvé.

A korporált szülőség értelmezése a hazai gyakorlatban

ZÁMBÓ GABRIELLA

Rácz Andrea a Jó szülő-e az állam kutatás eredményeit fókuszba állítva tesz kísérletet arra, hogy hazai és nemzetközi elméletekbe, tendenciákba ágyazva meghatározza a hazai gyermekvédelmi rendszer sajátosságait. Ezek az intézményi, jogi és szakmai keretek olyan aspektusból kerülnek megvilágításba, mely által a szerző reflektálni kíván a késő modernitás társadalmi intézményekre gyakorolt hatására, egyúttal a fejlődés lehetséges irányaira.