Metszetek - Társadalomtudományi folyóirat

2012/2-3. szám

Fenntartható fejlődés és szabadság

Berényi Zoltán

 

... „Ha a szavakat nem használjuk helyesen, akkor nem azt mondjuk, amit szándékunk szerint közölni szeretnénk. Ha nem azt mondjuk, amit szándékunk szerint közölni szeretnénk, az elvégzendő elvégzetlen marad. S ha ez történik, erkölcs és művészet romlásnak indul; az igazság eltűnik. S amikor az igazság eltűnik, az embereken ... zavarodott tehetetlenség lesz úrrá ... emiatt tehát nem használhatjuk helytelenül a szavakat. Ez mindennél fontosabb”.
Confucius: Analects, Book XIII, Chapter 3, verses 4-7,

Az egyenlőtlenség apológiája

Nagy Levente

A 19. század három nagy ideológiájának (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) elemzése, az e témákkal kapcsolatos művek tanulmányozása mellett megköveteli annak a társadalmi kontextusnak a vizsgálatát is, amelybe ezek az eszmék beágyazódtak. Ezen túlmenően, a három ideológia egymásra hatását, kölcsönös hely- és helyzetváltoztatását is célszerű megvizsgálni annak érdekében, hogy jobban megérthessük fejlődésüket, változásaik okait, és nem utolsó sorban e három eszmeáramlat huszadik századi metamorfózisát.

Ami a liberalizmust illeti, a szabad és vállalkozó egyént központba állító, a piac teljes önállóságát és az állam minimális szerepét hirdető klasszikus liberalizmus fokozatos térvesztésével, a 19. század második felében egyre több gondolkodó értelmezte újra a liberalizmus eszmerendszerét Nagy-Britanniában is. 

Gyermekvédelmi háttérrel a felsőoktatásba: a YIPPEE nemzetközi kutatás egyesült királyságbeli és magyar tapasztalatai

Rácz Andrea

A Gyermekvédelmi gondoskodásban élő és onnan kikerülő fiatal felnőttek: Utak az oktatásba Európában (Young People from a Public Care Background: Pathways to Education in Europe) című nemzetközi kutatás célja az volt – mely az Európai Unió 7. Kutatási keretprogram „Fiatalok és Társadalmi Kirekesztődés” témakör keretében valósult meg –, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy az egyes országokban a gyermekvédelmi gondoskodási háttérrel rendelkező, jelenleg 19-21 éves fiatalokat mi segíti és mi gátolja a továbbtanulásban; a gondoskodási háttérrel milyen oktatási utak léteznek Európában. A kutatás Dániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban zajlott 2007-2010 között. A vizsgálat több szakaszból állt. 

„Kisdedet álmodik a vasöntő az ércformákba” A Kádár-korszak gyári munkásai közötti együttműködés a fusizás révén

Bezsenyi Tamás

A Kádár-korszak gyári munkásaival foglalkozó történeti munkák leginkább egyes üzemeken vagy egy-egy településen keresztül mutatták be és elemezték a dolgozók hétköznapjait (Horváth 2004, Bartha 2009, Horváth et al. 2003). Az alábbi írásomban ugyanezt az utat kívánom követni, csak a Csepel Autógyár munkásairól kívánok beszélni. Egyfelől azért, mert a szakirodalom alapján igazolva látom Kemény István nézetét (Kozák, Kemény 1970, Kemény, Kozák 1971), miszerint korántsem egységes, hanem gyárak szerint elkülönült és változó képet adó „munkásságokról” beszélhetünk a korszakban. Másfelől témám, az üzemi munkások fusizása, habár országos szinten megfigyelhető volt, de országrészenként eltérő lehetőségekkel valósult meg.

Csempészet a magyar-csehszlovák határon az 1950-es évek elején

Farkas Gyöngyi

1949. május 13-án a márianosztrai Bükki-féle vendéglőben találkozott egymással Kapitány Zoltán letkési és Takács Irma hercegkúti lakos. Sötétedés után közösen indultak el a 4-5 km-re fekvő csehszlovák határ felé, ahol Letkés és Ipolydamásd között a szokott helyen már várta őket a Kismarosról érkező Halmann Zoltán is.

Hátizsákukban egy-egy vég textíliával (30 méter) keltek át az Ipolyon, a határnak azon a sűrű erdővel borított szakaszán, ahol eddigi tapasztalatuk szerint az éjszakának ebben az órájában a legkevésbé fenyegette őket a határvadász járőrök megjelenése.

Piac és piactér Debrecenben a 19. században I.

