Metszetek - Társadalomtudományi folyóirat

2012/1. szám

Beköszöntő

Egy új folyóirat alapítása örömteli esemény és felelősségteljes vállalkozás is egyben. Jelen esetben a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézetének közössége eddigi tudományos munkásságára alapozva döntött úgy, hogy elindítja a METSZETEK című, online társadalomtudományi folyóiratot. Egy olyan fórumot szeretnénk kialakítani, működtetni, ahol a tág értelemben vett társadalomtudomány a szociológiától, a szociálpolitikán, a politikatudományon, a közgazdaságtudományon át a néprajzig, a történelemig és az antropológiáig együtt és egymás mellett jelenhet meg, reflektálva egymás teljesítményeire, eredményeire. Úgy gondoljuk, hogy manapság, az információk túláradásának a korában, amikor a figyelem a legszűkebb keresztmetszetté kezd válni, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a rokon- és társtudományok művelői tudjanak arról, mi történik körülöttük, a szűk szakmai határokon kívüli tudományos világban. 

Posztdemokrácia?

Balogh László Levente

Politikai vitáink jelentős része fogalmak értelmezése körül folyik, amelyek az értelmezés tárgyát és a recepció körét tekintve messze túlmutatnak a társadalomtudományokat és a politikát hivatásszerűen művelők közösségén.A fogalmak körüli viták elsősorban akkor élednek fel és éleződnek ki, amikor úgy tűnik, hogy valamilyen határhelyzethez értünk, és végérvényesen valamilyen új korszakba léptünk át. 1990 óta megszaporodtak azok a fogalmak, amelyek ezt az átmeneti jelleget hangsúlyozzák, de a kiindulópontját tekintve homályos és végkimenetelét tekintve beláthatatlan, illetve folyamatosan gyorsuló folyamatok egy állandósult határérzést keltenek, amely így időben elnyúlva egész korszakok jellemzőjévé válik, és ezzel maga is epochális jellegre tesz szert. 

Elitértékek és elittudat

Nemek szerinti jellemzők a magyarországi elitek körében

Czibere Ibolya

Az elitszociológia egyik kiemelt fontosságú kérdése a legfelső osztály homogenitásának és heterogenitásának vizsgálata. Ezek elemzése nem csupán a személyes képességekre, a hatalmi viszonyokra és a pozicionális-strukturális orientációkra irányulóan történhet, hanem a nemek közötti eltérő jelentéstartalmak figyelembevételével is. Jelen tanulmány e szempontok alapján, elsősorban az elithez tartozó nők társadalmi értékeiről és az állami szerepvállalásról vallott nézeteik és meggyőződéseik jellemzőit vizsgálja és mutatja be. Elemzésünk elsősorban leíró jellegű, melyben az eredmények bemutatása egy, az elitek körében 2009-ben végzett adatfelvétel 1365 fős mintájának felhasználásával történik. A kutatás vezetője Kovách Imre (MTA PTI) volt.

A felsőoktatásban tanuló férfiak hátránya a társadalmi (iskolai) mobilitásban, a kétciklusú képzés bevezetése után

Fényes Hajnalka

A tanulmány a társadalmi mobilitást vizsgálja nemenként a felsőoktatásban egy empirikus kutatás eredményei alapján. Célunk a képzés két szintjén (alap- és mesterképzés) összevetni a férfiak és nők anyagi és kulturális erőforrásait. Munkánkban nem vizsgáljuk a teljes státuselérés folyamatát, csak egy kiemelt csoport: a felsőoktatási hallgatók társadalmi hátterét hasonlítjuk össze nemenként. Elemzésünkben nincsenek hipotéziseink, célunk feltárni és leírni a felsőoktatásban lévő nemi különbségeket a társadalmi mobilitás vonatkozásában.

