METSZETEK Vol.5 (2016) No.4

OLVASS FELESLEGESET!

Sik Endre állandó rovata

Amióta a szakmában vagyok, harcolok a túlzásba vitt specializáció, a semmiről való mindentudás irányába mutató szakszerűség eluralkodása ellen. Természetesen a kudarc elkerülhetetlen, de kedvenc fegyverem ennek ellenére hasznossá válhat mások kezében is. Arról van szó, hogy világéletemben vigyáztam arra, hogy ha nyaralni mentem vagy feleslegesnek tűnő konferencián üldögéltem, akkor olyan tanulmányokat olvassak, amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz, amivel akkor éppen foglalkoztam. Gondosan mindig valamilyen feleslegeset olvastam. Ezek között sok volt olyan, amibe beleszerettem, s félretettem, hogy valaha talán valakinek a kezébe adhatom, hogy foglalkozzon vele behatóbban, mert a mű valamilyen szempontból zseniális.

Az itt következő két mű is ilyen. Közös a két munkában, hogy nehéz helyzetben élő emberek túlélési stratégiáit elemzik. Ugyanakkor a vizsgált helyzetek nagyon eltérőek: az egyik egy hadifogolytáborba vezeti el az olvasót, ahol a bezártság és a kiszolgáltatottság ellenére a foglyok létrehoznak egy működő gazdaságot. Értelemszerűen ebben a gazdaságban a termelés lehetetlen, de mint a tanulmányból kiderül, a piac ettől még működhet – csak legyen cigaretta. A másik elemzés a gettó gazdasági életét mutatja be – alulról, vagyis oly módon, ahogy a túlélés diktálta megélhetési stratégiák működnek.

A két művet a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika doktori program két hallgatója ismerteti és kritizálja/gondolja tovább szellemesen. Az elemzések közreadásának elsődleges célja, hogy ha tetszenek a művek, akkor lehet tovább bogarászni a felkínált irányba. A másodlagos cél pedig az, hogy kedvet csináljon másoknak is a felesleges olvasáshoz.

S.E.

A hadifogolytábor gazdasága

BALUJA PETRA

A hadifogolytáborok világa sokban eltér a külső világtól, ám ez a társadalom nagyon is élő. Például: noha a hadifogolynak saját szükségletéről nem kell gondoskodnia (mint ahogy erre módja sincs), mégis a táboron belül nagy a gazdasági aktivitás, és az egyén ügyessége (ügyeskedései?) lehetővé teszi, hogy az áruk, szolgáltatások cserefolyamatiban való részvétellel magasabb életszínvonalat teremtsen magának. Továbbá, bár a hadifogolytábor gazdasága (a szó szoros értelmében) zárt, ám ezen erős korlátok dacára a táborban élők kis tételekben árucserét folytatnak azokkal a cikkekkel, melyeket eredendően nagyjából egyenlően osztanak fel közöttük: cigaretta, lekvár, borotvakés, papír és íróeszköz.

Munka és gettókultúra

JAKAB JUDIT

A tanulmány a gettókultúrát a munkához való viszony, a munkával kapcsolatos magatartás szempontjából vizsgálja. Állításait olyan empirikus kutatási eredményekkel támasztja alá, amelyek a különböző munkaközvetítő irodák által szervezett toborzó programokon résztvevő gettólakók körében készültek.

„Sarjainak sorsát-hírét vállára felöltvén”

TAKÁCS IZOLDA

Vincenzo A. Piccione, az olaszországi Roma III Egyetem (Universita degli Studi Roma Tre) Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense. Számos művet jegyez a pedagógiai módszertan, valamint a formális és informális oktatás területén. Könyvei elsősorban általános pedagógia témákban íródtak, valamint a pedagógia neurológiai szempontú megközelítéseit, illetve az oktatás és a pedagógia módszereit taglalják.

Oldalak