Mazsu János

Debrecen 19. századi gazdálkodásának, kereskedelmének igen gazdag szakirodalma van, különösen a regionális vásárközponttá válás (nagyvásárok), a vonzáskörzet és a kereskedelmi kapcsolatrendszer meghatározása gazdaságtörténeti és néprajzi megközelítések sokaságán keresztül hozott olyan eredményeket, amelyeket szinte elkerülhetetlen hivatkozni a helytörténeti irodalmon túl is.

Ezzel együtt sem állíthatjuk, hogy e területen minden kérdésre van valamilyen válaszunk, nincsenek olyan vonatkozások, amelyekben nem szükséges újrakutatni és újragondolni akár az eddigi kutatási eredményeket is.

Hajnali Suttogó. Piac a két világháború közötti Kecskeméten

Szilágyi Zsolt

A vasút Kecskemétet már a 19. század derekán összekötötte Szegeddel és a fővárossal. Évti-zedekkel később, 1922-ben Szeged akár 1 óra 40 perc alatt, de Budapest is legfeljebb 2 órányi vonatozással már elérhetővé vált a tehetősebb utazóközönség számára.1 A teherforgalom en-nél lényegesen lassúbb volt. 1926 nyarán Kecskemétről Bécsbe 24, Berlinbe már 64, Ham-burgba pedig átlagosan 99 óra alatt érkeztek meg a gyorsan romló zöldség- és gyümölcsszál-lítmányok.2 Ugyanakkor a külterületi árufelhozatalban kiemelkedő szerepet játszott a köz-pontba sugarasan befutó — egyébként általában rossz állapotú3 — úthálózat mellett például a Kecskemét–Bugac–Kiskunmajsa közötti keskeny nyomtávú, helyi érdekű vasútvonal is, ame-lyet 1928-ban nyitottak meg (Juhász 1998:227).

Az agrárpiac rehabilitálása Magyarországon 1956 után

Varga Zsuzsanna

A tervgazdasággal foglalkozó magyarországi szakirodalom fókuszában mind a rendszerváltás előtt, mind az azóta eltelt időszakban elsősorban az ipari vállalatok vizsgálata állt. Az agrárium szereplőivel alig foglalkoztak annak ellenére, hogy éppen ezen a területen került sor először a piaci mechanizmusok részleges korrekciójára. A jelen tanulmány egyrészt arra keresi a választ, hogy miért éppen az agrárgazdaságban indult meg a piac rehabilitálása, s meddig jutott el ez a folyamat. Másrészt pedig azt vizsgálja, hogy a piac működéséről felhalmozódott agrárgazdasági tapasztalatok milyen hatást gyakoroltak az 1960-as évek gazdasági reformmunkálataira/ új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatai során.

A munkaerőpiacra való belépés módjai felsőfokú tanulmányok folytatása mellett

Markos Valéria

Manapság egyre inkább munkáról és nem munkahelyről beszélünk, hiszen a munka térbelisége megszűnőben van. Nem határozható meg konkrétan a munka helye, és időkerete sem, mert a hangsúly a feladatokon és a feladatok elvégzésén van. Hála a fejlett technológia vívmányainak, sokaknak már ki sem kell mozdulniuk otthonaikból, hisz számítógép, internet és telefon segítségével végzik munkájukat (Kiss – Répáczky 2012).

Munka szempontjából megkülönböztetünk fizetett és nem fizetett munkát. Ha a munka fizetett, akkor a javak és szolgáltatások előállítása nem csupán alturista, belső késztetésből történik, hanem a tudatos pénzszerzésért. Legtöbb ember ezt a fajta „munkát” választja, hisz a pénz létszükségletté vált a mindennapi élethez. 

A popperi módszertan megjelenése a politikában

Petrov Boglárka

Karl R. Popper tudományfilozófiájának alapjai részben egészen David Hume indukciós kritikájáig nyúlnak vissza. Ebből nő ki tudományos módszertana és társadalomkritikája, amelyben nagy része van a Hayek-féle szocializmus-kritikának is. Ahhoz, hogy a popperi módszertant a lehető legteljesebben megérthessük, először ezeket kell áttekinteni.

David Hume Értekezés az emberi természetről című művében fejtette ki, mit gondol az emberi tapasztalatról és az ok-okozati következtetésről. Hume (2006) szerint az ok-okozati következtetések logikusak, mivel sokszorosan megismétlődött eseményeken, tapasztalatokon alapulnak, de ez nem jogosít fel arra, hogy ismeretlen, meg nem tapasztalt dolgokra is kiterjesszük ezen okfejtéseinket. 

Oldalak