METSZETEK Vol.4 (2015) No.3

A magán és közösségi lét terei és helyszínei, a tulajdon szerepe a társadalom perifériáján élő fővárosi roma közösségekben

BALÁZS ANDRÁS

Írásom a főváros szegregátumszerű kerületrészeiben és utcacsoportjaiban élő szegénycsaládok magán és közösségi lét tereihez, valamint a magán- és közösségi tulajdon szerepéhez való viszonyát alakító tényezőket kutatja. A család- és kapcsolatszerkezet sajátosságait, az önkormányzati bérlakástömbök térszerkezetének közösségi együttélésre gyakorolt hatásait a szövegtörzsben jelzett szakirodalom felhasználásával1, továbbá egy korábbi esettanulmányom részleteinek elemzésével szemléltetem. A dőlt betűkkel szedett esetleírást magyarázó, elemző megjegyzések követik.

A fiatalkorú bűnözés értelmezése a klasszikus kriminológiai modellekben

FEKETE OLÍVIA

A tanulmány célja, hogy áttekintse a fiatalkorú bűnözés és deviáns fejlődés hogyan értelmezhető a klasszikus kriminológiai modellek szerint. Tárgyalja a klasszikus, racionális döntési modelleket, a szociális dezorganizáció modelleket, a kényszer elméleteket, a címkézés elméleteket, a szociális tanuláselméleti modelleket, a kontroll modelleket és a kritikai modelleket. Elemzi, hogy a serdülők fejlődése szempontjából melyek azok a tényezők, amelyek a deviancia kialakulását valószínűsíthetik. A racionális, haszonmaximalizáló döntésen túl, a lakókörnyezet és a családi értékrendszer, a státusz depriváció és a státusz frusztráció, a társadalmi címkézés, a modellek és társas megerősítések, a társadalmi és önkontroll hiánya, valamint a társadalmi csoporttal való erős identifikáció, a csoport hatalmi pozíciójának erősítése jelennek meg a deviáns fejlődés markereiként.

Felsőoktatás – integráció és más folyamatok

SCHRANZ EDIT

Az 1970-es évek elejétől a világ fejlett államaiban hangsúlyossá váló tudás-felértékelődés, s ennek közvetlen gazdasági tényezővé válása megváltoztatta a politikai gondolkodást. Mind többen vettek részt a felsőfokú képzésekben, annak ellenére, hogy az olajválság hatására a fejlett világ államai visszafogták a felsőoktatás finanszírozását. A hallgatólétszám gyors növekedését jórészt csak a demográfiai hullámok befolyásolták. Az egyre magasabb részvételi arány következtében felismert társadalmi folyamatok arra késztették a politikusokat, gondolják újra a felsőoktatásról alkotott nézeteiket (Bősze 2006).

Vigyázat! Emberek! - Szociális és gyermekvédelmi szakemberek szakmaképének vizsgálata

PAPP ESZTER – RÁCZ ANDREA

Tanulmányunk provokatívnak szánt főcímét a WARNING típusú, veszélyre figyelmeztető táblák ihlették. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy nem célunk a szociális és gyermekvédelmi szakemberek munkájának meg- és elítélése, ugyanakkor szeretnénk kvalitatív módszertanra épülő kutatásunkkal hozzájárulni a szakma megújításához, és az elmúlt években a szakma válságáról folytatott párbeszéd folytatásához, valamint annak új szempontok mentén való tematizálásához. Kutatásunk2 húsz szociális és gyermekvédelmi szakemberrel készült félig-strukturált interjú elemzésére épül. A segítők szándékunk szerint meglehetősen különböző területről érkeztek (családsegítő, gyermekjólét, támogató szolgálat, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, családok átmeneti otthona, civil szervezet szociálpolitikusa, iskolai szociális munkás, hajléktalan ellátásban szociális asszisztens, mediátor, tréner), többségük alkalmazott, néhányan vezetői, szakmai vezetői beosztásúak.

A társadalmi szerződés és a hatalom eredete

NAGY LEVENTE

A klasszikus társadalmi szerződéselméletek1 kapcsán gyakran vetődik fel a kérdés, hogy mi értelme, vagy mennyire időszerű a velük való foglalkozás a 20. vagy 21. században. Hosszas fejtegetés helyett, válaszom a következő: a társadalmi szerződések elméletei (elsősorban Hobbes és Locke munkáira utalok, de hivatkozhatnék Rousseau- ra is) máig ható gondolatokat tartalmaznak a társadalom és az állam létrejöttének, a közhatalom eredetének, a hatalomgyakorlás, valamint a hatalom iránti engedelmesség vagy ellenállás jogosságának, avagy jogtalanságának filozófiai magyarázata terén. A szerződéselméletekből olyan fogalmak, koncepciók tárhatók fel, amelyek fejlődéstörténetük során (e fogalmak diakronitásáról van szó) hatással vannak arra az európai politika értelmezésre is, amelynek kritikus pontja, de központi témája a hatalom jellege, illetve a hatalom–társadalom viszonya. A szerződéselmélet jelentőségét az sem csorbítja, ha a priori, történelmietlen elméletként tartják számon, hiszen a fogalomnak magának több évszázados történelme van, és mint ilyen, két kulcsfontosságú elv alátámasztásának alapjául is szolgálhat a modern politikai gondolkodásban: egyfelől olyan szabadságértelmezést lehet ráépíteni, mely szerint az akarat, és nem a kényszer a hosszú távú kormányzás biztosítéka, másfelől annak az igazságosságértelmezésnek válhat tartóoszlopává, melynek értelmében a jognak, nem pedig a hatalomnak kell képeznie a politikai közösség alapját.

Jó szülő-e az állam?

BOGÁCS ERNŐ

Az állam és a szülőség összekapcsolása meghökkentő lehet, viszont a jóléti állam funkciói között megtalálható a veszélyeztetett gyermekekről történő gondoskodás, mely elképzelhetetlen bizonyos szülői attribútumok nélkül. A szülőként meghatározható állam és ebből fakadó feladatai azok a témák, amelyet a Rácz Andrea által szerkesztett szöveggyűjtemény – egy kapcsolódó kutatás köré felépülve – áttekinthető módon strukturálva elemez.
Az állam szülői szerepvállalása, a hivatkozott célcsoport vonatkozásában az Egyesült Királyságbeli gyermekpolitika kulcseleme, melyet a „corporate parenting” fogalmával jelölnek. A kifejezés pontos magyar visszaadása nem lehetséges, ezért került bevezetésre a „korporált szülőség” fogalma. A „corporate” szó két releváns jelentése a felelősségre vonatkozó közös és az együttműködést hangsúlyozó testületi. Pontos és adekvát megfelelőjével nem rendelkezik a magyar nyelv, így szükségessé vált egy új szakmai kifejezés bevezetése. A korporált szó alkalmazása a szülőséggel összekapcsolva megfelelően tudja kifejezni az együttműködésen alapuló közös felelősségű szülői minőségben felfogott gondoskodást mint követelményt.