Nemzeti radikálisok tekintélyelvűsége: szociális dominancia orientáció és ellentörténelem

Murányi István - Sipos Flórián

Az ELTE Társadalmi Konfliktuskutató Központja és a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének 2010 őszén indult Új tekintélyelvűség projektje napjaink magyar társadalmában jelen lévő tekintélyelvűség empirikus vizsgálatára vállalkozott.
A témakörben korábban végzett hazai szociológiai és szociálpszichológiai kutatások kizárólag a többségi társadalom tekintélyelvűségét (és/vagy előítéletességét, cigányellenességét, antiszemitizmusát) vizsgálták. (Erős-Fábián, 1999; Fábián, 1999; (Enyedi et al, 2002, 2004).

Az egyenlőségről

(Történeti megközelítésben)

Nagy Levente

A politikai fogalmak többjelentésűek (poliszemikusak), ezért lényeges kérdésként merül fel, hogy vajon egy „alapjelentésből” fejlődnek-e ki a további jelentések tér és idő függvényében, nyomon követhető ok-okozati összefüggések következtében, vagy csupán egyazon időben beszélhetünk a fogalmak jelentéspluralizmusáról. Ilyen megközelítésben a fogalmak evolutív, illetve statikus jelleggel bírnak.

A munkáslét és emlékezete Ózdon

Bihari Sára - Csernaburczky Zsófia – Dobos Mária – Farkas Attila – Kósa Rita Diána – Szeder Dóra Valéria

A ’80-as évek és a ’90-es évek eleje meghatározó időszak Magyarország társadalomtörténetében, mind gazdasági, politikai és társadalmi szempontból is. A rendszerváltás átmeneti időszaka olyan struktúraváltást hozott a gazdaságban, amely alapvetően átalakította a magyar ipart. A termelésszerkezet átalakulása egy hosszú folyamatként ment végbe, melynek jelei korábban is mutatkoztak, de csak a politikai rendszerváltás során kerültek nyíltan a felszínre. Ezt a folyamatot az Ózdi Kohászati Üzemek történetének erre az időszakra eső része kiválóan példázza.

Játék vagy függőség? A játékszenvedély veszélyeztette ifjúság

Galán Anita

„Úgy kezdődik, mint egy egyszerű játék” – szól a holland önsegítő csoportok jelmondata (Veér–Erőss, 2000). Azonban nem mindig végződik úgy. A játék az ember alapvető szükséglete, fejlődésünk egyik motorja; a gyerekek a játékon keresztül készülnek fel az életre, levezetik a felgyülemlett feszültségeket, próbálgatják az elsajátított mintákat (Demetrovics, 2008; Hand–Kaunisto, 1988). Nagyon fontos szerepe van felnőttkorban is a játéknak, ez lehet a feszültség-levezetés, a rivalizáció, a rekreáció, vagy a kikapcsolódás egyik eszköze is, túlhajtott formája azonban patologikussá is válhat, így alakulhat ki kóros játékszenvedély (Demetrovics, 2008).

Az integrációs folyamat megvalósulása egy szabolcsi településen

Szabó Anita

A XXI. század égető problémája az integráció kérdése a romák iskoláztatásával kapcsolatban. Az elmúlt évtizedekben számos kutató foglalkozott a romák iskolázottságának témakörével. Nagyszámú vizsgálat, tanulmány, esetleírás készült már annak érdekében, hogy megismerjük ennek a népcsoportnak az életét, az életüket befolyásoló tényezőket, és azt, hogy ezeket az embereket milyen mértékig érinti a diszkrimináció illetve integráció kérdése. Legtöbb esetben a kutatók azt vizsgálják, hogy mi magyarázza a cigánygyerekek iskolai kudarcait. Számba veszik hagyományukat, kultúrájukat, családi körülményeiket, melyekből következtetéseket vonnak le.

A növekvő életszínvonal kompromisszumai a Kádár-kori Budapesten

Nagy Péter

Horváth Sándor: Két emelet boldogság - mindennapi szociálpolitika a Kádár-korban
Napvilág Kiadó, Budapest, 2012 (266 oldal)

A kortárs társadalomtörténet-írás középgenerációjához tartozó Horváth Sándor könyve a Kádár-kori szociálpolitika főbb jellemzőit mutatja be Budapesten. 

Pages