Metszetek - Társadalomtudományi folyóirat

2012/2-3. szám

Az iskolai szociális munka rendszerintegrációs kérdései

Somogyi Ildikó

Társadalmunk problémái közül figyelemre méltó a fiatalokat érintő problémák magas száma. Többek között a trágár beszéd, a korai szexualitás, a tinédzserterhesség, erőszak, bántalmazás, gyermekszegénység, magatartásproblémák, iskolakerülés, stb. (Jankó 2008).

A szociális munka igen szerteágazó különféle területen nyújt segítséget, s különféle célcsoporttal dolgozik: többek között gyermekekkel, fiatalokkal, szenvedélybetegekkel, hajléktalanokkal, tartós munkanélküliekkel, börtönből kikerült egyénekkel, időskorúakkal, fogyatékos személyekkel, stb. Napjainkban, a szociális szakmában a célcsoportok különböző okok miatt eltérő hangsúlyt kapnak (Máté - Gergál 2008). A problémák magas száma miatt számos szakma próbálja segíteni az integrációt a szocializáció területén, ebből egy tevékenység értelmezésére vállalkozom: az iskolai szociális munkára.

Falusi munkáskolóniák Észak-Magyarországon

Papp Andrea

R. Nagy József: Boldog téglafalak között. Munkáskolóniák kulturális antropológiai vizsgálata Északkelet-Magyarországon. Miskolci Galéria 2010. 272 o.

A munkásság kutatásában az elmúlt évtizedben egyre inkább érvényesül a téma megközelítésének interdiszciplináris jellege, s mindeközben egyre inkább hangsúlyosabbá válik abban a mindennapok megjelenése. A jelen kötet is ezeket a szempontokat hangsúlyozza, célja, hogy adalékokkal alapkutatásokkal szolgáljon egy árnyaltabb munkáskép kialakításához, és segítse a további kutatásokat. Etnográfiai, etnológiai és szociografikus szemléletet ötvözi a kulturális antropológia módszereivel, a résztvevő megfigyelés, a kérdőíves felmérés és az interjúk különböző típusaival.

 

Hatalom és paraszti társadalom

Valuch Tibor

Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában - A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945-1965. Budapest, 2012. Korall Társadalomtörténeti Monográfiák 3. 574 o.

Ö. Kovács József eddigi pályafutása során sokrétű kutatómunkát folytatott. Munkái négy szakterület vonatkozásban – a vidéki magyar zsidóság 18-19. századi társadalomtörténete, a társadalomtörténet módszertana és elmélete, a német társadalomtörténet historiográfiája, a magyar vidék legújabb-kori társadalomtörténete – igen fontosak.

Jelen munkája, nagyszabású kísérlet a vidéki Magyarország klasszikus szocialista korszakbeli történetének, a hatalom és társadalom viszonyának, a magyarországi szovjetizálás folyamatának, mechanizmusainak újragondolására, kétségtelenül egyfajta új szintézis. A történelmi jelenségeket mennyiségi kérdésnek is tekintő szerző több éves kutatómunkával elkészített monográfiája igen széles forrásbázison alapul, az országos és megyei levéltárakban végzett forrásfeltárás során gyakorlatilag minden olyan - fontos - dokumentumot, dokumentum-típust igyekezett összegyűjteni, ami valamilyen értelemben releváns forrása lehet annak az összetett átalakulási folyamatnak, ami 1945 és 1961 között a magyar falvakban, a történeti parasztságban lezajlott.

Az a kétségtelenül ambiciózus célkitűzés, hogy erre az óriási információhalmazra alapozva gondolja végig/újra az a történeti parasztság felszámolásának történetét és ennek összefüggéseit, társadalmi következményeit mondhatni szervesen következik a szerző kutatói habitusából, hiszen az értekezés szerzője évtizedek óta a magyar történetírás, ezen belül is elsősorban a magyar társadalomtörténet felkészült, szakavatott és elismert kutatója.

A vállalkozás rendkívül ambiciózus és mindenképpen tiszteletre méltó. Még akkor is, ha a szerző szintézis-teremtő szándékai néha nem érvényesülnek elég markánsan vagy másként fogalmazva a tökéletességre, már-már túlzó teljességre törekvő mennyiségi szemlélet itt-ott nehezíti az elemzést, a folyamatok értelmezését és megértését. Ö. Kovács József a kollektivizálást elemezve lényegében a szovjetizálás hazai folyamatát is igyekszik minél részletesebben bemutatni. Ezzel a hagyományos agrártörténeti szemléletmód meghaladására törekszik, rámutatva, arra, hogy a radikális beavatkozás (csak úgy, mint az iparosítás) átszabta a magyar gazdaságot és a társadalmat, vagyis nemcsak a parasztságot érintette.

Oldalak