METSZETEK Vol.6 (2017) No.1

Lehet-e Nyugat Kelet-Európa?

FŐCZE JÁNOS

Stefano Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa 2010-ben, olasz közönség számára írta, majd 2014-ben adta ki először magyar fordításban A várva várt Nyugat című kötetet. A szerző könyvében Kelet-Európa 1944-től napjainkig terjedő történetének összehasonlító, politika- és társadalomtörténeti szempontú bemutatására vállalkozott

Joghallgatók

MIKLÓSI MÁRTA

A könyv a joghallgatók rekrutációjának, professzióképének és elhelyezkedési mintázatának legfontosabb vonásait vázolja fel, mégpedig a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a 2001 és 2008 között folytatott vizsgálatok tükrében. Nem csak egy, joghallgatók pályaképét, elhelyezkedését vizsgáló kutatás bemutatása, hanem annál több. Ugyanis segít értelmezni és rendszerbe helyezni azt a kérdést, milyen különbségek jelennek meg az egyes szakmák társadalmi összetétele között, így jelenkori társadalmi folyamatokat is feldolgoz, elemez, magyaráz.

„Vigyázó szemetek ezentúl Moszkvára vessétek”

P. FARKAS ILONA

„Nincs még egy korszaka a magyar történelemnek, amikor a politikai berendezkedés, intézményrendszer és diskurzus változása ilyen mértékben és ütemben meghatározta volna az irodalomról való beszéd feltételeit.” (9) – olvashatjuk a könyv bevezetőjében. Ez a korszak a második világháború után kezdődött, amikor a szovjet befolyási övezetbe került országokban, így Magyarországon is, a kommunista rendszer kiépítése átalakította a politika, a gazdaság, a társadalom és a kultúra valamennyi területét. Scheibner Tamás 2014-ben megjelent könyve a magyar irodalomtudomány szovjetizálásának elemzése révén ennek a transzformációnak a természetrajzát tárja fel. Az irodalom-, kultúr- és eszmetörténettel foglalkozó szerző doktori értekezését dolgozta át és formálta könyvvé.

A korporált szülőség értelmezése a hazai gyakorlatban

ZÁMBÓ GABRIELLA

Rácz Andrea a Jó szülő-e az állam kutatás eredményeit fókuszba állítva tesz kísérletet arra, hogy hazai és nemzetközi elméletekbe, tendenciákba ágyazva meghatározza a hazai gyermekvédelmi rendszer sajátosságait. Ezek az intézményi, jogi és szakmai keretek olyan aspektusból kerülnek megvilágításba, mely által a szerző reflektálni kíván a késő modernitás társadalmi intézményekre gyakorolt hatására, egyúttal a fejlődés lehetséges irányaira.

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő mű egy kétrészes tanulmány1 gondolatait ismerteti, helyezi kontextusba és kritizálja. Készítője a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program egy hallgatója. Az elemzés közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszik a mű, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S. E.

Az orosz–ukrán határdiskurzus változásai és jelentősége 1991 óta

LIPCSEI LÁSZLÓ PÉTER

Dolgozatomban kísérletet teszek Ukrajna geopolitikai helyzetének rövid bemutatására, mindenekelőtt Ukrajna Oroszországgal való kapcsolatára tekintettel. Mivel az elemzés, amire reflektálok 2004-ben készült, nagy kihívás volt a számomra, hogy az azóta eltelt bő évtized – beleértve az utóbbi évek kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusát, a majdani eseményeket vagy a Janukovics-adminisztráció távozását – nem lehet nem figyelembe venni, ám eközben törekednem kellett az eredeti forrás történeti kontextusának gondos őrzésére. Zhurzhenko kétrészes munkájában először a posztszovjet határok szerepéről és vitatott természetéről ír, majd bemutatja Oroszország és az autonóm Ukrajna közötti nemzetközi kapcsolatok alakulásának folyamatát úgy, hogy a 2004-ig elért eredményeket, vagy éppen eszkalálódott konfliktusokat a laikus olvasó számára is érthetővé teszi. Úgy gondolom, hogy a politikai elemzésen túl, különös érdeme Zhurzhenko említett munkájának, hogy a társadalmi konfliktusok bemutatásán túl, egy üdítő, progresszív és természetét tekintve kiváló példát hoz Harkov és Belgorod régiók találkozásánál létrejött regionális identitás bemutatásával.

Oldalak